Jóval 100 dollár alá esett a kőolaj ára a világpiacon szerda reggel, miután az Egyesült Államok és Irán a Hormuzi-szoros újranyitását is tartalmazó kéthetes tűzszünetben állapodott meg.

A tegnapi zárószintek közelében kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. Kilenc órakor az euró árfolyama 380,75 forintra változott a hétfő kora esti 380,70 forintról. A frank jegyzése 407,67 forintról 407,60 forintra csökkent, a dolláré pedig 327,51 forintról 327,84 forintra emelkedett. 

Pluszban indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék hétfőn, miután Ázsiában a japán Nikkei a friss politikai hírek nyomán 3%-ot emelkedett és új történelmi csúcson zárt. Japánban koalíciós kormány alakulhat az LDP és az Ishin pártokkal, így véget érhet a politikai patthelyzet. 

A Nemzetközi Energiaügynökség októberi jelentése szerint a globális olajpiac jövőre jelentős túlkínálatra számíthat. A kínálat a szeptemberi becslésnél 18 százalékkal magasabb lehet, közel napi 4 millió hordóval haladhatja majd meg a keresletet.

A geopolitikai feszültségek és a regionális makrogazdasági kihívások jelentősen befolyásolták a vállalat teljesítményét, de az integrált üzleti modell enyhítette a hatásokat. Az első féléves eredmények alapján megerősítették 2025-ös iránymutatásukat, bár a célkitűzés elérésének kockázatai felerősödtek.

Az arany ára kedden rövid időre új történelmi rekordra, unciánként 3500 dollár fölé ért, miután Donald Trump amerikai elnök bírálta Jerome Powell jegybankelnököt, ami megzavarta a befektetőket és növelte a keresletet a biztonságos menedékeszköz iránt.

A kínai állami befektetési alap, a Central Huijin, valamint több más állami tulajdonú pénzügyi szereplő jelezte részvénypiaci jelenlétének bővítését, hogy enyhítsék a kereskedelmi háború hatásait.

Vegyes eredményeket tett közzé a Lufthansa Csoport kedden - a német légitársaság-csoport 2024 első kilenc hónapjában ugyan a tavalyinál alacsonyabb működési eredményt ért el, de az árbevétel rekordot döntött és a kapacitás-kihasználtság összességében nőtt.

A kedvező negyedéves eredmények alapján az Adidas megemelte az idei bevételére és működési eredményére vonatkozó előrejelzését.

Rekordszintű osztalékot fizettek ki a cégek a világon az idei első negyedévben - áll a Janus Henderson brit alapkezelő jelentésében. Az európai gyógyszeripari óriáscégek, a Novartis és a Roche lettek a világ legnagyobb osztalékfizetői  az idei első negyedévben.

A japán jegybank szinten tartotta az irányadó kamatot és csökkentette GDP-előrejelzését pénteken, egy hónappal azután, hogy márciusban 17 év után először kamatot emelt.

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

A német SAP, a világ vezető vállalatirányítási szoftvergyártó óriása 8 százalékkal növelte árbevételét az idei első negyedévben, elsősorban a felhőszolgáltatási szektor bevételének jelentős bővülésének köszönhetően.