Nem Kína nyeri az űr meghódításáért folyó versenyt

A század közepére rendszeresen közlekednek majd nukleáris meghajtású kínai űrhajók a bolygóközi térben, munkásokat szállítva távoli bolygókon és aszteroidákon lévő bányászati kolóniák között.

Amennyiben ez – mint oly sok más téma, amely a kommunista párt szócsövének számító People’s Daily címlapján jelenik meg – propagandának tűnik, ne felejtsük el, hogy Kína alig két évtized alatt felépítette azt, ami vitathatatlanul a világ második legelőrehaladottabb űrprogramja az amerikai után. Amerikai stratégák arra figyelmeztetnek, hogy a kínai előrelépés az űrprogramban nemsokára veszélyeztetheti Amerika katonai fölényét világszerte.

Fontos azonban mást is figyelembe venni. Amikor a világűr kereskedelmi jövőjéről beszélünk, Kína versenytársai nemcsak az amerikaiak vagy az oroszok, hanem olyan ügyes magánvállalatok is, mint a Space Exploration Technologies Corp. vagy a Blue Origin LLC – és itt Kína előnyei sokkal kevésbé nyilvánvalóak.

Kínával összehasonlítva úgy tűnik, hogy az amerikai űrprogram stagnál. Utoljára 1972-ben hagyták el a Föld alacsonyabb pályáit, az első holdraszállásnál. A Nemzetközi Űrállomás – az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történelmében – kihasználatlan és az utóbbi két évtized elnökeinek nem sikerült egy új holdraszállást kieszközölni. Még ennél is rosszabb, hogy a NASA jelenlegi törekvése egy új rakéta- és személyzeti modul felépítésére évekkel le van maradva és legfontosabb támogatóinak türelmét teszteli a kongresszusban.

2003-ban Kína volt a harmadik nemzet, amely embereket indított az űrbe saját rakétáján. Egy kis űrállomást is működtetett és végrehajtott egy robottal történő leszállást a Holdon. Tervei azonban ambiciózusabbak lettek és ezek között szerepel holdminták megszerzése és visszahozatala, illetve egy emberi űrállomás építése és működtetése. Amennyiben az amerikaiak által vezetett Nemzetközi Űrállomást nem váltják le vagy a programot nem terjesztik ki 2024 utánra (és jelenleg ez nincs tervben), akkor a kínai űrállomás lenne az egyetlen állandó emberi jelenlét az űrben.

A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás. A programban 16 ország vesz részt: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az ESA 11 tagállama. Brazília és Olaszország a NASA-val kötött külön szerződéssel is részt vesz.

Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. A légköri fékezőhatás és a pályamódosítások miatt a pályamagasság néhány kilométert változhat. Az űrállomás átlagosan 100 métert veszít naponta pályamagasságából. A Földet 92 percenként kerüli meg.

Azonban eddig Kína központilag tervezett és katonai központú űrprogramja csak az évtizedekkel ezelőtti, más nemzeti űrprogramok által elért eredményeket reprodukálta. Az ország úgy tűnik, hogy követi a NASA 1950-es évekből kiinduló sablonját, melynek során az egyszerű emberi űrrepülés egy holdprogram és egy esetleges űrállomás létrehozásához vezet. Még Kína legmerészebb kezdeményezése – a nukleáris rakétamotorok fejlesztése bolygóközi űrhajókra – sem új ötlet. 1955-től 1972-ig az Egyesült Államok saját nukleáris rakétatudományi kutatást végezett, amelyet a kongresszus 1973-ban megszüntetett.

Napjainkban az űrutazás leginnovatívabb kutatásait a magánszféra végzi, különösen az Egyesült Államokban. A SpaceX kereskedelmi rakétái nem csak csökkentik a Föld körüli pályán való elindulás költségeit, hanem ők a nagyobb rakéták előfutárai. A vállalat reményei szerint a 2020-as évek vége előtt embereket küld a Marsra, jóval azelőtt, hogy Kína állami finanszírozású programja ugyanezt elérné.

Kapcsolódó cikkünk: Az űrutazás egyre virágzóbb iparág

Múlt hónapban, Jeff Bezos Blue Origin-je sikeresen tesztelt egy új rakétamotort, amely segíthet kialakítani egy állandó jelenlétet a holdfelszínen 2020-tól – ez ugyanaz az év, amikorra Kína az amerikai űrtechnológiával paritást célzott meg. A magántulajdonban lévő Bigelow Aerospace LLC azt tervezi, hogy öt éven belül felfújható élőhelyet állít fel a hold körül. Ezek a magánszektorbeli kijelentések jóval megelőzik a NASA terveit és büdzséjét.

Egy NASA tanulmány szerint az ügynökségnek 1,7 milliárd és 4 milliárd dollár közötti összegbe kerülne a SpaceX Falcon 9 rakéta kifejlesztése. A SpaceX 390 millió dollárért készítette el.

Van valami ok arra, hogy azt gondoljuk, hogy a Kínai Nemzeti Űrigazgatás hatékonyabb, mint a NASA, az Európai Űrügynökség vagy más nemzeti űrprogram? Az átláthatóság hiánya megnehezíti a hatékonyságának megítélését, különösen a költségvetések esetében, de fejlődési pályája konzervatív gondolkodásmódra utal és az olyan, szinte elérhetetlen célok meghatározása, mint az amerikai rakétatechnológia utolérése 2020-ig, inkább pozitív politikai nyomásgyakorlásnak tekinthető, amely a források felhasználását eltéríti a leghatékonyabb módtól.

A kínai kormány tudja, hogy a magán-űrszektornak vannak előnyei az állami űrügynökégekkel szemben. Az utóbbi években számos – a kínai űr és katonai hatóságokhoz szorosan köthető – magánvállalkozásnak tették lehetővé műveletek elindítását, ugyanakkor a valódi, éles versenyt nem tűrik meg. A külföldön létrehozott privát űrkutatási cégek, mint például a SpaceX, pedig már jóval a Föld pályáján túl lesznek, mire a kínai kormány vagy annak magánvállalatai ilyen messzire eljutnának. Az űrversenyben így még mindig az Egyesült Államok áll nyerésre.

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »