Merre tart Hongkong amióta visszaadták Kínának?

Hongkong az a város, amely mindig mozgásban van, de most egy 50 éves politikai kísérlet, a kínai uralomba való átmenet közepén sokan bizonytalanok milyen irányba fog haladni. Ha ma Hongkongba látogatunk egy válaszút előtt álló várost látunk. A céltudatosságot és vibrálást most a bizonytalanság hatja át.

Az utazó számára Hongkong mindig is különleges történelmet, energiát és tájakat jelentett. Legyen szó az Új Területek zöld hegyeiről vagy a Középső Területek sűrűn épített felhőkarcolóiról, Hongkong semmihez nem hasonlít a világon. Nem csoda, hogy a kínaiak, a britek, majd a japánok és aztán megint a britek oly sokáig harcoltak ezért a területért.

Hongkongot jelenleg egy különleges politikai rendszerben kormányozzák, amelyet úgy hívnak: „egy ország, két nemzet”. Ezt azt jelenti, hogy bár Kína része, saját törvényei vannak. Hongkongban már hozzászoktak a megosztottsághoz – beszéljünk földrajzi, nyelvi vagy éppen ideológiai megosztottságról.

Hongkong-sziget és Kowloon félsziget a Victoria kikötő mentén fekszenek és több mint egy évszázada a zöld és fehér Star kompok kötik össze őket. Két hivatalos nyelve az angol és a kínai. Ha ma Hongkongba látogatunk, egy válaszút előtt álló várost látunk. A céltudatosságot és vibrálást most a bizonytalanság hatja át. Egyesek szerint ez az egyedi politikai kísérlet következménye. Amikor több, mint 150 év elteltével 1997-ben a britek visszaadták Hongkongot Kínának, Kína beleegyezett, hogy 50 évre még fenntartsa a britek által bevezetett kormányzati rendszert. A Hongkong Alaptörvény biztosítja az emberek szabadságát, tüntetéshez, sajtószabadsághoz, véleményszabadsághoz való jogát és így tovább.

A valóságban a Kína által bevezetett korlátozások demokráciapárti tiltakozásokhoz vezettek. Ilyen volt az „Esernyő Mozgalom” 2014-ben, amikor is kifogásolták Kína beavatkozását Hongkong politikai ügyeibe és követelték, hogy saját maguk választhassák meg politikai vezetőiket.

A jövőtől való félelem

Még 28 év marad az eredeti tervből és senki nem tudja mi lesz utána. Maradnak a dolgok úgy, ahogy most állnak, előremozdul valami vagy esetleg visszalépés történik az 50 éves időszak lejártával. Egy biztos, Hongkong jelentős változásokon ment keresztül azóta, hogy Kínának visszaadták. Több, mint 6,5 milliós lakosságának, növekvő gazdaságának és erőforrásainak köszönhetően már akkoriban fejlődést mutatott, ma pedig Hongkong egy gazdasági erőmű – 1997 óta megduplázta bruttó hazai termékét.

Ha ellátogatunk a Sham Shui Po munkásnegyedbe Kowloon szívében, akkor rálátást kapunk arra, milyen messzire jutott a város. Korábban a hongkongi textilgyártás központja volt, ma nyüzsgő piacok, a legjobb utcai étkezdék és történelmi épületek, mint az Értékes Vér Kolostor, az egykori babaklinika találhatók itt.

„Ez az utolsó határ a dzsentrifikáció előtt, azelőtt, hogy túlgondoljuk a dolgokat és saját magunk elé kerülünk. Megtartották a hagyományokat és megtartották azt a módot, ahogy régebben a dolgokat csinálták.” – mondja a séf és tévés személyiség Christian Yang. ” A magamfajtáknak néha vissza kell térniük ide, hogy emlékezzünk a gyökereinkre”.

Alvin Leung, „az Ördögi Szakács” a 3 Michelin csillagos étterem, a Bo Innovation felé halad. Az ő célja, hogy a múltat életben tartsa. A Wan Chai forgalmas negyedben nyílt az étterem 2008-ban, és olyan ételeket szolgál fel, amelyeket történelmi események vagy személyiségek inspiráltak, mint például a harcművész legenda Bruce Lee vagy akár Dr. Seuss. Ami a dekorációt illeti, Leung egy művésszel dolgozott együtt, hogy látványos faldíszítéseket készítsen, amely Hongkong történelmének legfontosabb eseményeit ábrázolja, többek között a Kínának való átadás bejelentését. „Ez megtestesíti Hongkong szellemiségét.” – magyarázza.
„Ami akkoriban Hongkongra jellemző volt az a rengeteg bevándorló. Nagyon szerényen indultunk, de alkalmazkodtunk.”

A város állandóan változó látképe az egyik legvilágosabb jele annak milyen gyorsan alkalmazkodik, különösen Hongkong sziget keleti kerületeinek növekedésével. Hongkongban ma több felhőkarcoló van, mint bárhol máshol a világon. Ennek ellenére csak a területek 24%-át vonták fejlesztés alá, amelyből 7%-ot használnak lakásépítésre. A legjobb területek a gazdagok kezében vannak, így számos hongkongi lakos megdöbbentően zsúfolt helyeken lakik. A tulajdon itt valódi luxusnak számít, ami a világ legmagasabb ingatlanárait eredményezi.

Hongkong látképe – forrás: Pixabay

A „Peak (Hegycsúcs)” legdrágább exkluzív kerületben egy négyszobás, 580 m2-es ház tavaly 446 millió dollárba került. A 400 méterrel a tenger szintje fölött lévő Peak a Hongkong-szigeten egyben fő turista attrakciónak is számít. Évente 7 millióan utaznak oda a világ legmeredekebb siklója segítségével, hogy gyönyörködjenek az eléjük táruló panorámában.

„Azelőtt csak a nagyon gazdag és híres britek lakhattak itt.”- mondta Binoche Chan, a Sotheby Hong Kong vezető operációs hivatalnoka. „Aztán a kínaiak is lakcímhez jutottak a Peak-en, de ez nagy harc volt.”

Az átadás után az ingatlanok nagy részét még Hongkong kínai lakosai vásárolták meg, de most már a fő vásárlók ténylegesen Kínából érkeznek. „Hong Kong számukra mindig az első választás mielőtt Londonban, New Yorkban megvásárolnák a második, harmadik vagy negyedik ingatlanjukat.” – mondta.

Kína 8,57 milliárd dollárt fektetett hongkongi ingatlanokba 2017-ben és fennmaradtak a köztük lévő pénzügyi kapcsolatok. Mint egy szabadpiaci gazdaság, Hongkong nagyban függ a nemzetközi kereskedelemtől és pénzügyektől, és Kína biztosítja teljes importjának és exportjának felét. A turizmus a GDP 4.7%-át produkálta 2016-ban, amikor is 56,6 millió látogató érkezett, a nagy részük Kínából. De az üzleti életet leszámítva a 150 éves különállás alatt kialakult politikai különbségek ma is nagyon erősek.

Az átadás előtt Hong Kong kormányzati ügyeit a Brit Korona által választott kormányzó felügyelte. 1997 óta azonban a legfőbb kormányzót egy 1194 főből álló választási bizottság jelöli ki, amely javarészt a pekingi központi kormányzat utasításait hajtja végre. Az ebből adódó feszültségek 2014-ben törtek felszínre az Esernyő Mozgalommal. Több tízezer tüntető torlaszolta el a város egyes részeit 79 hosszú napon keresztül – a tüntetések éllovasait nemrég letartóztatták.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A Hongkong Egyetem által 2017-ben végzett felmérés szerint a városban élő fiatalok közül csak 3,1 % vallotta magát kínainak, valószínűleg a politikai feszültségek miatt. Számos fiatal városlakó ma teljesen független hongkongiként azonosítja magát.

Mindeközben, a Hong Kong Egyetem által végzett másik felmérés szerint a válaszadók több, mint 55%-a egyáltalán nem bízik Hong Kong jövőjében – ez 1994 óta a legalacsonyabb érték. Ha ilyen mértékű feszültség marad fenn továbbra is, akkor nem csoda, hogy az 50 éves periódus végének puszta említése is zavart okoz a Hongkongiakban.

Yang, aki a városban nőtt fel az átadás idején, azt mondja nincs kétsége afelől, hogy Hongkong erősebb lesz, mint előtte bármikor.

„Túlélünk, mert túlélők vagyunk.”

Forrás: CNN Travel

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »