Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Teljesen természetes, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek bizonyos technológiai hátránnyal indultak, a világjárvány hatására gyorsítaniuk kellett rendszereik fejlesztését, aminek következtében kénytelenek voltak több energiát fordítani infrastruktúrájuk javítására. Sok esetben ez azzal járt, hogy kímélendő a költségeket, gyengébb architektúra mellett tették le a voksukat, esetleg agilis rendszerek helyett a hagyományos elven működő technológia mellett kötelezték el magukat.
Ahhoz, hogy a különböző szervezetek a digitális transzformáció felgyorsulását követően képesek legyenek informatikai rendszerüket is felkészíteni az újabbnál újabb kihívásokra, a digitális pillangóhatás öt alapelvét kell szem előtt tartaniuk – vélik a szakemberek (amiket a szerencsejátékipar a kaszinó játékok nagy részében be is vezetett). De mi is az a pillangóhatás? A pillangóhatás, más néven pillangóeffektus kifejezést a káoszelméletben használják. Az alaptézis szerint ha egy dinamikus rendszerben apró változtatásokat indítunk, akkor megváltoztathatjuk a rendszer hosszú távú működését is.
Mit tehet egy szervezet, ha gyors ütemben szeretné modernizálni infrastruktúráját?
Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője szerint a legfontosabb, hogy értsük meg a technológiát. Úgy véli, hogy a legtöbb vállalatnál az tapasztalható, hogy inkább a manuális mechanizmusok mellett döntenek, amellyel nagyobb valószínűséggel tudnak emberi hibákat generálni, mintsem, hogy az automatizált biztonsági végrehajtási mechanizmusok és alkalmazás-programozási felületek (API) mellett szavaznának, amelyekkel az informatikai csapat gyorsan tudná elvégezni az új szoftverek integrálását.
Pedig, ha a menedzsment megérti az automatizálásban rejlő lehetőségeket, és az előnyökhöz mérten választja ki az ügyfélkiszolgáló platformokat, akkor sokkal kevesebb hibát kell majd kiküszöbölni a fejlesztő csapatnak. Érdemes tehát a döntéshozó vezetőket is kiképezni az aktuális technológiai megoldásokból, számukra is biztosítani az informatikai tudásmegosztást.
Fontos továbbá, hogy használjuk a saját erőforrásainkat, amire jó példa, amikor egy pénzintézet a saját informatikai gárdáját vonja be ahhoz, hogy felépítse a bank digitális élményplatformját, amelyen keresztül kiszolgálja ügyfeleit. A lépéssel kihagyható a beszállítói kör, és több felesleges platform módosítást sikerülhet elkerülni. Az ilyen beruházások ráadásul nem is járnak jelentős költségekkel. Érdemes tehát az informatikai és üzleti osztályok között együttműködő légkört kialakítani a fejlesztések során, hiszen a csapatmunka során több tapasztalat és humánerőforrás vethető be.
Modularitás, rugalmasság és integráció
Egy vállalatnál sűrűn előfordul, hogy a már meglévő rendszereket igyekeznek fejleszteni, ami gyakran csak a probléma elodázása, a rendszer toldozgatása-foltozgatása. Az ilyen típusú rendszerek integrálása az új rendszerekkel sok fejtöréssel járhat, ezért törekedjünk arra, hogy a meglévő rendszereket is aszerint alakítsuk ki, hogy azok képesek legyenek a frissítésre. Érdemes tehát modulárisan építkezni, hogy az integráció rugalmasan történhessen meg. Emellett pedig fontos befektetni a legjobb szakembereink megtartásába és egyre nagyobb figyelmet szükséges fordítanunk a felhasználói élményre is.
