Egy jó és egy rossz hír a vakcina-frontról

Szerdán a Covid-19 oltások száma világszerte meghaladta a megerősített fertőzéses esetek számát. Ez egy fontos mérföldkő, ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy hol mennyi oltást adtak (vagy inkább nem adtak) be.

A Financial Times adatai szerint a beadott oltások száma szerdán meghaladta a 105 milliót, ez a szám pedig magasabb, mint a koronavírus-járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma (a csütörtök reggeli adatok szerint 104,3 millió).

Ez nagyon jó hír, lévén tényleg egyre több helyen pörgetik fel az oltási programokat – Izraelben például csütörtöktől minden 16 évesnél idősebb állampolgár beoltathatja magát a koronavírus ellen, illetve az új amerikai vezetés is ráállt a dologra -, ráadásul a gyógyszergyártók is összefognak: hogy növeljék a gyártási kapacitást, lényegében a riválisok által kifejlesztett vakcinákat kezdik gyártani.

A gond csak az, hogy mindez csak a fejlett, gazdag országokra igaz – esetükben tényleg milliárd számra áll majd rendelkezésre a vakcina. De mi lesz a világ többi részével? Mikorra érhetjük el globális szinten a nyájimmunitást?

„Katasztrofális erkölcsi kudarc”

Január 18-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója kijelentette, hogy a világ „a katasztrofális erkölcsi kudarc szélén áll” a Covid-19 vakcinák egyenlőtlen nemzetközi eloszlása miatt. „Ezek a cselekedetek csak még inkább meghosszabbítják a járványt, a megfékezéséhez szükséges korlátozásokat, valamint az emberi és gazdasági szenvedéseket” – figyelmeztetett.

Az Economist Intelligence Unit jelentése szerint a gazdag országoknak, amelyek hozzáférnek a már bizonyítottan hatékony oltásokhoz, március közepéig sikerül beoltaniuk a legkiszolgáltatottabb állampolgáraikat, míg a többi gazdag ország esetében ez június végéig megtörténik.

Nos, jelenleg úgy tűnik, hogy ez a legtöbb közepes jövedelmű országban csak 2022 végén reális, míg a szegényebb országokban a megfelelő oltási lefedettség – amely elegendő ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba – csak 2023-ban vagy még később lehetséges.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Financial Times / The Economist / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »