Távolabb űzi a borászokat az egyenlítőtől a klímaváltozás

Manapság egyre gyakrabban hallunk rémtörténeteket a klímaváltozásról és annak hatásairól, az általa okozott problémákról. Azonban nem csupán mi, emberek érezzük az intő jeleket: az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra – és ezen belül a szőlő- és borágazatra – is globális kihatással van.

Azt mondják, Galileo Galilei így jellemezte a bort: “olyan napfény, amit a víz tart össze”. A jelen kor borászai egyetértenek ezzel a leírással – a saját költségükre. A bortermő szőlők ugyanis rendkívül érzékenyek az éghajlatra és annak változásaira. Ez az oka annak, hogy a legtöbb borvidék olyan területen helyezkedik el, ahol az átlaghőmérséklet 12 és 22 °C közé esik a szőlő növekedési időszakában (az északi féltekén áprilistól októberig; délen pedig éppen fordítva, októbertől áprilisig).

Ezek a régiók nagyjából a 30. és az 50. szélességi fok között helyezkednek el. Ahogy azonban a bolygó felmelegedőben van, ezek a sávok egyre inkább elmozdulnak a pólusok felé. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint napjainktól 2050-ig Európában a szőlőtermesztés északi határa minden évtizedben 20-60 kilométerrel északabbra tolódik.

Emiatt aztán számos akértő azt jósolja, hogy bizonyos fajta borok egyszerűen eltűnhetnek a piacról – köztük az olyan világhírű nedűk, mint Burgundia pinot noir-jai vagy Bordeaux claret-jei. Ugyanakkor akik szerint a pohár inkább félig tele van, arra számítanak, hogy azokon a területeken, amelyekhez korábban nem sok reményt fűztek – ilyen például Sussex és Skandinávia – mostantól bőséges szüret várható.

A legfontosabb bortermő vidékek többsége már most is hatalmas nyomás alatt áll. A borászok manapság három héttel korábban szüretelik a szőlőt, mint az 1960-as években. Sokan ráadásul éjszaka szedik le a termést, mégpedig annak biztosítása érdekében, hogy a nyári forróság ne oxidálja a szemeket. És mindenki egyre messzebb “menekül” az egyenlítőtől:

• a kanadai termelők rendre északabbra ültetnek szőlőt;
• az argentin pincemesterek egészen Patagóniáig merészkednek – ez Dél-Amerika legdélebbi része;
• Chilében pedig, ahol a borvidékek völgyek után kapták a nevüket, az ország hűvösebb dombjai felé mozdulnak el.

A melegebb éghajlat mindazonáltal részben jó hír az észak-európai borászok számára. Ugyanakkor például egy melegebb Dánia egyúttal nagy valószínűséggel csapadékosabb is lesz. Ez azért probléma, mert bár az eső hasznos télen és a szezon elején, nyáron vagy kora ősszel vizes szőlőt és ezáltal  gyenge évjáratot eredményez. Emellet a magasabb páratartalom következtében könnyebben betegszik meg a szőlő – a gombák és a kártevők ugyanis ez esetben jobban elszaporodnak.

A magasabb szélességi fokokon elhelyezkedő szőlőültetvények továbbá sebezhetőbbek. Erre jó példa, hogy az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) dél felé sodródik, ami miatt 2014-ben teljes szőlőföldek lettek oda Ontarióban és New York államban.

Mindemellett az időjárást is egyre nehezebb lesz megjósolni. Egy júliusban kiadott tanulmány kimutatta, hogy az utóbbi évtizedekben egyre jellemzőbb a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás a borvidékeken. A szőlő egyre kiszolgáltatottabbá válik a tavaszi fagyoknak és a nyári hőhullámoknak, ráadásul egyre kevesebb az esőmentes napok száma – még az egyébként száraz területeken is.

Mind az éghajlatváltozás, mind az ipar alkalmazkodási erőfeszítései nehezítik azokat a találgatásokat, hogy 2050-ig mely területeket fogják szőlőtermesztésre alkalmasnak ítélni vagy megművelni. A bennfentesek úgy vélik, hogy a Bordeaux-i borászoknak vannak módszereik, amelyek segítségével enyhíthetik az éghajlatváltozás következményeit – már amennyiben a globális átlaghőmérséklet emelkedése nem haladja meg a 2 °C-ot az iparosodás előtti időkhöz képest. Nem kell csúcstechnológiás megoldásokra gondolni (példának okáért ott az árnyékoló háló, amely segít megvédeni a szőlőt a heves napsütéstől).

Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, a borászoknak drasztikusabb beavatkozást kell végrehajtaniuk, évszázados gyakorlatokat változtatva meg ezáltal. Így előfordulhat, hogy néhány év múlva már portugál szőlőből készült Bordeaux-i borokat fogunk iszogatni…

Forrás: The Economist / Kitekintő