“Kombinált vámtérség” kialakítása a legújabb brit javaslat

Közös, részleges – csak az ipari és a mezőgazdasági árucikkekre kiterjedő, a szolgáltatásokat nem érintő – szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.

Theresa May brit miniszterelnök és kabinetjének tagjai pénteken egész nap Chequersben, a brit kormányfők Londontól 65 kilométerre észak-nyugatra fekvő vidéki rezidenciáján tárgyaltak arról, hogy Nagy-Britannia milyen típusú kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki az unióval a brit EU-tagság megszűnése után.

A kormányülésről péntek éjjel kiadott közlemény szerint a javasolt közös szabadkereskedelmi térség a fizikai áruk forgalmának szabályozására vonatkozik, biztosítva a “súrlódásmentes” kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között.

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára, beleértve az agrárszektor termelte élelmiszereket is.

London, 2018. június 27.
Theresa May brit kormányfõ a londoni kormányfõi rezidenciáról, a Downing Street 10-bõl a brit parlamentbe indul, hogy részt vegyen a képviselõi kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti alsóházi félóráján (MTI/EPA/Andy Rain)

A javaslat alapján Nagy-Britannia és az EU fokozatosan kialakítana egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió “kombinált vámtérséget” alkotna.
Ennek technikai részleteiről a 12 órás pénteki kihelyezett kabinetülésen elfogadott javaslatcsomagban az áll, hogy Nagy-Britannia saját vámtarifáit és kereskedelempolitikai szabályait alkalmazná olyan importárukra, amelyek végcélja a brit piac, és uniós vámtarifákat, illetve az EU kereskedelempolitikai szabályozását olyan termékekre, amelyek belépnek brit területre, de végcéljuk az EU valamely tagállama.
Az indítvány szerint ezt az összetett rendszert a két fél szakaszosan, a szükséges előkészületek megtételének ütemében fejlesztené ki.

A szolgáltatási szektor EU-kereskedelmi szabályozása még folyamatban, a passporting-rendszert a Brexit után teljesen átalakítanák

A chequersi közlemény kiemeli, hogy London a szolgáltatási szektor jövőbeni EU-kereskedelmére “más” szabályozási javaslatokat dolgoz majd ki, azokon a területeken, amelyeken a brit érdekeket a “szabályozási rugalmasság” fenntartása szolgálja.

A kommüniké elismeri ugyanakkor, hogy a szolgáltatások – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához, és a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével.

Ez utóbbi kitételnek a londoni City pénzügyi központja – a világ első számú pénzügyi szolgáltatási erőcentruma – szempontjából van óriási jelentősége.
A Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanis éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.

Theresa May azonban már korábban jelezte, hogy a jelenlegi passporting-rendszer nem maradhat fenn a brit EU-tagság megszűnése után. Nemrégiben, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a jövőben is a passporting-jogok  érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá.

Nagy londoni elemzőházak ugyanakkor többször is felhívták a figyelmet a passporting-jogok elvesztésének kockázataira.

A legrészletesebb elemzést e kockázatokról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A pénteki chequersi kabinetülésen elfogadott javaslatcsomag szerint a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia nem alkalmazza tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét. Indítványoz ugyanakkor egy olyan “mozgási keretrendszert”, amely továbbra is lehetővé teszi a brit és az uniós állampolgároknak a beutazást, a tanulást és a munkavállalást egymás területén, hasonlatosan ahhoz, ahogy ezt Nagy-Britannia más olyan partnereinek is felajánlja, amelyekkel szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn.

A chequersi kormányülésen elfogadott, péntek éjjel ismertetett új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli keményvonalas Brexit-párti tábor a képviselői által tett korábbi nyilatkozatok alapján látni szeretett volna. Theresa May miniszterelnök ugyanakkor kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a javaslatot a kabinet kollektív döntéssel fogadta el.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Távoktatással indul a török tanév

Törökországban a koronavírus-járvány miatt távoktatással indul a 2020/2021-es tanév - közölte Ziya Selcuk oktatási miniszter. A diákok a negyedik tanítási héten, szeptember 21-étől fokozatosan fognak visszatérni az iskolapadokba, így kezdetben csak csökkentett létszámban lesznek jelen a tantermekben.

Read More »

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás