Latin-Amerika három igen komoly kihívással néz szembe egyidejűleg, amelyek együttesen az elmúlt évszázad legsúlyosabb válságát jelenthetik a régióra nézve.

Az afrikai országok túlterhelt közegészségügyi rendszerei, a kórházak hiánya és a túlzsúfolt nyomornegyedek kombinációja miatt a szakértők katasztrófát jósoltak, amikor a koronavírus-járvány februárban elérte a kontinenst. Azonban korántsem ez a helyzet: az afrikai halálozási arány 2,4 százalék, ami alacsonyabb, mint a többi földrészen. De nézzük, mi lehet ennek az oka.

Úgy tűnik, Olaszország sokkal jobban kezeli a koronavírus-járvány második hullámát, mint például Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság. Mindazonáltal az olaszoknak nem szabad elbízniuk magukat.

Franciaországban 11 123 új koronavírusos esetet regisztráltak az elmúlt 24 órában, ami arra utal, hogy a Covid-19 fertőzés intenzíven terjed az országban - közölte vasárnap este az egészségügyi minisztérium. A napi esetszám több mint egy hete 10 000 fölött van, csütörtökön 16 096-tal meg is dőlt a rekord. A járvány kezdete óta vasárnap 538 569-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma.

Az 5,8 milliós olaszországi Campania tartományban ismét kötelezővé tették a köztéri maszkviselést a koronavírus-járvány gyorsuló terjedése miatt, miközben Franciaországban ismét rekordot döntött az új fertőzöttek száma: több mint 16 000 esetet regisztráltak.

2020 több szempontból is a valaha volt egyik legrosszabb évnek mondható, és az Egyesült Államok különösen megszenvedi. A tűzvészek esetében sincs ez másképp: a “szezon” még épphogy csak a felénél jár, de Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban a lángok már hektárok millióit perzselték fel, egész közösségeket elpusztítottak és több százmilliárd dolláros kárt okoztak.

A novemberi amerikai elnökválasztást követő esetleges hatalomátadás rendezetten fog zajlani - szögezte le Mitch McConnell, a republikánusok vezetője csütörtökön. Az viszont várható, hogy szoros eredmény esetén az alkotmánybíróság mondja majd ki a végeredményt, így az ott múlt héten megüresedett pozíció betöltéséért máris megindult a politikai csata.

A Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalom (IFRC) a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány hátrányos megkülönböztetést vált ki Ázsia kiszolgáltatott közösségeivel - köztük a bevándorlókkal és a külföldiekkel - szemben.

Donald Trump amerikai elnök 2016-ban, miután megnyerte az elnökválasztást, megígérte, hogy “Amerika az első”-politikáját maximálisan teljesíti. Ezt több-kevesebb sikerrel, de be is tartotta - az más kérdés, hogy közben rengeteg hidat felégetett. Jelenlegi demokrata párti kihívója, Joe Biden azonban most azt ígéri, hogy helyreállítja az Egyesült Államok globális vezető szerepét és visszafordítja Trump általa hibásnak ítélt döntéseit.

A brit kormány hétfőn az eddigi közepesről magas szintre emelte a koronavírus-járvány intenzitását jelző készenléti fokozatot, majd Boris Johnson brit miniszterelnök hivatala szigorításokat is bejelentett: az angliai vendéglátóhelyek csütörtöktől kezdődően csak este tíz óráig tarthatnak nyitva.

Új stratégiát dolgoznak ki Németországban a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésre - jelentette be a szövetségi egészségügyi miniszter hétfői interjúkban.

Mivel Donald Trump amerikai elnök következetesen azt hangoztatja, nem biztos, hogy elfogadja az elnökválasztás eredményét, felmerül a kérdés: mi történne akkor, ha veszítene, de nem lenne hajlandó beletörődni ebbe?

Kína emberek tízezreit oltja be kísérleti koronavírus-vakcinákkal, annak ellenére, hogy számos szakértő aggodalmát fejezi ki, lévén olyan gyógyszerekről van szó, amelyek kapcsán még nem fejezték be a szokásos teszteket, ezért nem tekinthetőek biztonságosnak.

Miközben a világ próbál magához térni a koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági sokkból, egy új, 26 országra kiterjedő felmérés kimutatta, hogy az emberek sok helyütt riasztó módon felkészületlenek egy komoly gazdasági válságra.