Adok én nekik előrehozott választásokat

Bulgáriában pezseg a politikai élet, a pártok már tavasszal elkezdték a taktikai hadviselést az ősszel esedékes köztársasági elnöki- és helyhatósági választásokra készülés jegyében. Bojko Boriszov bolgár kormányfő sokkoló bejelentést tett május 25-én, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) első embere előrehozott országgyűlési választások kiírását sem zárta ki, mint fennálló lehetőséget. Cikkünkben fényt derítünk arra, hogy mit hozhat egy esetleges kormányváltás és mi állhat a GERB váratlan politikai döntésének a hátterében. 2009-ben még „Adok én nekik előrehozott választásokat!” – hangoztatta Boriszov, most fordult a kocka.

Volen Sziderov Ataka-elnök fenyegető szavai, miszerint az Ataka kihátrál a GERB mögül, s nem támogatja a továbbiakban Boriszov politikáját, kiverték a biztosítékot Bulgária kormányfőjénél. „Nincs még másik olyan őrült, aki arra vállalkozott volna, hogy gazdasági válság kellős közepén hozzon létre működőképes kormányt. Én sem tettem volna ezt, ha a választásokat követően a Kék Koalíció, az Ataka és a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) nem biztosított volna támogatásáról a ciklus négy esztendeje során” – nyilatkozta felháborodottan Szófia volt főpolgármestere. Boriszov azt is hozzátette a tőle megszokott ironikus stílusában, hogy az RZSz fél év után, a Kék Koalíció egy év után, az Ataka pedig másfél év után hátrált ki kormánya mögül. „Kérdem én, miért nem figyelmeztettek minket árulásuk lehetőségére rögtön a választások után”.

Boriszov abszurd dolognak nevezte azt az újságírói felvetést, hogy az Ataka és a GERB közötti nézeteltéréseket mesterségesen generálták volna annak érdekében, hogy a két párt ilyen módon próbálja meg erősíteni pozícióját az őszi választások előtt. Szakértők szerint mindkét párt hagyományos szavazóbázisából merít így plusz támogatottságot. „Nem, nem kizárt ez a lehetőség” – nyilatkozta Boriszov arra a kérdésre, hogy lehet-e ősszel akár három választás is egy adott napon. A nyilatkozatot követően az ellenzéki pártok gyorsan mozgósították szóvivőiket és egytől egyig megerősítették, hogy örömmel várják az előrehozott választásokat.Felettébb érdekes azonban megfigyelni Bojko Boriszov kormányzásával kapcsolatosan tett nyilatkozatait 2009-től napjainkig:

• „Minden egyes hónapban szavazzatok, míg végül nem nyertek” (2009. július 3.)
• „Lehet, hogy csak 3 hónapig leszek miniszterelnök” (2009. július 18.)
• „Adok én nekik előrehozott választásokat” (2009. november 22.)
• „Holnap is itt leszek” (2009. december 22.)
• „Az emberek nevezzék meg, hogy ki vezesse őket” (2010. április 14.)
• „Ennyire telik az erőmből” (2010. szeptember 29.)
• „Szívesen kérnék bizalmatlansági szavazást, valamint előrehozott szavazásokat is” (2011. január 20.)
• „Miért kellett nekem kormányt alakítani?!” (2011. március 26.)
• „Hívjátok vissza Sztanisevet és Dogánt” (2011. május 10.)

A miniszterelnök megrendíthetetlennek tűnő álláspontját 2009-ben egyre szkeptikusabb felfogás követte, mely a szövetségesek leválásával még inkább megerősödött. Boriszov saját bevallása szerint több mint egy hónapja már nem is beszélt Volen Sziderovval, ebből is látszik mennyire megromlott köztük a viszony. Azonban nem minden alap nélküli a szakértők azon vélekedése, hogy a színfalak mögött a két párt továbbra is együttműködik, ugyanis a legutóbbi parlamenti szavazáson a nacionalista képviselők szavazatival sikerült kinevezni az új kormánytagokat.

„Nem akarom megérteni az Ataka kettős játékát. Nem fogom támogatni őket a választás előtt” – nyilatkozta Boriszov, aki ugyanakkor megemlítette, hogy augusztusban visszatér az esetleges támogatás témájára. A fekete öves karate-mester miniszterelnök kizártnak tartotta egy szakértői kormány felállításának gondolatát – szavai alapján a GERB mobilizálni tudja erőit és újra megnyerné a választásokat, ha most ősszel lennének. A bolgár alkotmány szerint, ha előrehozott választásokat írnak ki, akkor a köztársasági elnöknek jogában áll szakértői kormányt összehívnia, a rendszerváltás óta erre számos példa volt idáig (például Indzsova-kormány, Szofijánszki-kormány).

Az Ataka valódi ellenzékké történő avanzsálódása után is maradna Boriszov számára egy utolsó mentőöv. A GERB-nek öt képviselő hiányzik a parlamenti többség megszerzéséhez, ugyanakkor az RZSz képviselőcsoportjából egy évvel korábban 6 képviselő kivált, akik idáig a legtöbb esetben Boriszov pártjával szavaztak. A kormányfő is utalt arra, hogy az országházban van még józan gondolkodású ellenzéki honatya, aki meg tudná becsülni az igazságos kormányzást.

Érdekes, eseményekkel teli ősznek néznek elébe a bolgár politika iránti érdeklődők.