Kikiáltotta függetlenségét a Krím

A krími törvényhozás ma kikiáltotta a félsziget függetlenségét Ukrajnától, miközben a nyugati országok külügyminiszterei Londonban gyűltek össze, hogy az Oroszország elleni lépésekről döntsenek. Viktor Janukovics eközben Rosztovban beszélt a sajtó képviselőinek, bár kérdéseket nem lehetett feltenni a volt elnöknek. Napi hírösszefoglalónkban ezenkívül olvashatnak az európai parlamenti választásokról, és a legújabb magyar diplomáciai sikerről is.

Ez történt ma Ukrajnával

Továbbra is Ukrajna egyedüli, demokratikusan megválasztott vezetőjének tartja magát Viktor Janukovics, aki ma délelőtt az oroszországi Rosztovban tartott sajtótájékoztatót a megjelent újságíróknak. A volt elnök papírból olvasta fel nyilatkozatát, előadása után pedig nem adott lehetőséget a kérdésekre sem, így a dél-orosz városba sereglett riporterek csalódottan távozhattak a találkozó helyszínéről. Janukovics mindenesetre megismételte korábbi álláspontját, miszerint a jelenlegi ukrán vezetés puccsal jutott hatalomra, és elítélte az általa törvénytelennek tartott májusi elnökválasztás megrendezését is. Janukovics érvelése szerint hazáját szélsőséges erők tartják uralmuk alatt, és szerinte – mivel elmozdítása törvénytelen volt – előrehozott választásokra sincsen lehetőség a hatályos ukrán alkotmány szerint. A politikus ezenkívül felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy ne támogassák az új ukrán kormányt. Ezt a figyelmeztetését különösen az Egyesült Államoknak címezte, hiszen a jelenlegi amerikai törvények szerint Washington nem adhat támogatást olyan országoknak, amelyek kormánya nem demokratikus úton került hatalomra. Vitalij Klicsko erre csak annyit mondott a Gazeta.ru orosz hírportálnak: Janukovics nyilatkozata nem egy független politikus nyilatkozata.

Janukovics sajtótájékoztatója után nem sokkal érkezett a hír, hogy a krími parlament formálisan is kikiáltotta a függetlenséget, a száz képviselőből 78 szavazott az önállóság mellett. Ettől függetlenül természetesen megtartják majd a hétvégi népszavazást is, ahol a lakosság arról nyilváníthat majd véleményt, hogy a Krím Oroszországhoz vagy Ukrajnához tartozzon-e. Válaszul az ukrán parlament ultimátumot intézett a krími törvényhozáshoz, miszerint ha holnapig nem vonják vissza a függetlenségi nyilatkozatot, akkor Kijevből oszlatják fel a szimferopoli törvényhozást. A krími népszavazást Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő korábban már elnöki rendelettel visszavonta, azonban a krímiek erre azzal válaszoltak, hogy az államfői ukáz nem felel meg a formai követelményeknek, ezért azt nem hajlandók figyelembe venni.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy hivatalosan is megalakítják az ukrán Nemzeti Gárdát, amibe minden olyan ember jelentkezését várják, aki meg akarja védeni Ukrajnát. Orosz lapértesülések szerint az újonnan alakult szervezetbe máris beléptek a kijevi események legfontosabb motorjai, az Euromajdan aktivistái, több kozák és a Jobb(oldali) Szektor tagjai is. Emellett létezik egy Ukrán Nemzeti Gárda is, ami Lvovban alakult meg, és aminek tagjai saját fegyvereikkel „védelmezik az ukrán polgárokat”. Avakov közleménye szerint húszezer gárdistát akarnak hadrendbe állítani, hogy megvédjék az ország határait és a törvényes rendet Ukrajnában. Eközben a hadsereg is mozgósításba kezdett: eddig több tízezer ember kapta meg a behívóját.

A nyugati hatalmak külügyminiszterei eközben Londonban találkoztak, hogy döntéseket hozzanak az Oroszországgal szembeni szankciókról. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint néhány napon belül megszülethetnek az első lépések a moszkvai kulcsemberek ellen, első körben számlák zárolásáról és utazási korlátozások bevezetéséről tárgyalnak a diplomáciai vezetők. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig ahhoz köti moszkvai látogatását, hogy a Kreml végre kezdjen párbeszédet az új ukrán kormánnyal, és adja fel a Krímben lévő állásait. Szergej Lavrov erre csak annyit mondott: az amerikai ajánlat „nem kielégítő”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter inkább egy óvatosabb megközelítést javasolt, szerinte az orosz magatartás látható változása már elég lenne a párbeszéd megindításához.

Miközben a külügyminiszterek az üzengetéssel vannak elfoglalva, addig Oroszországban újabb hadgyakorlat kezdődött, most az Ivanovo városában állomásozó 96. gárda légideszant hadosztályát helyezték a legmagasabb készültségbe. Az orosz hadügy közleménye szerint ennek természetesen semmi köze nincsen a Krímben kialakult helyzethez. A nyilatkozat szerint a március 14-ig tartó gyakorlatban mintegy négyezer ejtőernyős, 36 repülőgép és meg nem nevezett számú jármű vesz majd részt, a katonák pedig szimulált harci körülmények között gyakorolnak majd.

A nap megszólalója díjat komoly versenyben Alekszandr Lukasenko nyerte, aki egy mai értekezleten azt mondta beosztottjainak, hogy ne fogadjanak el kenőpénzt. „Csak egy idióta nem vonja le a következtetéseket” az ukrán helyzetből, érvelt az Európa utolsó diktátorának tartott államfő. „Ukrajna összeomlásának oka a gazdasági összeomlás és a borzalmas korrupció. Ez a két tényező tette tönkre az országot”. Szerinte a korrupció egy „rákos daganat, ami lassan elemészti az ország testét”. A belarusz külügyminiszter, Vlagyimir Makej szintén elítélte az ukrán korrupciót, ami szerinte nagyon komoly szerepet játszott az ukrán válságban. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a Majdan eseményei Belaruszban soha nem ismétlődhetnének meg, ugyanis a két ország helyzete „alapvetően különböző”.

Ezért lesznek fontosak az EP-választások

Öt év után ismét megnyílnak az európai választások szavazóhelyiségei, amelynek eredményeként júliusban 751 európai – köztük 21 magyar – képviselő kezdheti majd meg munkáját. Magyarországon nyolcmillióan szavazhatnak majd a bejutó pártokra.

A tét óriási, hiszen a legeredményesebb politikai többség lesz jogosult a következő öt évben az uniós szakpolitikák irányítására.

A jelenlegi parlamenti ciklus munkája azonban még közel sem zárult le, hiszen többek között olyan – ebben a ciklusban „tető alá hozandó” – témák vannak még napirenden, mint az egységes bankszanálási mechanizmus, bankunió, hitelgaranciák, távközlési csomag, adatvédelem, termékbiztonság, kikötői szolgáltatások, vasúti közlekedési csomag és az egységes európai égbolt csomag. A Lisszaboni Szerződés egyik fő célkitűzésének megvalósulásaként az Európai Parlament szava egyre hangsúlyosabb szerephez jut a döntéshozatali folyamatban, így a parlamenti választások nagyban meg fogják határozni, hogy merre veszi Európa az irányt. Gondoljunk csak az európai válság uniós kezelésére.

Budapestre jön a Rendőrakadémia

Véglegessé vált, hogy szeptembertől Budapestre költözik az Európai Rendőrakadémia, miután az Európai Parlament polgárjogi szakbizottsága hétfőn jóváhagyta a Tanács és az EP között március 5-én kötött politikai megállapodást.

A mostani döntés eredményeként a rendőrakadémia az angliai Bramshillből költözhet Budapestre, miután az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy nem kívánja tovább vendégül látni az ügynökséget.