A pandémia felülírja az éghajlati válságot

Új kutatások szerint a Covid-19 járvány alatt a természetvédelmi területeken a munkahelyek csökkentése és a kormányok környezeti támogatásának megcsappanása alááshatja a biológiai sokféleség megőrzésére és az éghajlati válság kezelésére irányuló globális erőfeszítéseket.

A költségvetési megszorítások és az ökoturisztikai bevételek visszaesése arra kényszerítette a nemzeti parkok üzemeltetőit és a természetvédelmi szervezeteket, hogy csökkentsék a személyzet számát és az olyan tevékenységeket, mint például az orvvadászat elleni járőrözés. Ezek az intézkedések súlyosan érintik Ázsiát és Afrikát.

Brazíliában, Indiában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető a környezetvédelemre szánt összegek csökkentése a világjárvány idején, és mindhárom ország számos javaslatot fontolgatott a bányászat és a fosszilis üzemanyagok kitermelésének engedélyezésére védett területeken.

A kutatásban szerepel például:

• a brazil kormány javaslata, miszerint a bányászatot és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését engedélyeznék őshonos területeken
• új engedélyek Oroszországban, amelyek lehetővé teszik az erdőirtást a természetes területeken a közlekedés és az infrastruktúra számára,
• valamint az olaj- és gázfeltárási és -fúrási tervek az amerikai sarkvidéken (utóbbit még a Trump-kormányzat engedélyezte, Biden elnöksége alatt várhatóan szigorodik a szabályozás).

Az eredmények a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) által a Parks című folyóirat különszámában megjelent kutatási gyűjteményben találhatók, amelyek a Covid-19 járvány környezetre gyakorolt ​​következményeit kívánják megérteni.

Ébresztő!

Brent Mitchell, a folyóirat társszerkesztője elmondta: „Ha a Covid-19 sokkja nem elegendő ahhoz, hogy az emberiség felébredjen, akkor nehéz felfogni, hogyan lehet elkerülni a további – a jelenlegi járványnál jóval rosszabb – csapásokat. ” Mitchell megjegyzései egybehangoznak az ENSZ főtitkár António Guterres észrevételeivel:

Több mint 60 ország parkfelügyelőit elemezve körülbelül minden ötödik elveszítette munkáját a járványhoz kapcsolódó költségvetési megszorítások miatt. A latin-amerikai, karibi, afrikai és ázsiai lakosokat érintette a legsúlyosabban a költségcsökkentés. Az afrikai védett területek több mint fele arról számolt be, hogy le kellett állítaniuk vagy csökkenteniük kellett a terepi járőrözést és az orvvadászat elleni műveleteket.

Míg sok védett terület az alapműködését fenntartotta, a természetvédelmi területek és a nemzeti parkok közelében élő közösségeket különösen súlyosan sújtották a világjárvány gazdasági következményei és a látogatók számának drasztikus visszaesése.

A dél-afrikai Kruger Park felügyelői – forrás: Pixabay

„Bár a globális egészségügyi válság továbbra is elsőbbséget élvez, ez az új kutatás megmutatta, hogy a pandémia milyen súlyos károkat okozott a természetvédelem iránt elkötelezett közösségeknek” – mondta Dr. Bruno Oberle, az IUCN főigazgatója.

A 2020 januárja és októbere közötti időszak gazdasági helyreállítási terveinek áttekintése azt mutatta, hogy bár a kormányok terveiben szerepel a környezetvédelem finanszírozása, sokan csökkentették az erre szánt összegeket.

A kutatásra reagálva Carlos Manuel Rodriguez, a Globális Környezetvédelmi Alap vezetője – egy független pénzügyi szervezet, amely segít finanszírozni az országokat a környezetvédelmi célok teljesítésében – kijelentette:

„A természetvédelemre és helyreállításra szánt befektetés – például a koronavírusok jövőbeni megjelenésének megakadályozása érdekében – sokkal kisebb összeg, mint amit a kormányok kénytelenek elkölteni a Covid-19 elleni küzdelemre és a gazdasági fellendülés ösztönzésére.”

Forrás: The Guardian