Végre szintet lépett a Brexit

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet – közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök.

May a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában kijelentette: a kabinet “hosszú, részletes és szenvedélyes vita” után arra a kollektív döntésre jutott, hogy Nagy-Britannia fogadja el a dokumentumtervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai nyilatkozatot. A brit kormányfő szerint ez döntő jelentőségű lépés, amely már a következő napokban lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését. Hozzátette, hogy: a kabinet döntése nem volt könnyű, de ez a döntés szolgálja a legjobban az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit.

Theresa May szerint ez legjobb megállapodás-tervezet, amelyet a Brexit-tárgyalásokon az Európai Unióval el lehetett érni.

A brit miniszterelnök elmondása alapján a Nagy-Britannia előtt álló választási lehetőségek egyértelműek. Az egyik választás ez a megállapodás-tervezet, amely teljesíti az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás döntését – a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt -, lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést pénze, törvényei és határai felett, véget vet az EU-állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai bevándorlásának, védelmezi a munkahelyeket, az ország biztonságát és az Egyesült Királyság unióját. A másik választás ezzel szemben az, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, vagy egyáltalán ki sem lép az EU-ból.

Csak előrelépés történt, nem végleges megoldás

A tervezettnél jóval hosszabb kabinetülésen született döntés korántsem jelenti a Brexit-folyamat végét, mivel a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetről – valószínűleg december első felében – a brit parlament is szavaz. Ennek kimenetele egyelőre nem egyértelmű. A kormányzó Konzervatív Párt ugyanis a tavaly nyári előrehozott parlamenti választásokon a korábban jósolt fölényes győzelem helyett elvesztette addigi meglehetősen szűk alsóházi többségét is, és azóta a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) kötött megállapodás alapján, a DUP tízfős alsóházi frakciójának külső eseti támogatásával alátámasztott kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Szerdán azonban a DUP több magas rangú politikusa, köztük Arlene Foster, a párt vezetője is kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a párt támogatni tudja-e a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetet, amelyről előző este jutottak egyezségre Brüsszelben a Brexit-tárgyalásokat folytató szakértői küldöttségek.

Mindemellett a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői is rendkívül elégedetlenek a tervezettel, annak ellenére, hogy szövegét a nap folyamán még nem ismerhették.

Egységes vámtérség az átmeneti időszakra

Az 585 oldalas dokumentumot teljes egészében szerda este, Theresa May londoni nyilatkozata után tette közzé egy időben az Európai Unió és a brit kormány.

A tervezet egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a kétoldalú jövőbeni kapcsolatok feltételrendszerének életbe lépéséig egységes vámtérség jönne létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság egésze között, vagyis Észak-Írország ugyanabba a közös vámtérségbe tartozna, mint Nagy-Britannia. Ez a Brexit-tárgyalások egyik legnagyobb horderejű kérdésével, az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzésével áll szoros összefüggésben. A Brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy – amíg nem születik egyéb megoldás – az ír sziget egésze “közös szabályozási térséggé” alakulna át. Ezt azonban a brit kormány és a DUP is azonnal elutasította, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolta az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió “kombinált vámtérséget” alkotna.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A szerda este közzétett szövegtervezetből úgy tűnik ki, hogy az Európai Unió ezt elfogadta. Nincs azonban meghatározva végdátum arra, hogy a tervezett vámtérség meddig állna fenn, jóllehet eredetileg ez is London követelései közé tartozott.

A közös vámtérség lehetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A keményvonalas tory Brexit-tábor azonban attól tart, hogy kijelölt végdátum híján állandósulna ez a megoldás, vagyis az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU vámszabályaihoz lenne kötve, megakadályozva, hogy London önálló nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kössön az unión kívüli országokkal. Az indulatokat jelzi, hogy egy név nélkül nyilatkozó tory képviselő a BBC-nek szerda este kijelentette: az elégedetlen frakciótagok akár már csütörtökön bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek Theresa May ellen.

London, 2018. november 14.
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését pártoló tüntetők a londoni Whitehallon, a Downing Street előtt 2018.november 14-én, miközben a kormány a Nagy-Britannia és az EU kiválási megállapodásának tervezetéről tárgyalt.
MTI/EPA/Andy Rain

Barnier: elegendő előrelépés történt

Elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához azáltal, hogy sikerült “technikai szinten” elfogadni egy megállapodás-tervezetet az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételrendszeréről, és ezt a londoni kormány is jóváhagyta – jelentette be Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerda este Brüsszelben.

“Ez az egyezség kulcsfontosságú lépés az egyeztetések lezárása felé vezető úton, döntő előrelépést értünk el” – hangsúlyozta a főtárgyaló. Hozzátette: “Soha nem az Egyesült Királyság ellenében tárgyaltunk. A szigetország a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk marad a továbbiakban is”.

Az Európai Bizottság friss tájékoztatása szerint a tárgyalófelek a kiválási szerződés minden aspektusáról egyetértésre jutottak, valamint megegyeztek a jövőbeli EU-brit viszonyrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről. Az egyezményben szó lesz egyebek mellett az állampolgári jogokról, a pénzügyi rendezésről, az átmeneti időszak és az ír-északír határellenőrzés kérdéséről, illetve a gibraltári és a ciprusi helyzetről.

Barnier arról számolt be, hogy az egyetlen pont, amelyet nem konkretizáltak, a kilépést követő átmeneti időszak hossza, a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról pedig azt mondta, hogy nincs is olyan távol a két oldal álláspontja egymástól. Az uniós főtárgyaló hangsúlyozta, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni az ír-északír határellenőrzés ügyét, amely a legfőbb vitás pontnak számított, így elkerülve a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten.

Brüsszel, 2018. november 14.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója nyilatkozik Brüsszelben 2018. november 14-én, miután a brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.
MTI/EPA/Olivier Hoslet

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes megbízottja leszögezte: a körvonalazódó egyezség lehetővé tenné, hogy a szigetország kilépjen, de közben továbbra is szoros kapcsolatban maradjon az EU-val. Hozzátette, hogy a kompromisszum tiszteletben tartja a bennmaradó tagállamok által lefektetett alapelveket.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön korán reggel Barnier-vel egyeztetett, és ezt követően közölte: a szöveget az elkövetkező napokban értékelik a bennmaradó tagállamok kormányai, s amennyiben a felek mindegyike elfogadhatónak tartja, akkor november 25-én rendkívüli EU-csúcsot tartanak a Brexitről Brüsszelben.

Maradhatnak a tartósan Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok

A megállapodás-tervezet alapján azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak. A viszonosság alapján ugyanez vonatkozik az EU-országokban élő brit állampolgárokra.

A dokumentum szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak.

Ez a jog korlátozható lesz azok esetében, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy bűnöző életmódot folytatnak, illetve ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.

A brit kormány már többször is hangoztatta, hogy mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában törvényesen élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy születik-e megállapodás London és az EU között a brit kilépés feltételrendszeréről.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás