Oroszországnak sok veszítenivalója van Venezuelában

Ahogy egyre inkább fokozódik a Nicolás Maduro venezuelai elnökre nehezedő politikai és gazdasági nyomás, úgy véli, hogy egyetlen személy van, akire támaszkodhat – Vlagyimir Putyinra. És bár tény, hogy Oroszország mellszélességgel kiáll Maduro mellett, a Kreml valójában nem tenne meg „mindent”, ahogy azt egyébként hangoztatja.

Sok évnyi szoros barátság

Moszkva már régóta kulcsfontosságú szövetségese Maduro elnöknek és az őelőtte hatalmon lévő Hugo Cháveznek – akik pedig mindig is szembementek az Egyesült Államok politikájával.

„A kapcsolat szimbolikusan is fontos. Azt mutatja: nem vagyunk egyedül, vannak olyanok, akik szintén nagyon kritikusak az Egyesült Államokkal és a nyugati politikával szemben” – magyarázta Andrei Kortuno, a Russian International Affairs Council szakértője.

Ez az oka annak, hogy Moszkva az elmúlt években kiterjesztette az együttműködését Caracas-szal: növelte a Venezuelába irányuló fegyvereladásokat, meghosszabbította az általa nyújtott hitelek visszafizetésének határidejét, sőt mi több, tavaly decemberben még két, nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas hadászati bombázót vezényelt a válságba jutott országba, hogy ezzel is megmutassa: kiáll Maduro kormánya mellett.

Ami kockán forog: a pénz és az olaj

Moszkva jelentős összegeket költött el Nicolás Maduro támogatására. Ezek nagy része hitel formájában érkezett az országba, ami viszont nagy valószínűséggel elveszik, ha az ellenzéknek sikerül távozásra bírni a venezuelai diktátort.

Oroszország kinnlevőségeinek teljes mértéke nem világos. Elemzők 17 milliárd dollárról beszélnek, ennek nagy része hitel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor nem volt hajlandó válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre, mikor múlt héten erről faggatták. Arra pedig, hogy Oroszország aggódik-e a venezuelai befektetések elvesztése miatt, még szűkszavúbban reagált.

És akkor még ott van az olaj is, Venezuela ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékán csücsül.

„Mikor fegyvereket küldtünk nekik, senki sem gondolta, hogy az adósság behajtása miatt tettük. Szerintem, ami leginkább foglalkoztatta az orosz vezetést, az olajkutakhoz való hozzáférés, a termelés volt” – fejtette ki Andrei Movchan, a Carnegie Moscow Center közgazdásza.

A Rosznyeft orosz állami tulajdonú olajvállalat jelenleg több projektben is érdekelt Venezuelában, és jelentős hitelt folyósított a latin-amerikai ország olajóriásának, a PDVSA-nak. „Venezuela rossz állapotban volt, így könnyű volt megegyezni a feltételekben” – mondta a téma kapcsán Movchan.

„Fekete lyuk Oroszország számára”

A venezuelai krízis az orosz médiában is megosztó. Míg egyesek az Egyesült Államokat bírálják, amiért „beavatkozik egy szuverén állam belügyeibe”, mások éppen azt kérdőjelezik meg, hogy Oroszország vajon bölcsen teszi-e, hogy támogatja Madurót.

„Venezuela egy fekete lyuk Oroszország számára, amibe több milliárd dollárt dobáltak be… és amiért cserébe semmit sem kapott” – fogalmazott Mikhail Krutikin elemző az orosz Kommerszant című lapnak nyilatkozva, „teljes inkompetenciát és pazarlást” emlegetve.

„Ez egy nagyon sajnálatos helyzet. Tudtuk, hogy egyszer eljön ez a pillanat, szóval azon tűnődöm, hogy mi is azoknak a vészforgatókönyve, akik befektettek Venezuelában, de nem látok ilyet” – fejtegette Andrei Kortuno is.

Meddig hajlandó elmenni Oroszország, hogy megvédje Madurót?

A külügyminisztérium ígéretének, miszerint „mindent” megtesz annak érdekében, hogy támogassa Madurót, azért vannak korlátai.

A legtöbb szakértő nem hiszi például, hogy Moszkva katonailag is megvédené a venezuelai elnököt, mivel „Oroszország a politikai rendezés pártján áll”.

„Őrület lenne, ha Oroszország erővel próbálna beavatkozni” – értett egyet Andrei Movchan. „Venezuela nem Szíria. Az amerikaiak sokkal közelebb vannak, arról már nem is beszélve, hogy a kínaiak szintén jelen vannak” – tette hozzá.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: BBC

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »