Már négy éve tudta a Facebook, hogy baj van az orosz fiókokkal

A Facebook már 2014-ben tudott arról, hogy esetlegesen rosszindulatú orosz tevékenység folyik a platformján, jóval azelőtt, hogy a tények nyilvánosságra kerültek – állította kedden egy brit parlamenti bizottság elnöke.

A közösségi hálót üzemeltető amerikai óriáscég hónapok óta a brit képviselőház digitális ügyek, kulturális és médiaügyi bizottságának, illetve Damian Collins bizottsági elnöknek a célkeresztjében van az álhírek jelenségéről folyó vizsgálat keretében. Collins kedden a közösségi háló egyik vezetőjétől kért magyarázatot a Facebook belső e-mailjeinek tartalmáról, amelyeket a Six4Three amerikai cégnél találtak egy feljelentést követően, és amelyekhez ritkán alkalmazott parlamenti eljárás során jutottak hozzá.

A képviselő szerint az egyik e-mailben az áll, hogy a Facebook egyik mérnöke 2014-ben figyelmeztette a cégét, hogy orosz IP-címekről napi „hárommilliárd” információhoz férnek hozzá.

„Ha valóban hatalmas mennyiségű adatot bányásznak a platformról az IP-címek révén, ezt jelentették-e, vagy egyszerűen a szőnyeg alá söpörték a problémát? – kérdezte Damiens Collins Richard Allantől, a Facebook egyik alelnökétől.

„Minden információ, amit látott, a legjobb esetben részleges, a legrosszabb esetben feltehetően megtévesztő volt” – válaszolta az alelnök, aki szerint az említett e-mailek „részlegesek” és „ellenőrizetlenek” voltak.

Sorozatban jönnek a számonkérések

A Facebook idén több ügybe is belekeveredett, előbb el kellett viselnie a 2016-os amerikai elnökválasztás során a platformján történt orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat, majd a felhasználók adatait a tudtuk nélkül kihasználó Cambridge Analytica cég botrányát, később pedig egy biztonsági hibát, amelynek következtében több millió felhasználó adatai kerültek kalózok birtokába.

  • Előzmények:

A The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt feltáró riportja szerint a londoni székhelyű, New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ez alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, mégpedig a tudtuk nélkül.

A Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.

A Brexit-népszavazásba is beleszólhatott a Cambridge Analytica

A Facebook és a Twitter tömegével törölt orosz és iráni kamufiókokat

A közelmúltban a The New York Times által közölt vizsgálatból kiderült, hogy a Facebook megtévesztette a felhasználókat azzal kapcsolatban, hogy tudott-e az orosz beavatkozásról, és a Definers PR-cég szolgáltatásait vette igénybe, hogy a népharag elkerülése céljából lejárassa konkurenseit.

A brit parlamenti bizottság előtt Allan megismételte főnöke, Mark Zuckerberg döntését, hogy az ismételt kérések ellenére sem tesznek tanúvallomást parlamenti vizsgálatban. A nemzetközi szolidaritás jelenként – szokatlan módon – argentin, brazil, francia, ír, lett és szingapúri képviselők is jelen voltak a keddi londoni bizottsági ülésen.

„Mialatt mi a telefonjainkkal és az alkalmazásaikkal szórakoztunk, demokratikus intézményeinket a jelek szerint kaliforniai milliárdosok klubja felforgatta” – jelentette ki Charlie Angus kanadai parlamenti képviselő a Facebook-vezetőnek.

Catherine Morin-Desailly francia szenátor botránynak nevezte a Facebook adatvédelmi politikáját, Eamon Ryan ír honatya pedig „alapvető igazságtanságnak”, hogy harmadik fél is hozzáfér a felhasználók adataihoz.

Forrás: MTI/AFP/Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »