Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.
A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.
Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.
Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján az Egyesült Királyság rendezetlenül válna ki az EU-ból.
Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak – mutatott rá egy uniós diplomata.
Jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő.
A bennmaradó tagállamok leszögezték: nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, hogy minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetére is.
Brüsszel, 2019. március 22.
Theresa May brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2019. március 21-én, miután elfogadta a bennmaradó tagországok javaslatát az Egyesült Királyság európai uniós kilépési dátumának elhalasztásáról.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, s ezt később Theresa May is elfogadta. Erre szükség is volt, ugyanis a Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagállamok – beleértve az Egyesült Királyságot – egybehangzó döntéssel állapodhatnak meg hosszabbításról.
„Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása” – mondta. Hozzátette, hogy a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon, továbbá elmondta, hogy az ülés hangulata sokkal jobb volt, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, Tusk tréfásan azt válaszolta, hogy „Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely”.
Jean-Claude Juncker kijelentette: az EU mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani. „Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyják, de akármi is történik, készen állunk minden eshetőségre, a legrosszabbra is” – emelte ki. Leszögezte, hogy meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket a kemény Brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat.
- Kapcsolódó cikkeink:
Sajtótájékoztatóján May üdvözölte a döntést, s közölte: reggel visszatér Londonba, és azonnal nekilát a munkának, hogy meggyőzze a képviselőket a ratifikálásról. Mint mondta, eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen a kiválás az EU-ból. Hangsúlyozta: helytelen lenne az április 12-ét meghaladó hosszabbítás, mivel ez esetben az országnak annak ellenére részt kellene vennie az EP-választáson, hogy három éve a távozásról döntött.
„Az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból” – szögezte le a brit miniszterelnök, aki eredetileg június 30-ig terjedő halasztást kezdeményezett.
Forrás: MTI
