Török minta alapján semlegesítik a hongkongi médiát

Őrizetbe vették Jimmy Lai hongkongi médiamogult hétfőn a Hongkongban júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény által bűncselekménynek minősített „külföldiekkel való összejátszás” gyanúja miatt – adta hírül hétfőn internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A 71 éves Lait két fiával, valamint az általa alapított Apple Daily című hongkongi lap felsővezetőivel együtt vették őrizetbe a nemzetbiztonsági törvény betartatásáért felelős, új rendőrségi egység tisztjei – írja a SCMP meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A gyanú szerint Lai „külföldi országgal játszott össze, lázító szavakat használt, és megtévesztő célú összeesküvésben vett részt”.

https://www.instagram.com/p/CDsn4aoD6GR/

A rendőrség közlése szerint az akció során elfogott további hat embert szintén a nemzetbiztonsági törvény által meghatározott bűncselekmények gyanúja miatt vették őrizetbe. Hozzátették: az akció ezzel nem ért véget, és nem zárnak ki további letartóztatásokat.

  • A török modell
A hongkongi  – pontosabban immár inkább tisztán kínai – hatóságok tevékenysége kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit pár évvel ezelőtt Törökországban láthattunk. Ott is az ellenzéki hangok elnémításával indult a független média elleni hadjárat. Mára az összes jelentősebb sajtóorgánum kormányközeli és baráti kezekben van, a kormány politikájával egyet nem értők pedig a közösségi média oldalaira szorultak ki. A török elnök persze ezt sem nézi jó szemmel, így július végén a közösségi oldalak megregulázására szolgáló törvényt fogadott el a parlament.

Törökországban nem maradhat ellenzéki média

Erdogan célba vette a közösségi médiát

A hongkongi rendőrség hétfőn razziát tartott az Apple Daily-t működtető Next Digital székhelyén, ahol átkutatták a lap szerkesztőségét.
Lai köztudottan Peking-ellenes nézeteket vall, ami lapjában, az Apple Daily-ben is gyakran tükröződik. A férfi aktív résztvevője volt a 2014-es Occupy nevű demokratapárti mozgalomnak, és a tavaly kezdődött újabb tüntetéshullámnak is elszánt támogatója. A hongkongi rendőrség egy tavaly augusztus 31-én tartott demonstráció résztvevői ellen folytatott akció keretében már február végén is őrizetbe vette a médiamogult, aki még ugyanaznap óvadék ellenében távozhatott.

Jimmy Lai tavaly júliusban Mike Pence amerikai alelnökkel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel is találkozott a hongkongi tüntetések idején. A pekingi vezetés Hongkongban működő képviseleti irodája elítélte Lai viselkedését. Az iroda szóvivője akkor úgy fogalmazott: Lai „külföldi erők politikai eszközeként szolgál a Kína ellen folytatott harcban”.

A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvény rendkívül szigorú, tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

A törvény életbe lépése óta a hétfői letartóztatásokkal együtt már összesen 21 embert vettek őrizetbe a jogszabály megszegésének gyanújával. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

A nemzetbiztonsági törvény bevezetésének tükrében több ország – Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Franciaország – függesztette fel kiadatási egyezményét Hongkonggal. Az Egyesült Államok pedig szankciókkal sújtotta Carrie Lam hongkongi kormányzót, valamint további tíz hongkongi és kínai tisztségviselőt, akiket Hongkong autonómiájának aláásásával és a lakosság szabadságjogainak korlátozásával vádolnak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »