Nemsokára felállhat az új libanoni kormány, megvan az új kormányfő

A három nagy libanoni párt megegyezett abban, hogy Mohammad Szafadi volt pénzügyminisztert jelöli miniszterelnöknek – jelentette csütörtök éjszaka a libanoni média. A híradások szerint Szaad Haríri leköszönő szunnita miniszterelnök, illetve a két síita párt, az Amal és a Hezbollah vezetőinek találkozóján született egyezség erről.

Haríri pártja ezt egyelőre nem erősítette meg, de ilyen értelmű hírt közölt az ő tulajdonában lévő Musztakbal hírportál is, amely úgy tudja, hogy az új kormányban egyaránt lesznek majd politikusok és szakértők is. Egyes hírek szerint az Irán által támogatott Hezbollahhal szövetséges, a Michel Aun államfő által alapított Keresztény Szabad Hazafias Mozgalom nevű párt is beleegyezett abba, hogy Szafadi legyen a miniszterelnök.

Mohammad Szafadi ismert libanoni üzletember és politikus, az északi Tripoli képviselőjeként került be a parlamentbe. Három éven át, 2011 és 2014 között volt pénzügyminiszter Nadzsíb Míkáti miniszterelnöksége idején, előtte pedig gazdasági és kereskedelmi miniszter volt Fuad Sziniora miniszterelnök kabinetjében.

Bejrút, 2019. november 12.
Libanoni egyetemisták tüntetnek Bejrútban 2019. november 12-én. A hetek óta tartó országos tüntetések miatt Szaad Haríri miniszterelnök október 29-én bejelentette saját és kormánya lemondását.
MTI/EPA/Nabíl Munzer

Libanonban október közepén nagy tömegeket megmozgató kormányellenes tüntetések kezdődtek országszerte. A tiltakozók a korrupció és a megszorítások miatt vonultak az utcákra, és nem kímélik a korábban érinthetetlennek tartott vezetőket, köztük a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot sem. A tiltakozók számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsapp üzenetküldő szolgáltatáson keresztül indított hívásokra. A gyakran erőszakcselekményekkel kísért tüntetések annak ellenére folytatódtak, hogy a kormány visszavonta tervét és reformintézkedéseket jelentett be, illetve több miniszter is lemondott.

Haríri október 29-én nyújtotta be lemondását a teljes politikai osztály távozását, a parlament feloszlatását és előrehozott választás megtartását követelő tüntetők nyomására. Michel Aun ezt elfogadta, de arra kérte a kormányt, hogy az új kabinet megalakulásáig intézze a folyamatban lévő ügyeket.

Haríri lemondása után némileg csillapodtak a kedélyek, de kedden újabb tüntetéshullám kezdődött, miután az államfő egyik interjújában arra szólította a tiltakozókat, hogy térjenek vissza otthonukba, mert ha folytatódnak a tüntetések, az gazdasági összeomláshoz vezethet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/Hszinhua/TASZSZ

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »