A Bayer és a GSK is gyártani fogja a CureVac vakcinát

A GlaxoSmithKline (GSK) brit székhelyű, multinacionális gyógyszeripari vállalat belgiumi gyára 2021-ben 100 millió adagot gyárt a német CureVac gyógyszervállalat koronavírus elleni vakcinájából.

A GSK szerdai tájékoztatása szerint, a CureVac koronavírus elleni oltóanyaga decemberben ért a kísérleti fázis utolsó, harmadik szakaszába. Alkalmazásának jóváhagyását követően a Brüsszel melletti, Wavre-ban található gyárban megkezdődhet a vakcina gyártása.

Azt is közölték, hogy a gyártási kapacitás növelése mellett a két gyógyszergyártó vállalat együttműködésének célja egy, a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapuló új vakcina kifejlesztése a koronavírus új változatai ellen. Tervek szerint az új oltóanyag gyártása – a jóváhagyás esetén – 2022-ben indulhat meg, és még abban az évben forgalomba kerülhet az Európai Unióban.

  • A Bayer is beszáll
A CureVac vakcinát a GSK mellett a Bayer is gyártani fogja, a két cég az elmúlt napokban véglegesítette együttműködését, miszerint a Bayer 2022-ben 161 millió adag vakcinát tervez gyártani.

Szintén az európai oltóanyaggyártás előtérbe helyezését mutatja Angela Merkel tegnapi nyilatkozata. A kancellár közölte, hogy az amerikai  Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztésű vakcinájának esetében nem lehet támaszkodni a Pfizer amerikai üzemeire, hanem csak az EU-ban rendelkezésre álló kapacitásra. Ez bővül majd, mert “igen gyors ütemben” építik a BioNTech saját gyárát a németországi Marburgban, és a hatóságok minden segítséget megadnak ehhez a munkához.

Az Európai Bizottság november közepén kötött szerződést a német CureVac gyógyszervállalattal az első körben 225 millió adag koronavírus elleni oltóanyag vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását követően. A német vállalat még nem nyújtott be kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) vakcinájának feltételes forgalomba hozatali engedélyének megadására.

A CureVac oltóanyaga a Moderna, valamint a Pfizer-BioNtech vakcinájához hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul. Ezek segítségével ártalmatlan vírusfehérje-szakaszok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi fertőzés megelőzésére vagy leküzdésére.

Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett proteintüskék kisebb elemeit állítják elő. Az élő vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, szaporodjon és ezáltal okozzon betegséget. A védőoltás után az emberi szervezet immunrendszere idegen anyagként azonosítja ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és fehérvérsejteket termel ellene.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek