Ha Biden győz, nagyon más lesz az amerikai külpolitika

Donald Trump amerikai elnök 2016-ban, miután megnyerte az elnökválasztást, megígérte, hogy “Amerika az első”-politikáját maximálisan teljesíti. Ezt több-kevesebb sikerrel, de be is tartotta – az más kérdés, hogy közben rengeteg hidat felégetett. Jelenlegi demokrata párti kihívója, Joe Biden azonban most azt ígéri, hogy helyreállítja az Egyesült Államok globális vezető szerepét és visszafordítja Trump általa hibásnak ítélt döntéseit.

Alább összeszedtük a két elnökjelölt álláspontját néhány sarkalatos külpolitikai kérdésben:

Kína

Trump vezetése alatt elég sok szempontból és jelentősen megromlottak az amerikai-kínai kapcsolatok (az amerikai elnök a napokban már a kínai-amerikai gazdasági kapcsolatok szétcsatolásáról beszélt). Trump szerint évtizedek óta ő az első elnök, aki szembe mer szállni Pekinggel, míg Bident azzal vádolja, hogy be akar hódolni Kínának.

A demokrata párti politikus elutasítja a vádakat és azzal vág vissza, hogy az, ahogy Trump a koronavírus-járványt kezelte, történelmi baklövés volt. Emellett a jelenlegi elnök szemére veti, hogy korábban figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok hírszerző közösségének Kínával kapcsolatos figyelmeztetéseit, elbagatellizálva azok súlyát.

Senki előtt nem titok, hogy Trump kereskedelmi háborút kezdett Kínával, aminek feloldása ugyan megkezdődött – januárban a két ország tető alá hozott egy részleges megállapodást -, ám az ázsiai országban röviddel a dokumentum aláírását követően súlyossá vált járványhelyzet folytán kérdésessé vált, hogy Kína milyen mértékben lesz képes eleget tenni a vállalásának. Azóta a tárgyalások megrekedtek.

Biden Kína kapcsán azzal érvel, hogy az ázsiai óriás élvezi a kaotikus Trump-kormányzást, az amerikai szövetségesek elidegenedését és az Egyesült Államok vezető szerepének elhalványulását a globális intézményekben, ezért ő azt tervezi, hogy – miután felújította kapcsolatait az USA szövetségeseivel – több oldalról gyakorol nyomást Kínára.

Irán

Trump megkérdőjelezte az Egyesült Államok közel-keleti katonai beavatkozásainak előnyeit, és kivonult az Iránnal, az európai nemzetekkel és Oroszországgal Barack Obama elnök vezetése alatt kötött nukleáris megállapodásból

Biden azt mondja, diplomáciai úton oldaná meg ezt a konfliktust, és újból megkötné a megállapodást, de csak akkor, ha Irán először folytatná az egyezményben vállalt kötelezettségeinek betartását.

Észak-Korea

Trump 2018-ban és 2019-ben háromszor találkozott Észak-Korea legfelsőbb vezetőjével, Kim Dzsong Unnal, de a – korábban történelminek minősített – tárgyalások itt is megakadtak.

Biden azzal vádolja Trumpot, hogy “szinte a semmiért cserébe meghajolt az észak-koreai rezsim akarata előtt”, továbbá kijelentette, hogy ő nem lenne hajlandó előfeltételek nélkül találkozni Kimmel.

Afganisztán

Trump kijelentette: a teljes amerikai kontingenst kivonja Afganisztánból, hogy “véget vessen Amerika leghosszabb háborújának”. Februárban Washington megállapodást kötött a tálibokkal az Egyesült Államok haderejének fokozatos csökkentéséről, sőt, meg is kezdték a részleges csapatkivonást.

Biden szintén hazahozná Afganisztánból az amerikai csapatok túlnyomó részét, noha egy kisebb létszámú kontingenst ott hagyna, amelyek feladata az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harc lenne.

Izrael

A korábbi elnökökhöz hasonlóan Trump is ígéretet tett az Izrael és a palesztinok közti béke megteremtésére, azonban – mint korábban oly sokszor – ez a cél ezúttal is elérhetetlennek tűnt.

Az amerikai vezetés 2018-ban Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok nagykövetségét, ami nagyon feldühítette a palesztinokat és támogatóikat, tavaly pedig a Trump-adminisztráció hivatalosan elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amivel széleskörű nemtetszést váltott ki a nemzetközi közösség körében.

Idén Trump “szerzett egy jó pontot”, mert amerikai közvetítéssel létrejött az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodás, és ezáltal megkezdődött Izrael és az arab országok kapcsolatának normalizálása. Biden ezt a lépést üdvözölte is, és kijelentette, hogy megválasztása esetén “előmozdítaná a kapcsolatokat a kétállami megoldás felé vezető úton”.

Szövetségek

Biden újból csatlakozna a párizsi klímaegyezményhez amiből Trump korábban kiléptette az USA-t -, illetve megerősítené a NATO-hoz hasonló szövetségeket. Szerinte ezek a lépések segíthetnek visszaállítani az amerikai vezetés hitelességén esett csorbát. 

Trump korábban feldühítette a NATO-tagokat és más amerikai szövetségeseket, amikor nem volt hajlandó kritikával illetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, még akkor sem, amikor az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország beleavatkozott a 2016-os elnökválasztásba. Biden arra figyelmeztetett, hogy ha megválasztják, Oroszország, Kína és más hatalmak, amelyek megpróbálnak beavatkozni az amerikai választásokba, súlyos következményekkel néznek szembe.

Trump júniusban bejelentette, hogy mintegy 9 500 fővel csökkenti az amerikai katonák számát Németországban, ami republikánus és demokrata politikusok körében egyaránt felháborodást váltott ki, szerintük ugyanis az amerikai-német szövetség segít ellensúlyozni az orosz és a kínai befolyást. Biden megígérte, hogy ha ő lesz az elnök, újratárgyalják a kérdést.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás