Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Folytatjuk a technikai elemzés alapjait bemutató cikksorozatunkat, az e heti részben megérkeztünk a mozgóátlagokhoz és a trendvonalakhoz, a példákban pedig előkerül a Nasdaq, a DAX és a forint.
Az előző részekben a gyertyaformációkról és az áralakzatokról volt szó, mely eszközök jellemzően az árfolyamgrafikon egy adott, rövidebb szakaszát vizsgálják, Ez nem jelenti azt, hogy nem fedhetnek le hosszabb időszakot, hiszen például napi gyertyákat vizsgálva akár több hetes vagy hónapos időtávon is felfedezhetünk alakzatokat – mégis, a fentiek inkább egy pillanatképet mutatnak a piacról.
Íme egy példa erre a DE30 grafikonján még tavaly márciusról (a grafikonhoz tartozó elemzés itt olvasható):
Háromszög alakzat a DE30 grafikonján, 30 perces (M30) gyertyákkal. Forrás: XTB
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
A mozgóátlagok ezzel szemben a folyamatos trendeket jelzik, segítségükkel egy adott eszköz „magatartását” vizsgálhatjuk meg.
Mozgóátlagok
A mozgóátlagok minden esetben az adott eszköz utolsó, meghatározott számú kiválasztott elemének átlaga alapján meghatározott trendvonalak. Fő szerepük, hogy kisimítják a néha szélsőséges árfolyam ingadozásokat, és jól láthatóvá, könnyen felismerhetővé teszik az aktuális piaci trendet.
A mozgóátlagokat rövidebb és hosszabb időtávokon egyaránt használhatjuk, a leggyakoribb időtávok:
- 50 órás mozgóátlag
- 200 órás mozgóátlag
- 50 napos mozgóátlag
- 200 napos mozgóátlag
Fentieken túl, legfőképp a devizakereskedésben 5, 10, 20 vagy 100 periódusos mozgóátlagokat is használnak, sőt, az 50 és a 200 periódusos átlagot sokszor nem csak órás vagy napos grafikonra vetítik, hanem például 4 órásra is (H4 intervallum).
Annak ellenére, hogy ez az egyik legegyszerűbb mutató, gyakran nagyon jó kereskedési jeleket generál, mindazonáltal a fő paraméter megfelelő beállítását igényli. Érdemes kísérletezgetni, hogy kinek melyik mozgóátlag – vagy ezek milyen kombinációja – válik be leginkább a kereskedési döntések támogatásához. A fő szabály szerint, amíg az ár az átlag felett ül, addig az ár további emelkedésére számíthatunk, ha pedig az ár az átlag alatt marad, akkor csökkenő trend uralkodik.
Ha hosszabb távon gondolkozunk, például több éves időtávon, részvényindexekben, akkor a 200 napos átlag eléggé megbízhatónak tűnik. Íme az amerikai technológiai részvényeket tömörítő piac határidős részvényindexének (US100) alakulása, 200 napos mozgóátlaggal kiegészítve:
US100 index 200 napos mozgóátlaggal (kék vonal). Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Amint az az elmúlt három év mozgását lefedő grafikonon látható, az ár mindössze kétszer törte le meghatározó mértékben az átlagot, először 2020 márciusában, a koronavírus-járvány kitörésekor, másodszor pedig az idei év elején.
A trend irányának megállapításán kívül a mozgóátlagok hasznosak lehetnek a támasz, illetve ellenállási szintek meghatározásánál is. A fenti példánál maradva: mióta idén januárban az index lefelé áttörte a 200 napos átlagot (SMA 200), már háromszor megpróbált ismét fölé kerülni, de mindeddig sikertelenül. Ez pedig azt jelzi, hogy az US100 esetében a 200 napos mozgóátlag immár erős ellenállásként funkcionál, így amíg az árfolyamnak nem sikerül tartósan áttörnie ezt a szintet, addig nincs emelkedő trendben az index.
Mozgóátlagok kombinálása
Bár már egy mozgóátlag alkalmazásával is fontos információkra következhetünk, sok esetben hasznosnak bizonyul, ha egy hosszabb és egy rövidebb mozgóátlagot kombinálunk egymással. Részvények és tőzsdeindexek esetében a leggyakoribb az 50 napos és a 200 napos átlagok egyidejű használata – nézzünk erre is egy példát:
DE30 napi bontású (D1) grafikonon, 50 (sárga vonal) és 200 napos (kék vonal) mozgóátlagokkal kiegészítve. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Amint az a charton látható, a német DE30 egy idegesebb, többet ugráló index. Míg az US100 ugyanazon az időtávon (utóbbi három év) csak kétszer került a 200 napos átlag alá, a DE30 ötször. Szintén szembetűnő, hogy a rövidebb, 50 napos átlagot még ennél is jóval többször ugrálta át az árfolyam lefelé és felfelé egyaránt – tehát az 50 napos átlagra óvatosan kell tekinteni a DE30 esetében.
Több ponton azonban fontos jelzéseket adott:
- 2019 egészében sokszor tartotta meg az árat az 50 napos átlag, az index két-három kivétellel csak rövid leszúrásokra volt képes
- Két esetben az 50 napos átlag nem, de a 200 napos átlag megtámasztotta az árfolyamot
- Az árfolyam 2019-ben egy esetben (augusztus) jutott a 200 napos átlag alá, ott viszont hamar kialakult egy tökéletes fordított fej-váll alakzat!
- 2020 tavasz: a koronavírus-járvány kitörése után két nagyobb szakaszban emelkedett vissza az árfolyam. Az első emelkedő szakasz utáni korrekció mértékét egész pontosan mutatta az 50 napos átlag
- 2020 június: az 50 napos átlag alulról metszi a 200 napos átlagot, azaz ismét fölé kerül. Ezt a formációt aranykeresztnek szokás nevezni, és általában hosszabb távú piaci emelkedést jelez előre. 12.175 pontnál érkezett ez a jelzés, utána a DE30 – egy rövid megbicsaklástól eltekintve 16 ezer pont fölé emelkedett
- 2022 február: megérkezett az aranykereszt formáció ellentéte, a halálkereszt. Ez esetben az 50 napos átlag felülről metszi a 200 napos átlagot. A formáció általában nagyobb esést jelez előre, ami be is következett: a DE30 a halálkereszt megjelenésétől számítva mintegy 3000 pontot esett!
Trendvonalak
Bár meghatározásuk még a mozgóátlagoknál is egyszerűbb, hasonló funkciójuk miatt velük egy csoportba sorolhatóak a trendvonalak is. A trendvonalat úgy tudjuk elhelyezni a grafikonon, hogy összekötjük az adott időtávon elért legalább kettő, de inkább legalább három lokális csúcsot (emelkedő trend) vagy lokális mélypontot (csökkenő trend). Ökölszabályként elmondható, hogy amíg az árfolyam tiszteletben tartja a vonalat, addig a trend folytatódására kell számítani.
Az alábbi példa egy emelkedő trendet mutat az arany grafikonján, a trendvonal pedig a lokális aljakat követi. Az alacsonyabbra törés (piros nyíl) azonban a trend lehetséges változását jelzi.
Trendvonal és annak letörése az arany grafikonján. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
A trendvonalakat a mozgóátlagokhoz hasonlóan akár hosszabb, több éves időtávon is alkalmazhatjuk. Zárásképpen nézzünk meg egy olyan grafikont, ahol az árfolyam nem törte le a trendvonalat, azaz a trend a fent ismertetett szabályok alapján most is él – jöjjön az euró-forint.
EUR / HUF árfolyam és az emelkedő trendvonal. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Amint látható, a trendvonal 2011-ben indul, 262-es árfolyamnál, az első érintés 301,50-es EUR / HUF árfolyamnál történt meg, majd 312 forintnál jött a következő, ezzel pedig teljesült a három érintés, ami a trendvonal felhúzásához szükséges. Mivel a trendvonal jellegéből adódóan felfelé halad, már 342 Ft-nál tart – tehát jelenleg ez az a szint, amit a forintnak lefelé át kellene törnie, hogy a trendforduló lehetősége felmerüljön.
Legközelebb a Fibonacci szintekkel folytatjuk, addig is az előző részek alább elérhetőek:
Forrás: XTB / MNB / Kitekintő / Lazók Rómeó
