Nagyon szigorú lett a hongkongi nemzetbiztonsági törvény

Megtörténtek az első letartóztatások szerdán Hongkongban az újonnan bevezetett nemzetbiztonsági törvény alapján, amelyet sokan amiatt bírálnak, hogy tovább gyengítheti a különleges státusú város autonómiáját.

A hongkongi rendőrség a Twitteren közölte, hogy letartóztattak egy férfit Hongkong függetlenségét hirdető zászló lengetése miatt, mert ezzel megszegte az új nemzetbiztonsági törvény előírásait. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pedig internetes oldalán arról számolt be, hogy a hongkongi rendőrök lila transzparenssel hívták fel a város egyik bevásárlóközpontja előtt gyülekező tüntetőket, hogy a nemzetbiztonsági törvény értelmében a szakadár vagy felforgató célzatú zászlók és feliratok feltartása, illetve ilyen tartalmú jelszavak skandálása jogsértésnek minősül, az ilyen tevékenységben résztvevőket őrizetbe vehetik, és eljárást indíthatnak ellenük.

https://www.instagram.com/p/CCFeYMWJ2eM/

A kora délutánra összegyűlt néhány száz ember között azonban így is akadtak, akik a tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullám jelszavait kiabálták, illetve a Kínai Kommunista Pártot gyalázó posztereket tartottak fel. A rendőrség vízágyút vetett be a tömeg feloszlatására. Nem sokkal később közölték, hogy őrizetbe vettek 30 embert a gyülekezési törvény megsértése, intézkedés akadályozása, fegyverbirtoklás és az új törvény megsértése miatt.

Hongkongban 2003 óta minden évben felvonulást rendeznek július 1-jén, annak az évfordulóján, hogy a város 1997-ben visszatért Kínához a brit gyarmati uralom alól. Az idén a felvonulásra a rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva nem adott engedélyt. A felvonulást 17 évvel ezelőtt éppen az hívta életre, hogy a város saját alkotmányaként funkcionáló alaptörvény 23. bekezdése előírja Hongkong számára a saját nemzetbiztonsági törvény felállítását.

Carrie Lam hongkongi kormányzó egy szerdai sajtótájékoztatón éppen a saját nemzetbiztonsági törvény felállításának sikertelenségét jelölte meg a hongkongi kormányzat egyik legfőbb kudarcaként, egy sor más elhibázott lépés mellett, amely végül a tavalyi tüntetéshullámot hívhatta elő. A kormányzó szerint a kialakult válsághelyzet helyi szélsőségesek felemelkedéséhez vezetett.

Tajvan eközben, csupán egy nappal a nemzetbiztonsági törvény elfogadása után hivatalt állított fel, amelynek feladata, hogy humanitárius segítséget nyújtson hongkongiak számára. A Taiwan News tajvani híroldal cikke szerint az iroda szolgáltatásokkal segíti mindazokat a hongkongiakat, akik Tajvanon kívánnak tanulni, üzleti tevékenységet folytatni, befektetni, vagy menedéket kérni. Caj Jing-ven tajvani elnök még kedden úgy vélekedett: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása bizonyítja, hogy „az egy ország, két rendszer”, amelynek mentén Peking Tajvannal való viszonyát is kívánja igazgatni, nem működhet.

Ezzel szemben Peking véleménye szerint a Hongkongban újonnan életbe léptetett nemzetbiztonsági törvény joghézagokat szüntet meg.  

Sen Csun-jao, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága alá tartozó jogalkotói testület vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: az új törvény felszámolja azokat a joghézagokat, amelyek eddig nem tették lehetővé egy nemzetbiztonsági keretrendszer kialakítását Hongkongban.

A bizottság kedden reggel egyhangúlag szavazta meg a törvénytervezetet, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök délután el is látott kézjegyével. A hat fejezetből és 66 cikkből álló jogszabály részleteit azonban csak néhány órával később hozták nyilvánosságra.

Az új törvény értelmében Peking joghatóságot fog gyakorolni az olyan „bonyolultnak” tekintett esetek felett, amelyeknél a belügyekbe való külföldi beavatkozás vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető komoly fenyegetés merülne fel, vagy esetleg a helyi hatóságok nem tudnák hatékonyan betartatni a törvényt.

Ilyen esetekben a törvényszegéssel gyanúsítottak kiadhatók a kínai hatóságoknak, de ezzel párhuzamosan Peking egy saját ügynökséget is létrehoz a városban a vizsgálatok lefolytatására, és egy különleges rendőri egységet állít fel a nyomozás elvégzésére.

A jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy más külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként.

Legszigorúbb büntetésként a törvény minden esetben lehetővé teszi az életfogytig tartó börtön kiszabását, enyhébb bűncselekményeknél kevesebb mint három évig tartó szabadságvesztést javasol. Az új jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható ugyan, de a jogsértések részletezése a kormányellenes tüntetésekkel összefüggő cselekményeket idézi fel.

A terrorizmus kategóriájába sorolja például a tömegközlekedési eszközök és létesítmények megrongálását, és külföldi felekkel való összejátszásnak minősítheti, ha valaki Hongkong vagy a központi kormányzat elleni szankciók kivetését követeli külföldi szereplőktől.

A tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullámban szélsőséges tiltakozók gyakran megrongálták a hongkongi helyi érdekű vonat járműveit és állomásait, Joshua Wong demokráciapárti aktivista pedig kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvénytervezetének elfogadtatásában.

Csang Hsziao-ming, Kína hongkongi és makaói ügyekkel foglalkozó irodájának helyettes vezetője a sajtótájékoztatón azt mondta: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása új mérföldkő a központi kormányzat Hongkonggal kapcsolatos politikájában, és a legjelentősebb lépés, amelyet eddig a város ügyeivel kapcsolatban tett.

Csang szerint az új törvény fordulópont Hongkong számára, visszatereli a várost a fejlődés útjára. Azzal érvelt még a törvény mellett, hogy az utóbbi időben jelentősen megugrott a Hongkongot elhagyók száma, akik döntésük egyetlen okaként a kormányellenes tüntetők erőszakos akcióit jelölték meg. Sen Csun-jao pedig azt hangoztatta, hogy a törvény nagy támogatottságot élvez a hongkongiak körében.

Csang visszautasította azt az egyes külföldi kormányzatok által hangoztatott vádat, miszerint az új törvénnyel Kína az „egy ország, két rendszer” elve helyett az „egy ország, egy rendszer” elvét vezeti be Hongkongban. A kínai tisztségviselő szerint ha erről volna szó, akkor közvetlenül alkalmazhatnák a kínai büntetőjogot és a Kína szárazföldi részére vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, nem kellett volna külön törvényt alkotni a városra vonatkozóan.

Forrás: MTI / Instagram

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »