Már a lakosság egyharmada tüntet Libanonban

Megszorításellenes tiltakozók özönlötték el az utcákat Libanonban vasárnap – sorozatban már a negyedik napja – a kormány lemondását követelve a gazdasági nehézségek miatt.

A helyi tévétársaságok jelentései szerint az ország 4,5 millió lakosából 1,5 millióan vonultak az utcákra. Hiába mondott le szombaton a Libanoni Erők nevű keresztény párt négy minisztere, a tiltakozók kitartanak.

Válid Dzsumblatt, a drúz kisebbség vezetője vasárnap bejelentette, hogy pártjának politikusai nem mondanak le, hanem végrehajtják a reformokat a gazdasági nehézségek felszámolása érdekében.

Szaad Haríri miniszterelnök pénteken 72 órát adott a kormányában részt vevő pártoknak, hogy megállapodjanak arról: hogyan oldják meg az országot sújtó gazdasági problémákat.

Bejrút, 2019. október 20.
Kormányellenes tüntetők libanoni zászlókat lengetnek Bejrútban 2019. október 20-án. A negyedik napja tartó megmozdulásokon a demonstrálók a tervezett új adók bevezetése ellen tiltakoznak, és a politikai elit távozását követelik. Az összecsapásokban a tiltakozók mellett legkevesebb hatvan rendőr is megsérült.
MTI/AP/Haszan Ammar

Kormányzati források vasárnap este azt közölték a Reuters hírügynökséggel, hogy a miniszterelnök elfogadta a reformcsomagot, amelyet hétfőn a kormányülésen hivatalosan is jóváhagynak. A javaslat a politikai vezetők fizetésének 50 százalékos csökkentését irányozza elő, valamint azt, hogy a bankoktól 3,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár, hogy a jövő évi költségvetés csaknem egyensúlyba kerüljön. Emellett privatizálják a távközlési szektort, és reformot hajtanak végre a hosszú ideje nehézségekkel küzdő áramszolgáltatásban. A csomag adóemelést nem tartalmaz.

A tömegmegmozdulásokat az váltotta ki, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon kereszül indított hívásokra. A tüntetők jelentős része ugyanakkor azt követeli, hogy a Haríri-kormány mondjon le, és szakértői kormány vegye át az ország irányítását. Megfigyelők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a Haríri-kormány lemondása esetén valószínűleg politikai vákuum és instabilitás alakulna ki a közel-keleti országban.

Forrás: MTI/dpa/Reuters