Az ukránok már nagyon félnek az orosz támadástól

Alakul a háborús hisztéria Ukrajnában, miközben a Krímben gőzerővel készülnek a hétvégi népszavazásra. Az EU elkészítette a szankciók első lépcsőjének dokumentumát, azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov egyelőre nincsenek célkeresztben. Ezen kívül írunk az új román kormányról, magyar – latin-amerikai kapcsolatok fejlesztéséről, a csehek EU-ellenességéről és Angela Merkel német kancellár megfeszített diplomáciai munkájáról is. Napi összefoglalónk következik.

Tetőfokon az ukrán háborús hisztéria

Nem fukarkodik a háborús hangulatkeltéssel Andrej Parubij, az ukrán Nemzetbiztonsági és –védelmi Tanács elnöke. Szerinte „minden oka megvan rá, hogy azt higgye”, az Ukrajna keleti határa mentén állomásozó orosz csapatok támadni fognak. „Ukrajnát most egy teljeskörű invázió veszélye fenyegeti”, jelentette ki a tisztviselő, az ország önvédelmi lehetőségei azonban korlátozottak: a hadsereg, a rendőrség és az mintegy húszezer önkéntes tudná felvenni a harcot az oroszokkal, akiket a most alakuló Nemzeti Gárda kötelékébe vesznek éppen fel. Parubij becslései szerint mintegy nyolcvanezer orosz katona, 270 tank, 140 repülőgép, és még számos más eszköz sorakozott fel, Putyin elnök parancsára várva.

Parubij beszámolója szerint az ukrán hadsereg és a Belügyminisztérium már eddig is sokat tett az orosz beszivárgás megelőzésére: több embert is letartóztattak, akit hírszerzés-gyanús cselekményeken értek éppen tetten. Március 11-én az Ukrán Belbiztonsági Szolgálat közlése szerint pedig a donyecki körzetben fogtak el egy orosz szabotőrt, aki robbantásokra készült. Parubij szerint az elfogott ügynökök az orosz különleges erők tagjai, akik az orosz haderő krémjéhez tartoznak. Az elmúlt hetekben egyébként 3700 orosz állampolgártól tagadták meg a belépést az ukrán határvédelmi erők, mert felmerült a gyanú, hogy ellenséges ügynökök.

Az egyébként a mai napon szinte biztossá vált, hogy Ukrajna nem küld fegyveres erőket a Krímbe, legalábbis ezt nyilatkozta a francia AFP hírügynökségnek Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő. Szerinte ugyanis ha ezt megtennék, akkor az ország keleti határai védtelenek maradnának. Az elnök egyébként azzal sem elégedett, hogy Oroszország nem hajlandó leülni tárgyalni az ukrán kormánnyal. Igaz, Moszkva számára ez nehéz is lenne, hiszen ők továbbra is Viktor Janukovicsot ismerik el Ukrajna megválasztott vezetőjeként.

Míg az ideiglenes államfő otthon, addig az átmeneti miniszterelnök az Egyesült Államokban próbálja meg tartani a frontot. Arszenij Jacenyukot ma Barack Obama elnök fogadja a Fehér Házban, ahol a két politikus áttekinti az Ukrajnában kialakult helyzetet, illetve várhatóan Obama bejelenti azt is, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dolláros segélyt folyósít Kijev számára.

Az Európai Unió eközben véglegesítette az Oroszország ellen első körben tervezett szankciókat. A Reuters értesülései szerint a hétoldalas dokumentum részletes taglalja, miként fognak utazási korlátozásokat hozni az ukrán helyzet kialakulásáért felelős magánszemélyek ellen, és hogyan fogják befagyasztani a számláikat, ha az orosz vezetés nem kezd azonnali tárgyalásokba a válság rendezése ügyében a nemzetközi közösséggel és Ukrajnával. A tervezettel csak két apró gond van: az egyik az, hogy hétfőn szavaznak róla az EU külügyminiszterei, viszont addigra a Krímben már le fog menni a függetlenségről szóló népszavazás, így az uniós külügyminiszterek csak a fait accompli-val tudnak majd szembenézni. Másrészt arról továbbra sincs senkinek sem halvány ötlete, hogy pontosan kiket kellene felvenni a szankciós listára. Putyin és Lavrov nyilvánvalóan nem kerülhet rá, hiszen akkor nem lenne esély a további párbeszédre, viszont rajtuk kívül valószínűleg kevesen vannak olyanok, akiket érzékenyen érinthetne az EU lépése.

Az orosz Duma elnöke, Szergej Nariskin a Nyugattal szemben már a jövő hétre is gondol, ezért arról beszélt az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy ha a Krím csatlakozik Oroszországhoz, akkor Moszkva mindenképpen tiszteletben fogja tartani a krími tatárok jogait. „Ha a Krím lakossága az Oroszországhoz való csatlakozás mellett dönt, akkor a Duma képviselői támogatni és garantálni fogják a krími tatárok kéréseit”, jelentette ki. „Fontos, hogy a Krím összes lakosa, az ott élő összes kisebbség, így a krími tatárok is részt vegyenek a döntési folyamatban” – tette hozzá.

Mozgásban a német diplomácia

A krími törvényhozás kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, pedig már csak pár nap van hátra a hétvégi referendumig. Európában és a tengerentúlon reménykedve tekintenek Angela Merkelre és a német diplomáciai karra, hátha ők még el tudnak valamit érni az ukrán félsziget ügyében, mondván, őrájuk még talán hallgat Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azonban hajthatatlannak tűnik az ukrán kérdésben, európai szankciók ide, vagy oda. Egyre kiszámíthatatlanabb, hogy hol fog véget érni a krími válság.

Mikor Joachim Gauck államfő és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter az idei müncheni biztonságpolitikai konferencián Németország nagyobb globális szerepvállalása mellett érveltek, valószínűleg maguk sem hitték, hogy ilyen hamar cselekedetre kell váltaniuk az ígéretet. Egy konkrét és kivitelezhető tervre pedig igen nagy szükség lenne. Az egyesített európai külpolitika igen lassan és koordinálatlanul mozog, ilyenkor pedig természetesen elindul a vezető utáni keresés: ki lesz az, aki végül megálljt fog tudni parancsolni Putyinnak?

Örülhet az euroszkeptikus Klaus exelnök 

Václav Klaus volt államfő, Csehország legeuroszkeptikusabb politikusa koccinthat az eredményekre, ugyanis a csehek bizalmi indexe az EU iránt negatív rekordokat döntöget.

A STEM közvélemény-kutató intézet februári országos felmérése szerint az Európai Unióban jelenleg a megkérdezett csehek 34 százaléka bízik – számolt be a Lidovky.cz. A cseh lakosság EU iránti bizalmát 1994 óta rendszeresen mérik és még soha nem volt ilyen alacsony ez a szám. Szintén csökkent az Európai Parlament iránti bizalom is, ami jelenleg 30 százalék a csehek körében. Ez a szám körülbelül öt százalékkal kevesebb a tavaly szeptemberi adathoz képest.

Latin-Amerikával fűznénk szorosabbra a kapcsolatokat

Az ázsiai országok irányába tapasztalható külpolitikai és külgazdasági nyitást tervez Magyarország Latin-Amerika kapcsán. Az elmúlt években megerősített együttműködés a Külügyminisztérium politikai igazgatója szerint számos területen és ország felé bővíthető a jövőben.

Június közepére tervezik a többnapos II. Latin-amerikai Fórumot, amely a 2012. évi első, budapesti találkozóhoz hasonlóan, kiemelten foglalkozik majd a gazdaság és a K+F+I terén megvalósuló kooperáció mélyítésének lehetőségeivel, valamint az elmúlt évek tapasztalatából kiindulóan a felsőoktatási együttműködés bővítésével és Magyarország Európai Unión és a visegrádi együttműködés, a V4 keretein belül megszerzett integrációs tapasztalatainak átadásával – derült ki a Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium (KüM) politikai igazgatója és Latin-Amerikáért is felelős helyettes államtitkára által tartott szerdai sajtóbeszélgetésen.

Magyarok a román kormányban

Március elsején a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a marosvásárhelyi ülésén felhatalmazást adott az RMDSZ kormányra lépésével kapcsolatos tárgyalások megkezdésére, amit gyors események követtek, valamint napvilágra került az egyezkedés tárgyainak néhány fontosabb eleme is.

Gyors egyezkedéseket lefolytatva, különösebb hezitálás nélkül kíván kormányra lépni az RMDSZ a Ponta- kormánnyal közösen. Március elsején a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a marosvásárhelyi ülésén, felhatalmazást adott az RMDSZ kormányra lépésével kapcsolatos tárgyalások megkezdésére, amit gyors események követtek, valamint napvilágra került az egyezkedés tárgyainak néhány fontosabb eleme is.