A Himalájából indulhatnak a világ első klímamenekültjei

Egyre több kutató, tudós és környezetvédő hívja fel a figyelmet arra a vészjósló közeljövőre, miszerint a teljes dél-ázsiai Hindukus – Himalája régió egy hatalmas méretű éghajlati katasztrófa felé sodródik, aminek a végkifejlete 2100-ban várható. Mindez a bolygó népességének közel felére és gazdaságának ötödére lesz közvetlen hatással.

A XXI. század végére a Dél-Ázsiából kiinduló konfliktus lesz az egyik legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb formában alakot öltő világkatasztrófa, vélik tudományos publikációk egyre gyarapodó számban. A világ legnépesebb és legsűrűbben lakott régióját folyamatosan kihívások elé állítja az élet: a XX. században a geopolitika, a háborúk, társadalmi – gazdasági kényszer, valamint környezeti katasztrófák okozta népességvándorlás után, az új évezred első száz évének végére az éghajlatváltozás következményeképpen innen fog kiindulni a világ leghatalmasabb migrációs hulláma, amely rendkívül romboló hatással lesz nemcsak az itt élőkre, hanem a világ népességének közel felére.

A dél-ázsiai régió hamarosan arra fog kényszerülni, hogy milliós nagyságrendű „klímamenekülttel”, továbbá a víz és élelem birtoklásának megszerzéséért kirobbanó regionális – katonai konfliktusokkal nézzen szembe és küzdjön meg.

A Hindukus – Himalája régiót értékelő hivatalos jelentés szerint, amennyiben nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok káros kibocsátását, a Pakisztán és Mianmar között húzódó hegylánc körülbelül 80 év múlva elveszítheti jégmezőinek kétharmadát. Még ha nemzetközi erőfeszítéssel sikerül is a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra korlátozni, a gleccserek akkor is 36 százalékkal zsugorodni fognak. A jég ilyen mértékű eltűnése súlyos és kézzelfogható következményekkel fog járni több mint 2 milliárd ember számára, elsősorban az Afganisztán, Pakisztán, India, Kína, Mianmar, Bután, Nepál és Banglades területén élők vonatkozásában.

A Hindukus – Himalája régió ezen nyolc ország egyes részein húzódik keresztül 3500 méter hosszan. A régió emellett tíz főbb ázsiai folyamrendszer forrása is – amely 1,9 milliárd ember számára nyújtja a szükséges élelmiszer, víz és energiamennyiséget -, innen indul útjára az Amudarja, az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra, az Iravádi, a Salween-folyó, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Tarim-folyó.

A hegységrendszer felelős Ázsia hidrológiai ciklusainak működtetéséért, a változatos időjárási mintákért, valamint a nyári monszunokért is. Télen a világ második legnagyobb hőelnyelő területe, nyáron a monszun-áramlatokat tereli a belső szárazföldi területek felé. Mindezeken kívül az ezekben a hegyekben található 18 000 darab magashegyi gleccsert tartják a világ egyik legnagyobb édesvíz-készletének. A régió közkeletű elnevezése a „harmadik pólus”, ugyanis itt található a világ legnagyobb összefüggő jégtakarója a sarkvidékeket leszámítva.

A régió egyre jobban visszahúzódó jégmezői drasztikus mértékben fogják megváltoztatni a természetes környezet, az emberi élővilág, az élelmiszer- és energiabiztonság helyi kényes egyensúlyát – állítják a témában jártas szakértők. A piszkos fosszilis tüzelőanyagok által okozott megállíthatatlannak tűnő szennyezés jelentős mértékben felgyorsítja a Hindukus – Himalája gleccsereinek olvadását a következő néhány évtizedben.

Mindezek miatt az emberek életét számos eddig talán kevésbé – a jövőben azonban sokkal gyakrabban – tapasztalt jelenség fogja körülményesebbé tenni, megnehezíteni: nagyobb áradások, gyakoribb árvizek, földcsuszamlások, gátak kitörése, talajerózió,  terméshibák és terméscsökkenések, vízhiány, hőhatások, amelyek előre megjósolhatatlan mértékű káros következménnyel fognak járni a régió élelmiszer- és energiatermelésére nézve. A helyi környezetpusztító emberi tevékenységnek köszönhetően a globális átlaghoz képest itt háromszoros gyorsasággal emelkedik az évi átlaghőmérséklet. Erdőpusztítás, természeti kincsek kiaknázása, folyók és medencék közötti vízátvitel, növekvő kereslet a gleccserekből származó palackozott ásványvizekért, bányászat, gátépítés és az ezekhez köthető szennyező tevékenységek mind hozzájárulnak a régió környezetrombolásához.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a régió számos kiemelt fontosságú nemzetközi konfliktus helyszíne, így a terület egy hatalmas militarizált övezetté vált, katonai állomásokkal, kórházakkal, kiépített utakkal, repterekkel, amik mind jelentős kihívás elé állítják a környezetet és nagyban hozzájárulnak a helyi erdőtakaró drasztikus csökkenéséhez, a vadvilág pusztulásához, továbbá a helyi etnikai kisebbségek áttelepítéséhez, végezetül pedig egy világszintű menekültáradat kialakulásához.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Diplomat, Pageo ; szemlézte: Pallos Judit

 

Felkapott hírek

Friss hírek

Jövő héten találkozik Erdogan és Putyin

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő csütörtökön megállapodott arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Erdogan jövő hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás