A zöld átálláshoz még több bánya kell

Tavaly szeptemberben Nevada északi részének száraz dombjain egy – a földön sehol máshol nem található – virágfajta titokzatos módon egyik napról a másikra elpusztult. A természetvédők az ausztrál ioneer Ltd céget gyanúsítják, amely a virágok alatt található lítiumot szeretné kibányászni.

Az egyik természetvédő csoport állítása szerint, a Tiehm hajdina (Eriogonum tiehmii) néven ismert virágokat „kiásták és megsemmisítették”. A ritka növény problémát jelentett az ioneer számára, mivel amerikai tisztviselők hamarosan felvehetik a növényt a veszélyeztetett fajok listájára, ami keresztbe tenne a bányaprojektnek. Az ioneer tagadja, hogy ártott volna a virágoknak, így pusztulásuk oka továbbra is heves vita tárgyát képezi – akárcsak a lítiumbánya sorsa.

A Tiehm hajdina körül kialakult összecsapás – természetvédelem vs. zöld energia – egy sokkal nagyobb politikai vita mikrovetülete, amely Joe Biden új közigazgatását érinti. A jelenlegi elnök nagy ígéreteket tett úgy a környezetvédőknek, mint azoknak a munkacsoportoknak és  személyeknek, akik a bányászat fellendítéséből profitálhatnak.

Hogy a természetvédők kedvében járjon, Biden megfogadta, hogy az Egyesült Államok szövetségi és partmenti területeinek legalább 30% -át természetvédelmi célokra különíti el, ami a jelenlegi szint háromszorosát jelentené. De ez a cél ütközhet a járművek villamosításának felgyorsításával, és az ország Kínától való függőségének csökkentésével a ritkaföldfémek, a lítium és az elektromos autó akkumulátorokhoz szükséges egyéb ásványok iránt. Az USA kormánya nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezte a Kínától való függést.

„Bányászat nélkül nem lehet zöld energia” – mondta Mark Senti, a floridai Advanced Magnet Lab Inc. vezérigazgatója. „Ez a valóság.” A ritkaföldfém mágnesek felhasználásával különféle szórakoztató elektronikai cikkeket, valamint precíziós irányítású rakétákat és egyéb fegyvereket, szélturbinákat, harci repülőgépeket és elektromos járműveket készítenek.

A Fehér Házhoz közeli források szerint Biden azt tervezi, hogy a ritkaföldfém bányákra a meglévő környezetvédelmi előírások vonatkoznak majd, ahelyett, hogy szigorított folyamatokkal kellene szembenézniük, mint például amik a szén bányászatára vonatkoznak. A források szerint Biden nyitott több bánya megnyitására szövetségi területen, de nem fogja megengedni az iparágnak, hogy mindenhol ássanak. Ez valószínűleg a ritkaföldfém- és lítiumbányák jóváhagyását fogja jelenteni, míg bizonyos rézprojekteket – köztük a Rio Tinto Plc által javasolt arizonai rézbányát, amelyet az őslakos amerikaiak elleneznek – valószínűleg további ellenőrzéseknek vetnek alá.

Szükséges ásás

Az elektromos akkumulátorokban használt fémek iránti kereslet várhatóan erőteljesen növekedni fog, mivel az autógyártók, köztük a Tesla, a BMW és a General Motors az elektromos autók gyártásának jelentős bővítését tervezik. Kalifornia, a legnagyobb amerikai járműpiac célja, hogy 2035-ig teljes mértékben betiltsa a fosszilis üzemanyaggal működő motorokat. Biden egyik ígérete pedig az, hogy az Egyesült Államok kormányának teljes flottáját – mintegy 640 ezer járművet – elektromos autókra cserélik.

Ez a terv önmagában az Egyesült Államok lítiumtermelésének a jelenlegi 12-szeresére történő növelését teheti szükségessé 2030-ig a Benchmark Minerals Intelligence szerint, valamint a hazai réz, nikkel és kobalt kitermelésén is emelni kellene.

A hiány ellenére a Rio Tinto Ltd, a BHP Group Ltd, az Antofagasta Plc, a Lithium Americas Corp, a Glencore Plc és mások által javasolt amerikai bányák ellenállást váltanak ki a természetvédelmi csoportok részéről. A javasolt projektek elegendő lítiumot szállítanának több mint 5 millió akkumulátorhoz és elegendő rezet több mint 10 000 elektromos autóhoz évente.

Környezetvédelmi csoportok most azért lobbiznak az autógyártóknál, hogy csak az Initiative for Responsible Mining Assurance (IRMA) nonprofit szervezet által környezetbarátnak tartott bányákból vásároljanak fémeket. A BMW, a Ford és a Daimler megállapodtak abban, hogy betartják az IRMA irányelveket, és más autógyártók is követhetik példájukat.

Nevada – Forrás: Pixabay

Aggodalmak a vadállatok, növények és szent földek miatt

Arizonában Biden megígérte az őslakos amerikaiaknak – akiknek szavazatai segítettek a csatatér állam megnyerésében -, hogy ha „legyőzi Trumpot”, akkor „helyet foglalhatnak az asztalnál”. Sok őslakos amerikai aggódik, hogy a Rio Tinto Plc által javasolt rézbánya elpusztítaná a vallási istenségeknek otthont adó szent helyeket. Nemrég a Biden-kormány tisztviselői blokkoltak is egy földcserét, amelyre a cégnek szüksége van a bánya megépítéséhez. A Trump-kormány korábban jóváhagyta ezt a földcserét.

További vitatott projektek közé tartozik az idahói Stibnite által javasolt bánya, amelyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének munkatársai éppen vizsgálnak, mivel félő, hogy az őslakos amerikai halászterületeket szennyezné. A bánya aranyat és antimont termelne, amelyeket ötvözetek előállítására használnak az elektromos autók akkumulátoraihoz.

Nevadában a Vadvédelmi Minisztérium amiatt aggódik, hogy a Lithium Americas és mások által tervezett lítiumbányák károsíthatják a pisztrángok, az őzek és az antilopok élőhelyeit. A Lithium Americas bánya a múlt hónapban szövetségi jóváhagyást kapott, de a farmerek beperelték az Egyesült Államok kormányát a döntés visszavonása érdekében.

Nevadában a Tiehm hajdina virágainak halála az ioneer Ltd. által javasolt bányaterületen továbbra is vitatott kérdés. A cég tudósokat alkalmazott, hogy a virágokat új helyre költöztessék, bár nem világos, hogy ez a folyamat sikeres lesz vagy sem. „Kibányászhatjuk a lítiumot és megmenthetjük a virágot is” – mondta James Calaway, az ioneer elnöke.

Forrás: Reuters