Spanyolország is elismerte Guaidót Venezuela elnökeként

Spanyolország elismeri Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatón Madridban hétfőn.

„A spanyol kormány bejelenti, hogy hivatalosan elismeri a venezuelai törvényhozás elnökét, Juan Guaidó Márquezt mint Venezuela megbízott elnökét” – fogalmazott a miniszterelnök. Mint emlékeztetett, lejárt az a nyolcnapos határidő, amelyet hat európai ország – Spanyolország mellett Németország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia – adott Nicolás Madurónak arra, hogy új elnökválasztást írjon ki Venezuelában.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament elnöke január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé, ebben a megbízatásában azóta az Egyesült Államok és számos dél-amerikai ország is elismerte. Más nagyhatalmak, például Oroszország és Kína Nicolás Madurót támogatja, aki január 10-én kezdte meg második hatéves államfői mandátumát. Újraválasztásának törvényességét azonban a venezuelai ellenzék mellett a nemzetközi közösség jelentős része is vitatja.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy Guaidó demokratikus legitimitása házelnöki tisztségéből fakad, a törvényhozó testület ugyanis a legutóbbi szabad, demokratikus és a nemzetközi közösség egésze által elismert választások után alakult. Mint mondta, Juan Guaidó elismerésének célja a szabad és demokratikus választások kiírása Venezuelában „a lehető legrövidebb időn belül”, olyan választásé, amelyen „a venezuelaiak hangjukkal és szavazatukkal döntenek jövőjükről, félelmek, nyomásgyakorlás, fenyegetések nélkül”.

A nemzetközi közösségnek pedig segítenie kell, valamint tiszteletben kell tartania a demokratikus folyamat eredményét, továbbá igazolni, hogy az a szükséges garanciák mellett fejlődik – tette hozzá.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A spanyol miniszterelnök szólt arról is, hogy kormánya szándéka az EU, illetve az ENSZ keretében egy humanitárius segítségnyújtási terv előmozdítása, amellyel sürgősen csillapítani lehet a „súlyos helyzetet” Venezuelában. Sánchez kiemelte: készek aktívan együttműködni más országokkal és nemzetközi szereplőkkel, hogy Venezuelába visszatérjen a teljes körű demokrácia, amely az emberi jogok elsőbbségét, a politikai pluralizmust, a szabad és átlátható választásokat jelenti, valamint azt, hogy ne legyenek politikai foglyok az országban.

Ennek érdekében a spanyol kormányfő kapcsolatba fog lépni a főbb uniós intézmények vezetőivel, valamint azon európai és dél-amerikai kormányokkal, akik erőfeszítéseket kívánnak vállalni a venezuelai demokrácia ügyében.

Maduro egyelőre kitart

A venezuelai elnök a La Sexta spanyol televíziócsatornának adott, vasárnap éjjel sugárzott interjúban elutasította a nyugati követeléseket. „Nem fogadok el ultimátumot senkitől. A nemzetközi politika nem alapulhat ultimátumokon. Az EU-nak miért kell utasításokat adnia egy országnak? (…) Ez olyan, mintha én arra kötelezném az Európai Uniót, hogy ismerje el a katalán köztársaságot” – mondta Nicolás Maduro.

Véleménye szerint Venezuelának nem elnökválasztásra, hanem a parlament megújítására van szüksége, vagyis előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Többszöri kérdésre is azt mondta: a következő elnökválasztás ideje 2024-ben jön el, amikor az ő mandátuma lejár.

Maduro „bohóckodásnak” nevezte Guaidó ideiglenes elnökségét, amelynek véleménye szerint nincs alkotmányos, törvényes alapja. „Azt a benyomást keltik, hogy van egy párhuzamos kormány, amely a nemzetközi sajtóban létezik, de a valóságban nem” – jegyezte meg.

Mint kifejtette, Donald Trump amerikai elnök rákényszerített a Nyugatra egy téves politikát Venezuelával kapcsolatban. A lehetséges fegyveres konfliktust firtató kérdésre pedig úgy válaszolt: „Nem tőlünk függ. Minden az északi birodalom és szövetségesei őrületének és agresszivitásának szintjétől függ.”

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »