A Himalájából indulhatnak a világ első klímamenekültjei

Egyre több kutató, tudós és környezetvédő hívja fel a figyelmet arra a vészjósló közeljövőre, miszerint a teljes dél-ázsiai Hindukus – Himalája régió egy hatalmas méretű éghajlati katasztrófa felé sodródik, aminek a végkifejlete 2100-ban várható. Mindez a bolygó népességének közel felére és gazdaságának ötödére lesz közvetlen hatással.

A XXI. század végére a Dél-Ázsiából kiinduló konfliktus lesz az egyik legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb formában alakot öltő világkatasztrófa, vélik tudományos publikációk egyre gyarapodó számban. A világ legnépesebb és legsűrűbben lakott régióját folyamatosan kihívások elé állítja az élet: a XX. században a geopolitika, a háborúk, társadalmi – gazdasági kényszer, valamint környezeti katasztrófák okozta népességvándorlás után, az új évezred első száz évének végére az éghajlatváltozás következményeképpen innen fog kiindulni a világ leghatalmasabb migrációs hulláma, amely rendkívül romboló hatással lesz nemcsak az itt élőkre, hanem a világ népességének közel felére.

A dél-ázsiai régió hamarosan arra fog kényszerülni, hogy milliós nagyságrendű „klímamenekülttel”, továbbá a víz és élelem birtoklásának megszerzéséért kirobbanó regionális – katonai konfliktusokkal nézzen szembe és küzdjön meg.

A Hindukus – Himalája régiót értékelő hivatalos jelentés szerint, amennyiben nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok káros kibocsátását, a Pakisztán és Mianmar között húzódó hegylánc körülbelül 80 év múlva elveszítheti jégmezőinek kétharmadát. Még ha nemzetközi erőfeszítéssel sikerül is a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra korlátozni, a gleccserek akkor is 36 százalékkal zsugorodni fognak. A jég ilyen mértékű eltűnése súlyos és kézzelfogható következményekkel fog járni több mint 2 milliárd ember számára, elsősorban az Afganisztán, Pakisztán, India, Kína, Mianmar, Bután, Nepál és Banglades területén élők vonatkozásában.

A Hindukus – Himalája régió ezen nyolc ország egyes részein húzódik keresztül 3500 méter hosszan. A régió emellett tíz főbb ázsiai folyamrendszer forrása is – amely 1,9 milliárd ember számára nyújtja a szükséges élelmiszer, víz és energiamennyiséget -, innen indul útjára az Amudarja, az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra, az Iravádi, a Salween-folyó, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Tarim-folyó.

A hegységrendszer felelős Ázsia hidrológiai ciklusainak működtetéséért, a változatos időjárási mintákért, valamint a nyári monszunokért is. Télen a világ második legnagyobb hőelnyelő területe, nyáron a monszun-áramlatokat tereli a belső szárazföldi területek felé. Mindezeken kívül az ezekben a hegyekben található 18 000 darab magashegyi gleccsert tartják a világ egyik legnagyobb édesvíz-készletének. A régió közkeletű elnevezése a „harmadik pólus”, ugyanis itt található a világ legnagyobb összefüggő jégtakarója a sarkvidékeket leszámítva.

A régió egyre jobban visszahúzódó jégmezői drasztikus mértékben fogják megváltoztatni a természetes környezet, az emberi élővilág, az élelmiszer- és energiabiztonság helyi kényes egyensúlyát – állítják a témában jártas szakértők. A piszkos fosszilis tüzelőanyagok által okozott megállíthatatlannak tűnő szennyezés jelentős mértékben felgyorsítja a Hindukus – Himalája gleccsereinek olvadását a következő néhány évtizedben.

Mindezek miatt az emberek életét számos eddig talán kevésbé – a jövőben azonban sokkal gyakrabban – tapasztalt jelenség fogja körülményesebbé tenni, megnehezíteni: nagyobb áradások, gyakoribb árvizek, földcsuszamlások, gátak kitörése, talajerózió,  terméshibák és terméscsökkenések, vízhiány, hőhatások, amelyek előre megjósolhatatlan mértékű káros következménnyel fognak járni a régió élelmiszer- és energiatermelésére nézve. A helyi környezetpusztító emberi tevékenységnek köszönhetően a globális átlaghoz képest itt háromszoros gyorsasággal emelkedik az évi átlaghőmérséklet. Erdőpusztítás, természeti kincsek kiaknázása, folyók és medencék közötti vízátvitel, növekvő kereslet a gleccserekből származó palackozott ásványvizekért, bányászat, gátépítés és az ezekhez köthető szennyező tevékenységek mind hozzájárulnak a régió környezetrombolásához.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a régió számos kiemelt fontosságú nemzetközi konfliktus helyszíne, így a terület egy hatalmas militarizált övezetté vált, katonai állomásokkal, kórházakkal, kiépített utakkal, repterekkel, amik mind jelentős kihívás elé állítják a környezetet és nagyban hozzájárulnak a helyi erdőtakaró drasztikus csökkenéséhez, a vadvilág pusztulásához, továbbá a helyi etnikai kisebbségek áttelepítéséhez, végezetül pedig egy világszintű menekültáradat kialakulásához.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Diplomat, Pageo ; szemlézte: Pallos Judit

 

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »