Genfi atompóker: mindenki a másikra mutogat

Irán miatt estek kútba a genfi atomtárgyalások – mondja John Kerry. Laurent Fabius miatt estek kútba a genfi atomtárgyalások – állítják iráni sajtóforrások. Most annyit lehet tudni: november 20-án jön a folytatás, miközben Benjamin Netanjahu tombol, és egyik miniszterét küldi Washingtonba, hogy megfúrja az amerikai-iráni párbeszédet. Írtunk még a német export keltette félelmekről, a latin-amerikai multikról és a hétvégi szlovákiai választásokról.

Iráni atomprogram: mindenki a másikra mutogat

Nem született végül megállapodás Genfben Irán és a Hatok (az ENSZ BT állandó tagjai és Németország) külügyminiszterei között a perzsa ország atomprogramjáról. Eleinte az a hír terjedt el, hogy a francia külügyminiszter, Laurent Fabius akadályozta meg a megállapodást, ma viszont John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője már az irániakat hibáztatta. Igaz, arról már nem közölt senki egyértelmű híreket, hogy az iráni delegáció nem tartotta elfogadhatónak a szöveg-tervezetet, vagy csak jóváhagyást akarnak kérni Teheránból. Egy biztos: a tárgyalások november 20-án folytatódnak majd. Miközben a genfi tárgyalók egymást hibáztatják, addig Irán ma délelőtt bejelentette: közös útitervet dolgozott ki az Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA) az araki nehézvizes reaktor, illetve az iráni atomprogram nemzetközi ellenőrzéséről. A most elfogadott dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Amano Jukija, az IAEA vezetője elmondta: az útiterv fontos lépés, de még sokat kell tenni a fennmaradó kérdések megnyugtató tisztázása érdekében. Szintén mai hír, hogy Nagy-Britannia újból felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal – számolt be az al-Arabija arab hírportál.

Érdekes fordulatot vett az iráni atomkérdés, és nem biztos, hogy az Egyesült Államok fog jól kijönni a mostani felfordulásból. Bármi is történt szombaton Genfben, Irán magához vonta a kezdeményezést Fabius hibáztatásával: innentől Kerry bármilyen nyilatkozata csak magyarázkodásnak hathat. Szintén Irán állítását támasztja alá Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnapi igen kemény hangú nyilatkozata, miszerint felelőtlenség lenne Teheránnak bármilyen kedvezményt tenni, hiszen Izrael számára csak az iráni atomprogram teljes és azonnali felszámolása lenne elfogadható (lehetőség szerint egy jól irányzott légicsapással, tesszük hozzá mi). Szintén ügyes húzás volt a mai teheráni megállapodás az IAEA-val, hiszen így Irán úgy tesz, mintha valóban érdekelt lenne az együttműködésben, és reagálva a Kerry-nyilatkozatra ismét a nyugati hatalmakat tudja az egyezség kerékkötőiként feltüntetni.

A legnehezebb dolga egyértelműen Kerrynek és Barack Obama amerikai elnöknek van: úgy kellene megnyerniük Irán bizalmát apró lépésekkel, hogy közben Izrael – és a befolyásos washingtoni izraeli lobbi – már akkor is árulást kiált, ha az amerikaiak és az irániak egy légtérben tartózkodnak. Nem csoda, hogy Kerry folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a hatok és Irán tárgyalásain megvédi Izrael érdekeit. Obamáéknak most gúzsba kötve kellene világszínvonalon balettozniuk, különben nem fogják tudni lemosni magukról, hogy miattuk hiúsult meg Iránnal a megállapodás. Amerika idén nyáron már nagyon komoly pofonokat szedett be a nemzetközi porondon (elég csak a Snowden-ügyre gondolni), és ha így folytatódnak a tárgyalások, akkor a következő nagy ütés sem fog sokáig váratni magára.

Az MKP rávert a Hídra

Szombaton megyei önkormányzati választásokat tartottak Szlovákiában: az országos politika felől nézve teljesen érthetetlen helyi koalíciók, több mint két és fél ezer megyei képviselőjelölt és hatvanöt megyeelnök-jelölt csapott össze a november 9-i első fordulóban. A voksolás azonban nem váltott ki különösebb állampolgári lelkesedést, a részvételi arány 20,11 százalék körül mozgott. Az előzetes adatok szerint tarolt Robert Fico miniszterelnök baloldali pártja, a Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia), a jelek szerint azonban a szétszabdalt jobboldalnak sikerült megőriznie a Pozsony megye fölötti ellenőrzést. A magyar-magyar versengésben az inga most a Magyar Közösség Pártja (MKP) felé lengett, számítások szerint háromszor több megyei képviselői helyet szereztek meg, mint vetélytársuk, a Most-Híd.

Jönnek fel a latin multik

Hazánkban ritkán asszociálunk Latin-Amerikára, amikor a multinacionális óriásvállalatok kerülnek szóba. Pedig a multilatinas-jelenség (így emlegetik a latin-amerikai transznacionális vállalatokat) létező és vitális: a Boston Consulting Group már 2009-ben 100 olyan latin-amerikai („latino”) multit listázott, amelyek éves jövedelme meghaladta az 500 millió amerikai dollárt. A mindenekelőtt a világgazdaság két vezető, észak-atlanti szereplőjét (EU, USA) érintő válság pedig még világosabbá tette, hogy Latin-Amerikával ezen a téren is egyre inkább számolni kell.

Az AméricaEconomía nevű online gazdasági portál nagy hangsúlyt fektet a lain-amerikai multik világpiaci szereplésének és sikerének megismertetésére és elősegítésére. A legutóbbi, október közepén zajlott Iberoamerikai Csúcs első napjával párhuzamosan immár harmadik alkalommal szervezte meg a Foro Multilatinas-t, azaz a Latin-amerikai Multinacionális Vállalatok Fórumát azzal a kitűzött céllal, hogy a régió vezető vállalatai megfelelő teret kapjanak az eszmecserére, elősegítve ezzel Latin-Amerika további integrálódását a világgazdaságba, illetve a latino multik még eredményesebb szereplését a nemzetközi porondon. A három panelbe szervezett előadás- és kerekasztal-beszélgetés sorozaton valóban számos cégvezető szólat fel a régió vállalati és bankszektorát képviselve.

Az EU-nak nem tetszik a német export

A német export elleni nemzetközi össztűzbe újabban az Európai Bizottság is betársult. A „szerződések őre” ugyanis hosszú távon nem tartja fenntarthatónak, hogy míg Németország kimagasló exportjával remekül ellavírozik a nemzetközi piacokon, addig a déli válságállamok nem tudnak egyről a kettőre jutni, mivel azok versenyképtelenek. Olli Rehn ezzel kapcsolatban kedden úgy fogalmazott Brüsszelben, hogy mivel Németország már régóta a nemzeti összterméke 6 százalékát, vagy annál többet, kiugró exportjából jegyzi, ezért az Európai Bizottság akár vizsgálatot is indíthat a németek ellen. A német exportról szóló nemzetközi vita közepén – remekül időzítve – hozta nyilvánosságra a német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) a szeptemberi német exportról készült adatokat, melyek újabb történelmi rekordról számolnak be.