Brexit: mi a következő lépés?

A kedd esti szavazáson a londoni alsóház nagy többséggel elutasította a Brexit-megállapodást. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. Most akkor hogyan tovább?

Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak, ha azt a Munkáspárt vagy bármely más ellenzéki erő beterjeszti.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót állítson össze, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben lenne esedékes.

A Munkáspárt bizalmatlansági indítványának kimenetele mindazonáltal kérdéses, mivel a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, már jelezte, hogy a szerda este 7 órára kitűzött bizalmi szavazáson a kormányt támogatja.

A Downing Street szóvivője kedd este jelezte, hogy Maynek nem áll szándékában lemondani. A kormányfő közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-vel és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.

A kormány konstruktív módon áll majd hozzá e megbeszélésekhez, de tekintettel az ügy sürgető mivoltára, olyan megoldási javaslatokra kell összpontosítani, amelyek tárgyalásra alkalmasak, és megfelelő támogatottságuk van a házban. Ha sikerül ilyen megoldási javaslatokat elérni, azokat a kormány véleményezésre az Európai Unió elé terjeszti.

A rendezetlen Brexit

Ha semmi más nem történik, az alapértelmezett opció a megállapodás nélküli kilépés lenne. A törvény már létezik, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én elhagyja az EU-t.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán aggodalmát fejezte ki emiatt, mondván soha nem volt még ekkora a veszélye az ország rendezetlen európai uniós kiválásának, ezért Londonnak mielőbb tisztáznia kell szándékait.

A megállapodás újratárgyalása

Itt most nem kisebb ügyekkel kapcsolatos megbeszélésekre kell gondolni, hanem a Brexit-egyezmény teljes körű újratárgyalására. Ez nyilvánvalóan időigényes folyamat lenne, amely esetleg szükségessé teheti az 50. cikk kiterjesztését és a Brexit késleltetését.

Ehhez két kulcsfontosságú lépés szükséges. Először is, az Egyesült Királyságnak engedélyt kellene kérnie kellene az EU-tól, hogy kitolhassa a tárgyalási időszakot, amihez az összes bennmaradó tagország jóváhagyása szükséges. Másodszor, a kormánynak el kell érnie, hogy megváltoztassák a kilépési dátumot.

Ha az EU megtagadja a tárgyalások újbóli megkezdését (amint egyébként azt már több ízben is kijelentette), a brit kormánynak más lehetőséget kell választania.

Újabb népszavazás

Ahogyan az újratárgyalás vagy az előrehozott választások esetében, ez az opció is szükségessé teheti az 50. cikk kiterjesztését, lévén már túl késő, hogy március 29-ig népszavazást tartsanak. A referendum megtartásához ugyanis új jogszabályra van szükség, továbbá meg kell határozni a kritériumokat, mint például hogy kik szavazhatnak. Emellett a választási bizottságnak időt kell hagyni, hogy megfontolja, milyen kérdést tesznek fel a szavazóknak.

A kérdést ezután a jogszabály határozza meg. A referendum azonban akkor sem tartható meg rögtön, ha a jogszabályt elfogadják, a szavazás megkezdése előtt ugyanis el kell telnie a törvényes “népszavazási időszak”.

Szakértők szerint ez alapján az összes szükséges lépés minimális ideje körülbelül 22 hét.

Választások kiírása

Theresa May dönthet úgy is, hogy a holtpontról való kimozdulás legjobb módja az, ha előrehozott választásokat tartanak – annak érdekében, hogy politikai megerősítést nyerjen.

Maynek nem áll hatalmában, hogy önkényesen előrehozott választásokat írjon ki. De – ahogy az 2017-ben is történt -, kérheti a parlamentet, hogy szavazzanak róla. A képviselők kétharmadának támogatnia kellene a lépést. A választások legkorábbi időpontja 25 munkanappal később lenne, de a döntés után a miniszterelnöknek módjában állna kiválasztani a pontos dátumot.

Az újratárgyalási tervhez hasonlóan ez az eljárás magában foglalhatja az 50. cikk meghosszabbítását.

Utolsó lehetőség – a no-Brexit

Az Európai Bíróság korábbi ítélete alapján jogszerű lenne, ha az Egyesült Királyság egyoldalúan visszavonná az 50. cikket a Brexit megszüntetésére – és ehhez nem kellene a többi 27 uniós tagállam jóváhagyása.

Mivel azonban a brit  kormány továbbra is elkötelezett a Brexit mellett, nagyon valószínű, hogy egy ilyen lépés előtt mással próbálkoznának – akár újabb népszavazással vagy kormányváltással.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, az Oxford Economics kedd esti helyzetértékelésében hangsúlyozta: az alsóházban a képviselők – egy csekély kisebbséget kivéve – ellenzik a megállapodás nélküli Brexitet. Márpedig az hamar ki fog derülni, hogy ha a törvényhozók továbbra is folyamatosan a megállapodás ellen szavaznak, az szinte biztos garanciája lenne a megállapodás nélküli Brexitnek, és ennek következményeit a választók számon kérik majd rajtuk.

A ház véleménye szerint ebben a helyzetben a megállapodással szembeni ellenállás idővel elenyészik. Az Oxfored Economics szakértői mindezek alapján 60 százalékos esélyt adnak a megállapodás életbe léptetésének, 35 százalékra taksálják annak a valószínűségét, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, és mindössze 5 százalékra teszik az újabb népszavazás esélyét.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: BBC / MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás