Megvan a Brexit-megállapodás

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről – jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután pénteken korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Juncker rámutatott, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

Az Európai Bizottság péntek reggel javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, sikerült elegendő előrelépést elérni a kiválás legfontosabb feltételeiről szóló tárgyalásokon.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de a jövőbe kell tekinteni, és a “lehető legszorosabb baráti és szövetségesi viszonyt kell kialakítani” az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttműködése ugyanis kulcsfontosságú.

A bennmaradó tagállamok vezetői a jövő heti EU-csúcson döntenek arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseire.

Brüsszel, 2017. december 8. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. A két vezetõ a Nagy-Britannia Európai Unióból történõ kilépésérõl tárgyal. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Brüsszel, 2017. december 8.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. A két vezető a Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépéséről tárgyal. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Kicsivel korábban Juncker kabinetfőnöke célzott rá, hogy megvan az egyezség a kiválás főbb kérdéseiről. Martin Selmayr ugyanis péntek reggel fehér füstöt ábrázoló fényképet töltött fel a Twitterre, a sajtó szerint arra célozva, hogy megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának főbb feltételeiről Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Theresa May brit kormányfő nem sokkal korábban kezdődött brüsszeli tárgyalásán.

Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő csütörtökön arról számolt be, hogy egyelőre nem sikerült megegyezni, és ezt úgy fejezte ki a pápaválasztásoknál szokásos eljárásra utalva, hogy “még nem szállt fel a fehér füst”.

May: az előzetes megállapodás garantálja az állampolgárok jogait

Teljes körűen biztosítja az állampolgárok jogait az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfőbb feltételeiről elért előzetes megállapodás, egyúttal azt is garantálva, hogy nem állítják vissza a “kemény határokat” Észak-Írország és az Ír Köztársaság között – hangsúlyozta Theresa May brit kormányfő péntek reggel Brüsszelben.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök leszögezte, hogy biztosítani fogják a jogait az országában élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogyan a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.

Elmondta továbbá, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az Egyesült Királyság “alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett lehetővé teszi a nyitott határok megőrzését.

Tusk az átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását kezdeményezte

Az Egyesült Királyság uniós kiválását követő esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a bennmaradó EU-tagállamok vezetőit, akik a jövő heti csúcstalálkozójukon hozhatnak erről döntést.

Sajtótájékoztatóján Tusk kijelentette, az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei. Hangsúlyozta: a szigetországnak ebben az időszakban is teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának.

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, abban nem vehetne részt a brit kormány – mondta Tusk a Theresa May brit kormányfővel folytatott brüsszeli megbeszélését követően.

Michel Barnier bizottsági főtárgyaló arról számolt be, a kiválási egyezménynek jövő októberig meg kell lennie ahhoz, hogy időben ratifikálni is lehessen. Elmondta, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezményen fognak dolgozni, mivel a britek által támasztott alapfeltételek csak ezt teszik lehetővé.

Jelenleg lehetetlen konkrétan kiszámolni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek összegét – vélekedett Barnier, üdvözölve a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy sok még a tennivaló.

A megbeszélést követően London és az EU közös közleményt adott ki

E megállapodás alapján kell döntenie a jövő heti EU-csúcsnak arról, hogy elkezdhető-e a Brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek fő napirendi pontja a kilépés utáni kétoldalú kapcsolatrendszer, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének kidolgozása lesz.

Az EU-állampolgárok jogosultságairól: Az előzetes egyezmény eléréséről tartott pénteki brüsszeli sajtóértekezlet után Londonban nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.

A brit kormány június végén ismertetett javaslatcsomagjában erről az szerepelt, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik “egy később meghatározandó határnapig” legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, letelepedett státuszt kérhetnek, és ha ezt megkapják, ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

Brexit: fellélegezhetnek a külföldi EU-állampolgárok

Az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartásának mikéntjéről a megállapodás úgy fogalmaz, hogy London továbbra is garantálni kívánja a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését. A brit kormány célja az, hogy ennek módját az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerét szabályozó átfogó megállapodás határozza meg. Ha azonban ez nem bizonyul lehetségesnek – vagyis ha nem lesz ilyen megállapodás -, akkor a brit kormány az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával “teljesen összhangban lévő” megoldásokra tesz javaslatot az Írország és Észak-Írország közötti együttműködést alátámasztó területeken.

A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa – amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs – az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz a brit EU-tagság megszűnése után.

Leo Varadkar ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második szakaszának elkezdéséhez és sikeres befejezéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső eseti támogatásától függ a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány fennmaradása – a hét elején még elvetette az akkor előterjesztett brit megoldási tervezetet, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoztak volna az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei. Tovább

A pénteken elfogadott előzetes megállapodásban foglalt, módosított szöveg az Egyesült Királyság egészére kiterjeszti az EU egységes belső piacának és vámuniójának szabályozásával “teljesen összhangban lévő” megoldási módozatokat a specifikus ír-északír helyzetre.

Arlene Foster, a DUP vezetője pénteken a brit közmédiának, a BBC-nek kijelentette: a párt értelmezése szerint ezzel elhárult annak kockázata, hogy a vámhatár az Ír-tengerre helyeződik át, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé. Foster szerint ugyanakkor továbbra is vannak nyitott kérdések, amelyekre vissza kell még térni.

Nicola Sturgeon, a függetlenségre törekvő skót kormány miniszterelnöke ugyanakkor pénteki Twitter-üzenetében közölte: az Észak-Írországra kidolgozandó egyedi megoldásokat elérhetővé kell tenni az Egyesült Királyság többi nemzete számára is. Sturgeon hozzátette: ezek után London soha többé nem érvelhet azzal, hogy ha Skócia függetlenné válik, akkor fizikai határok emelkednének Skócia és az Egyesült Királyság többi országrésze közé.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás