Bevezetés a technikai elemzésbe – 5. rész: Fibonacci szintek

A technikai elemzésről szóló cikksorozatunk jelen részében egy olyan eszközt vizsgálunk meg, melynek alapja a középkorban gyökerezik. Az elméletet egy matematikus állította fel, és igazolása a természetben és a tőzsdei grafikonokon egyaránt megtalálható.  

A Fibonacci-számelmélet megalkotása Leonardo Fibonacci (kb. 1170–1250) nevéhez fűződik, akit a középkor legnagyobb matematikusai között tartanak számon, ugyanakkor maga az elv az európai és az indiai kultúrkörben már jóval korábban is felbukkant. Fibonacci elméletének alapjául egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedésének matematikai példája szolgál.

Ez mégis hogyan kapcsolódik a tőzsdei kereskedéshez? 

A piaci trendekben korrekciós szakaszok figyelhetőek meg, a Fibonacci-szintek pedig a korrekció várható mértékének megállapításában nyújtanak segítséget. Mivel sok piaci szereplő a Fibonacci-szinteket is figyeli, ezek alapján kereskedik, így úgymond önbeteljesítő szerepük van.

A feladat levezetéséből egy végtelenbe nyúló számsort – Fibonacci-sorozatot – kapunk, ahol a sorozat minden tagja az azt megelőző két tag összegével egyenlő:

0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610 stb.

Az így kapott sorozat sajátságos tulajdonságokkal rendelkezik:

• az első hat számot követően, a sorozat bármelyik tagjának, illetve az azt megelőző számnak a hányadosa az 1,618-hoz tart. Ezt az arányt aranymetszésnek vagy más néven aranyaránynak nevezik (golden ratio), és a természetben is megtalálható, például a fenyőtoboz, az ananász vagy a csigaház formájában, de sokszor a virágok szirmainak száma is Fibonacci-szám.

• az első hat számot követően, ha bármelyik számot elosztjuk a sorozat következő tagjával, akkor az eredmény 0,618-felé közelít.

A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám: például a liliomnak, a nősziromnak és a hármassziromnak három; a haranglábnak, a boglárkának, a vadrózsának öt; a szarkalábnak, a vérpipacsnak és a pillangóvirágnak nyolc; a jakabnapi aggófűnek, a hamvaskának és a körömvirágnak 13; az őszirózsának, a borzas kúpvirágnak és a cikóriának 21; a fodroslevelű margitvirágnak, az útilapunak és egyes százszorszépeknek 34; más százszorszép-fajoknak pedig 55 vagy 89 szirma van.

Fibonacci-spirálba rendeződnek a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi is.

Fibonacci spirál mértani alakzatokkal ábrázolva. Forrás: Pixabay.com

A matematika oldaláról közelítve a Fibonacci szinteket az alábbi osztásokkal kapjuk meg:

100% /1,618 = 61,8%
61,8% /1,618 = 38,2%
38,2% / 1,618 = 23,6%

További részletek a Wikipedia oldalán

Fibonacci a tőzsdén

A befektetések világában a Fibonacci-eszközök segítségével az egyes impulzusok és korrekciók tartományát mérhetjük. A Fibonacci-retracement, azaz Fibonacci-visszatérési szintek olyan vízszintes vonalak, amelyek jelzik a lehetséges támasz- és ellenállási szinteket, ahol az ár potenciálisan irányt válthat.

A Fibonacci-visszatérési szinteket az alábbiak szerint tudjuk felvinni a grafikonra:

• csökkenő trend esetén megkeressük az adott szakasz csúcspontját, ahonnan elindult az esés, és mélypontját, ahol legalább ideiglenesen elindult egy felfelé tartó korrekció
• emelkedő trend esetén értelemszerűen fordítva indulunk el, a mélyponttól haladunk az aktuális csúcspont felé

Amennyiben a mélypontot és a csúcspontot azonosítottuk, mindössze annyi a dolgunk, hogy a kereskedési platformon  – például az xStation 5-ben – kiválasztjuk a „Fibonacci spirálok” opciót és a rendszer automatikusan berajzolja nekünk a Fibonacci-szinteket az alábbi értékeken:

• 23,6%
• 38,2%
• 50% (bár nem Fibonacci-szint, a kereskedők jellemzően ezt is figyelik)
• 61,8%
• 78,6% (bár nem Fibonacci-szint, a kereskedők jellemzően ezt is figyelik)

Az alábbi példában egy lefelé irányuló impulzus látható az US100 piacán tavaly április vége és május eleje között. A korrekciós mozgás először a 38,2%-os retracementet tesztelte, mielőtt feljebb ment volna a 61,8%-os retracementig. Ezen a ponton a felfelé irányuló impulzus elhalványult, és az ár visszatért a fő, csökkenő trendhez.

A Fibonacci-szintek érvényesülése az US100 grafikonján. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

A fenti grafikont vizsgáljuk meg részletesebben is:

1. A lokális csúcspont 14.061 pontnál található, innen indulunk
2. A lokális mélypontot pár nappal később 13.358 pontnál érte el az US100 index
3. A csúcspont és mélypont közötti Fibonacci-szintek közül mindhármat „használta” az árfolyam:
   – 23,6%-nál (13.540 pont) volt az első megtorpanás
   – ezt áttörve a 23,6%-os szint már támaszként szolgált
   – majd az árfolyam elérte a 38,2%-os visszatérési szintet (13.640 pont)
   – ezt már nem tudta áttörni az ár és visszaesett az emelkedés kiindulópontjához (dupla alj)
   – innen az árfolyam fordult és újra megtámadta a 38,2%-os visszatérési szintet
   – majd egy hirtelen emelkedéssel eljutott a 61,8%-os visszatérési szintig (13.801 pont)
   – itt elfogyott a vevők lendülete és az ár visszahúzódott a 38,2%-os Fibonacci-szintig
   – végül pedig ezt is áttörte lefelé és új mélypontot ütött, ezzel pedig a vizsgált kereskedési szakasz lezárult

A Fibonacci visszatérési szintek egyik nagy előnye, hogy rövidebb és hosszabb időtávokon is alkalmazhatók, ráadásul az árfolyam mind indexek, mind részvények esetén sok esetben reagál a felhúzott vonalakra, tehát meglehetősen megbízható jelzéseknek tekinthetőek.

Hátrányuk viszont, hogy míg például egy 200 napos mozgóátlagnál teljesen egyértelmű, hogy hol húzódik az a bizonyos figyelendő vonal, addig a Fibonacci visszatérési szinteknél több idősíkon többféle vonalat is felhúzhatunk, és mindegyik releváns lehet.

Maradva az US100 indexnél, alább egy hosszabb idősíkon ábrázoljuk a Fibonacci visszatérési szinteket, ahol a fő trend immár emelkedő:

US100 index alakulása 2020-tól, Fibonacci visszatérési szintekkel kiegészítve. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

A grafikonon látható Fibonacci-szintek:

• Kiinduló mélypont: 2020. március, 6.603 pont (koronavírus-pánik)
• Csúcspont: 2021. november, 16.737 pont
• 23,6%-os visszatérési szint: 14.345 pont (jelenleg ennek közelében jár az árfolyam)
• 38,2%-os visszatérési szint: 12.865 pont (ennek közelébe esett az index az ukrajnai háború kitörése után)
• 61,8%-os visszatérési szint: 10.474 pont

A fenti grafikonon azonban máris beazonosítható egy újabb csúcspont és mélypont 16.703 pontnál, illetve 12.950 pont körül, így e két pont közé is felhúzhatjuk a Fibonacci-szinteket, ami az első grafikonhoz hasonlóan ismét egy csökkenő piaci trendet ábrázol.

A fent bemutatott „belső”, azaz 0% és 100% közötti Fibonacci visszatérési szinteken túl még egy figyelendő szintet érdemes megemlíteni, ami abban az esetben kerülhet fókuszba, ha az ár áttöri a 100%-os szintet, ami eső trendnél az eső szakasz kiindulópontja, emelkedő trend esetén pedig az emelkedés kiindulópontja. Ilyen esetekben az elemzők a 161,8%-os „külső” visszatérési szintre szoktak figyelni.

A Fibonacci-szintekkel kapcsolatban az alábbi alapszabályokat fogalmazhatjuk meg:
• 61,8%-nál van az ideális korrekciós szint
• Amennyiben az árfolyam korrekciója nem töri át a 38,2%-os szintet, nagy a valószínűsége, hogy trenderősítő alakzat jön létre
• Amennyiben az árfolyam áttöri a 38,2%-os szintet, nagy a valószínűsége, hogy az árfolyam eléri a 61,8%-os korrekciós szintet is
• Abban az esetben, ha az árfolyam kilép a 0–100% közötti sávból, nagy az esélye annak, hogy eléri a 161,8%-os külső visszatérési szintet.

Mindezt az aktuális piaci folyamatokra alkalmazva az alábbi feltételezéssel élhetünk: az US100 nem törte át a 38,2%-os visszatérési szintet, így amíg ez nem történik meg, az emelkedő trend folytatása a valószínűbb forgatókönyv. Az ukrajnai háború vagy a Fed vártnál szigorúbb fellépése persze a másik irányba is billentheti a mérleget, de ez esetben is van támpontunk a 61,8%-os visszatérési szint formájában…

Legközelebb a piaci geometriával és az overbalance-szerkezet alkalmazásával folytatjuk, a korábbi részek pedig az alábbi linkeken érhetőek el:

Forrás: XTB / MNB / Wikipedia / Lazók Rómeó

A közölt tartalom a 2014/65/EU irányelvének 24. cikkének (3) bekezdése szerinti marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A tartalom képviseli szakértőink általános véleményét, és nem veszi figyelembe az egyéni résztvevők (olvasók és nézők) személyes körülményeit, befektetési tapasztalatait vagy a jelenlegi pénzügyi helyzetét. Továbbá a tartalmat, nem a befektetési kutatás függetlenségének előmozdításához szükséges jogi követelményeknek megfelelően készítették el. A múltbeli teljesítmény vagy a jövőbeli előrejelzések nem garantálják a jövőbeli teljesítményt vagy eredményeket. Az említett információkat felhasználó olvasóknak fontolóra kell venniük a veszteség magas kockázatát. Az XTB Limited nem vállal felelősséget a kereskedők bármilyen fajta veszteségéért, amelyek az említett információk felhasználásából adódhatnak. A CFD-k összetett instrumentumok, e tőkeáttétes eszközök használata magas kockázattal jár, ahol a teljes tőkéje veszélynek van kitéve. A lakossági befektetők 81%-a pénzt veszít a CFD termékek kereskedése során. Mérlegelje, hogy tisztában van-e a CFD-k működési elvével és hogy meg engedheti-e tőkéje elvesztésének magas kockázatát. XTB Limited engedélyezte és szabályozza a Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdebizottság, CIF Licensz szám 169/12, Az XTB Limited bejegyzett székhelye: Pikioni 10, Épület: Highsight Rentals Ltd, 3075, Limassol, Ciprus