Újabb kínai ritkaföldfém-kvóták

Peking újabb kvótákkal szabályozza azoknak a fémötvözeteknek az exportját, amik több mint 10%-ban tartalmaznak ritkaföldfémet. A világ Kínától függ ezen fémek kereskedelmében, ezért a műszaki cikkeket nagyobb számban gyártó országok nemtetszésüknek adtak hangot a lépést illetően. Az export csökkentése főként az Egyedül Államokat, az Európai Uniót és Japánt érinti. Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, hogy vizsgálja meg, jogosak-e az exportot megszorító kvóták.

Peking újabb kvótákkal szabályozza azoknak a fémötvözeteknek az exportját, amik több mint 10%-ban tartalmaznak ritkaföldfémet. Ezek az anyagok elengedhetetlenül szükségesek a modern technológiában, mivel a legtöbb high-tech műszaki cikk gyártásához nélkülözhetetlenek. A világ Kínától függ ezen ritka fémek kereskedelmében, ezért a műszaki cikkeket nagyobb számban gyártó országok, nemtetszésüknek adtak hangot. A probléma megoldásának érdekében új bányákat nyitottak világszerte, míg a Kereskedelmi Világszervezet vizsgálatot folytat az ügyben.

A föld ritkaföldfém exportjának több mint 95%-a Kínából származik, de az ország egyre csökkenti a külföldi eladásokat. Az év első felében már 35%-al kevesebb kivitelt engedélyezett, ezzel radikálisan emelve az árakat. Peking nyilatkozata szerint erre a környezet védelme és egyre fejlődő iparának kiszolgálása miatt van szükség. Továbbá egy, a kormány honlapján található rendelet szerint foglalkozni fognak a ritkaföldfém illegális exportjának problémájával is.

Kína idén 5%-al több ritka fémet bányászott ki mint tavaly, számszerűen 9300 tonnát, azonban szakértők szerint ennek több mint 10%-a illegálisan, csempészet útján kerül értékesítésre. A kvóták azonban nem okoztak meglepetést, hisz már az előző évben is keringtek hírek nagymértékű megszorításokról, és Peking már 2006 óta alkalmaz kvótákat a ritkaföldfém ek exportjára vonatkozóan.

A ritkaföldfémek

A ritkaföldfémek (RFF) elnevezés a periodikus táblázat 17 elemét jelöli, melyek közül több is meglehetősen nagy számban található a földön. Értéküket az adja, hogy magas koncentrátumban ritkán fordulnak elő, és ezért csak kevés helyen lehet őket gazdaságosan bányászni. Ezzel az ásványkincsek manapság rengeted műszaki cikkben megtalálhatóak, például az iPhone-ban és a Toyota Priusban is. Továbbá szükségesek olyan fontos eszközök gyártásához is, mint a szélturbinák, valamint az MRI és egyéb gyógyászati készülékek. Katonai technológiákhoz is elengedhetetlenül fontosak, így megtalálhatók az M1A2 Abrams-ben, ami az Amerika elsőszámú harci tankja, az ötödik generációs F-22 Raptor lopakodó vadászgépben, rakétákban, valamint az Aegis radarokban is. Az ezen eszközök gyártásához szükséges anyagokat csak Kínából lehet beszerezni, derül ki egy amerikai kormányjelentésből.

Egészen 1949-ig India és Brazília állította elő a legtöbb ritkaföldfémet a világon, majd Dél-Afrika lett a vezető kitermelő. A nyolcvanas években, az elektronikai cikkek gyártásának megugrásával Amerikáé lett a főszerep. Az Egyesült Államok dominanciája azonban rövid életű volt, miután a kilencvenes évek elején Kína elárasztotta a világot ritkaföldfémekkel, melyek annyira olcsók voltak, hogy a legtöbb kitermelő nem tudta felvenni vele a versenyt, így a többi országban üzemelő bányák legtöbbike a 2000-es évek elejére bezárt.

A kínai nyersanyag nemcsak árban, hanem minőségben is felülmúlta a többit. Az ország nagymennyiségű pénzt fektetett a kitermelés és a finomításnak gazdaságosabbá tételébe, így olcsóbban tudtak köezel 100%-os tisztaságú ásványkincseket előállítani, melyek sokkal jobb minőségűek voltak, mint a vetélytársak által készítettek. Miután Kína kiszorította a többi országot, jelenleg a világ ritkaföldfémjeinek körülbelül 97%-át termeli ki.

Új piac keresése

Az export csökkentése főként az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Japánt érinti, mivel ők a legnagyobb importőrök. Ezen három országon belül is Japán az, aki Peking legjelentősebb kereskedelmi partnere e téren, hiszen Kína ritkaföldfém kereskedelmének 65%-át vele bonyolítja le. A Toyota cég, aminek a ritka fémekre a Prius hybrid autók gyártásához van szüksége, máris felállított egy speciális csoportot, melynek feladata, hogy más, nem kínai beszállítok után kutasson. Az eddig kiszemelt partner Vietnám. Más, japán és dél-koreai cégek Brazíliához fordulnak segítségért, mely szintén nagymennyiségű ritkaföldfémet tudhat a magáénak.

Kanada a másik olyan ország, mely kielégítheti a keresletet, éppen ezért, felismerve a lehetőséget, megnyitotta Québec tartomány északi részét a bányászat számára. Az Egyesült Államok és Ausztrália is újranyitotta bányáit, ezzel próbálva pótolni a keletkező hiányt. Elemzők szerint a két legnagyobb ritkaföldfémedet bányászó cég, az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas hatvanezer tonna RFF-et tudna a piacra vinni 2015-ig.

Nemzetközi visszhang

A világ országait tovább bosszantja az a tény, hogy Kína elkezdte felhalmozni RFF készleteit. Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, hogy vizsgálja meg, jogosak-e az exportot megszorító kvóták. Kína azzal érvel, hogy azért volt szükség a kereskedelem csökkentésére, mert a nagyszabású ritkaföldfém kitermelés veszélyezteti a környezetet, valamint mert meg kívánják őrizni a ritka ásványkincseket. Ezek általában elfogadott indokok, azonban egyes híresztelések szerint a Kereskedelmi Világszervezet hibákat talált Kína egy hasonló érvelésében egy másik ügy kapcsán. Ez a másik vita azzal kezdődött, hogy az EU, az USA és Mexikó 2009-ben beperelte Kínát, hogy azért csökkenti egyes nyersanyagok (például bauxit és magnézium) exportját, hogy diszkriminálja a külföldi felvásárlókat és előnyben részesítse a belföldi cégeket. Kína hasonló érveket hozott fel, mint most. Ebben az ügyben a Kereskedelmi Világszervezet – mely ritkán fejti ki véleményét nyíltan – megkérdőjelezte, hogy Kína a környezetvédelem miatt tartja vissza az exportot, és nem pedig saját gyártóinak érdekében.

Úgy tűnik a világ arra kényszerül, hogy új ritkaföldfém források után kutasson, mert mint kiderült, túlzottan függ Kínától ezen a téren. A kereskedelemben ez nagymértékű változásokat fog eredményezni, hiszen a piaci részt betöltő országok fontossága és gazdasági helyzete jelentősen megnövekszik majd. Lehetséges azonban, hogy Kína megpróbálja meghódítani a ritkaföldfémekből készült eszközök piacát, mivel a kész termékeket sokkal jobban megéri exportálni, mint az azokhoz szükséges anyagokat.

Nyitrai Emese Judit

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »