Bevezetés a technikai elemzésbe – 6. rész: piaci geometria

2022. április 17., vasárnap Tőzsde

A technikai elemzésről szóló cikksorozatunk aktuális részében olyan módszereket mutatunk be, melyek alkalmazásához nem szükséges sem mozgóátlagok, sem Fibonacci-szintek vizsgálata, sőt, még a gyertyaformációk is mellékesnek tekinthetőek. Tőzsdei kereskedés mértani alapokon.

Piaci geometria – 1:1 szerkezet

A grafikonelemzés viszonylag egyszerű módszere az úgynevezett piaci geometria vagy más néven 1:1 szerkezet. Gyakran előfordul, hogy egy adott trendben a lefelé irányuló korrekciók, valamint a felfelé irányuló impulzusok azonos vagy nagyon hasonló tartományban vannak. A geometria felhasználható arra, hogy a korrekciót követően csatlakozzunk az uralkodó trendhez, vagy hogy nyereséget könyveljünk el egy potenciális fordulópontban, azaz zárjuk a meglévő pozíciónkat.

Az alábbi, olajárat (OIL.WTI) bemutató példán látható, hogy az árfolyam sokáig tiszteletben tartotta az első lefelé irányuló korrekció hatókörét. Minden alkalommal, amikor az ár az 1:1 szerkezet alsó határát tesztelte (világos téglalapok), az árfolyam visszapattant, majd egy újabb lokális csúcsot ért el.

Forrás: XTB
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Hogyan használható mindez a kereskedés során?

Ha például long (vételi) pozíciót vettünk fel, és a piac az előző felfelé irányuló impulzusból eredő 1:1 szerkezet felső határára reagál, akkor ez a szint felhasználható a nyereség elkönyvelésére vagy a pozíció részleges lezárására. A helyi szélsőértékek gyakran meghatározhatók a geometria segítségével, ami különösen hasznos a napon belüli kereskedés során.

Piaci geometria az US30 grafikonján. Forrás: XTB
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Amennyiben még nincs pozíciónk, akkor is használható a piaci geometria módszere, segítségével ugyanis nagyobb eséllyel tudunk egy olyan ponton pozíciót nyitni, ahol fordulhat az ár. Ha például az 1:1 szerkezet aljánál nyitunk vételi pozíciót, akkor – amennyiben az árfolyam nem töri le a piaci geometria által jelölt téglalapot – a lokális mélypont környékén tudunk vételi pozíciót nyitni.

Persze a piac mindig két irányba mozoghat, így ilyen esetben is érdemes stop loss megbízást rögzíteni a nyitott pozíció mellé a lehetséges veszteség maximalizálása céljából. Ráadásul ha az árfolyam éppen egy ilyen piaci szerkezetet tud letörni, az sokszor nagyobb esést vagy akár trendfordulót is indukálhat.

Overbalance-szerkezet

A fent vázolt piaci geometria az alapja a napi DE30 körképeinkben gyakran előforduló Overbalance-szerkezetnek is, ahol az Overbalance azt a legnagyobb korrekciós mozgást jelzi, amely a meglévő trend vagy pontosabban az aktuális impulzus során történhet – ezt a területet jelezzük a fentiekben a berajzolt téglalapokkal.

Az 1:1 szerkezet berajzolása a grafikonon nem igényel semmilyen piaci ismeretet, a kereskedési platformon egyszerűen kijelöljük a vizsgált ármozgást egy téglalappal, majd ezt a téglalapot átmásoljuk a grafikon későbbi szakaszaira.

Bármely adott impulzus első korrekcióját (azaz az első téglalapot) csak mérési célokra használhatjuk – nem szabad lekereskedni az első korrekciót, mivel fogalmunk sincs arról, hogy hol érhet véget. Ezért elmondható, hogy a pozíció megnyitását addig ne is mérlegeljük, amíg a második korrekció meg nem történik.

Aranyszabály az Overbalance módszertan esetében az, hogy a második korrekciós mozgás nagysága megegyezik az elsővel.

Ebből kiindulva, ezt kereskedési jelzésnek tekinthetjük. Tudnunk kell, hogy a piac számos kisebb korrekciót hajthat végre, mielőtt az azonos méretű korrekció bekövetkezne. Ilyen helyzetben a kereskedőnek türelmesen kell várnia, amíg meg nem jelenik a megfelelő jelzés, mivel a pozíciókat az Overbalance struktúra alsó határához közel kell nyitni emelkedő trend esetén vagy a felső határ közelében csökkenő trend esetén.

Támasz- és ellenállási zónák

A támasz- és ellenállási zónák olyan vízszintes zónák, amelyeket a korábbi árreakciók jelölnek ki. Emelkedő trend esetén a legutóbbi csúcs vagy csúcsok fölé törés egy reakciózóna létrehozását eredményezi, amely az áttörés után már támaszként szolgálhat. Ebben az esetben a polaritás megfordításának elve érvényesül – az ellenállás szintjének áttörése után ugyanazt az ársávot már támaszként kell kezelni.

A kiemeléssel jelölt árszint először ellenállásként, majd támaszként funkcionál. Forrás: XTB
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Hasonló helyzettel állunk szemben csökkenő trendben is. Abban az esetben, ha az árfolyam a legutóbbi mélypont vagy mélypontok alá törik, akkor ez a szint ellenállásként kellene, hogy működjön a jövőben. Ennek a forgatókönyvnek a bekövetkezése látható az alábbi példán, ahol a DE30 index árfolyammozgása látható az elmúlt 14 hónapban:

DE30 – támaszból ellenállás. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

A szürke csíkkal jelölt ársáv egészen 2022 februárjáig megbízható támaszként szolgált, majd az ukrajnai háború kitörésekor egyértelműen és határozottan letört. Márciusban ugyan ismét emelkedésnek indultak az árfolyamok, de a lendület éppen a korábbi támasz által jelölt sávig tartott ki, ami immár ellenállási zónaként funkcionál.

Trendcsatornák

Sorozatunk negyedik részében már szó volt a trendvonalakról, melyek meghatározása pofonegyszerű: összekötjük az adott időtávon elért legalább kettő, de inkább legalább három lokális csúcsot (emelkedő trend) vagy lokális mélypontot (csökkenő trend), és az így kapott vonalat használjuk fel kereskedési döntéseinkhez. Ökölszabályként elmondható, hogy amíg az árfolyam tiszteletben tartja a vonalat, addig a trend folytatódására kell számítani.

A trendcsatorna alapelve is ugyanez, mindössze annyi a különbség, hogy ez esetben nem csak az ármozgások alsó (támasz) vagy felső (ellenállás) határát jelzi egy trendvonal, hanem a másik oldalra is fel tudunk húzni egy párhuzamos vonalat – innen az elnevezés is: az árfolyam egy csatornában mozog.

Szemléltetésül vegyük elő ismét a DE30 grafikonját, csak ezúttal kisebb idősíkon:

Csökkenő trendcsatorna a DE30 grafikonján 2022. április 13-án, órás bontásban (H1). Forrás: XTB
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Trendcsatornák esetén a mozgás alapvető iránya már eleve meghatároz egy trendet, a fenti példában például a DE30 egy csökkenő trendben mozgott egészen a következő napig – másnap ugyanis a DE30 kilépett a trendcsatornából – , de ez még önmagában nem jelent trendfordulót.
Ha az árfolyam újrateszteli a csatorna tetejét, és az immár támaszként funkcionál, az már biztató lépésnek tekinthető – de ne feledjük, a csatorna iránya lefelé mutat, tehát a csatorna elhagyását akár hosszú oldalazás is követheti.

Fentiekből adódóan a trendcsatornákat inkább addig tekinthetjük a technikai elemzési eszköztár megbízható elemének, amíg az árfolyam a csatorna határain belül mozog – legyen az akár emelkedő, akár csökkenő csatorna.

Sorozatunk még folytatódik, legközelebb egy bonyolult, de igen hasznos elemzési módszer következik, megismerkedünk a Boilinger szalagokkal!