Ritkaföldfém okoz feszültséget Grönlandon

A tizedik században Vörös Erik izlandi vikinget annyira lenyűgözte egy sarkvidéki sziget növényzete, hogy „zöld földnek” nevezte el. Ma Grönland sziklái vonzzák a kívülállókat – a zöld forradalmat meglovagoló nagyhatalmakat.

A világ legnagyobb szigetén ugyanis hatalmas „ritkaföldfém” készletek találhatók, amelyeket kompakt, rendkívül erős mágnesek létrehozására használnak, ezek pedig olyan berendezésekhez kellenek, mint a szélturbinák, elektromos járművek, harci repülőgépek és fegyverrendszerek.

A fémek világszerte megtalálhatóak, de feldolgozásuk nehéz és piszkos munka – olyannyira, hogy az Egyesült Államok, amely korábban uralta a termelést és feldolgozást, körülbelül 20 évvel ezelőtt átadta ezt a pozíciót Kínának.

A ritkaföldfémek (angolul: rare earth elements, REE) a periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportját alkotják. A lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve együtt nevezik ritkaföldfémeknek. Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek (a radioaktív prométium kivételével) viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben. Geokémiai tulajdonságaik miatt azonban általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában.

Grönland jégtakarójának és gleccsereinek olvadásával egyidőben két ausztráliai székhelyű bányavállalat – az egyik az Egyesült Államokban keres befektetőket, a másik pedig a kínai állam által támogatott cég tulajdonában van – jóváhagyásért versenyez, hogy feltárhassa azt, amit az Egyesült Államok Geológiai Intézete (USGS) a világ legnagyobb feltáratlan ritkaföldfém-lelőhelyének nevez.

A verseny kihangsúlyozza a tiszta energia „szennyező” oldalát, valamint azt, hogy a Nyugatnak nehéz elszakadni Kínától egy létfontosságú erőforrás előállítása során. A ritkaföldfémeket sok területen használják és tavaly Kína ezek 90% -át állította elő – állítja a torontói központú Adamas Intelligence tanácsadó cég.

Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség fokozódásával Joe Biden elnök adminisztrációja a múlt hónapban kijelentette, hogy felülvizsgálja az USA legfontosabb készleteit, beleértve a ritkaföldfémeket is. Az egyetlen ritkaföldfém bánya, amely jelenleg az Egyesült Államokban működik és a kaliforniai Mountain Passban található, részben egy kínai állam által támogatott vállalat tulajdonában van, amely Kínába küldi feldolgozásra a kibányászott anyagot.

Minden egyes grönlandi bánya kialakítása mintegy 500 millió dollárba kerülne, állítják a cégek. A kibányászott anyagot mindkét cég elküldené a helyszínről végső feldolgozásra, amely tevékenység erősen Kínában koncentrálódik. A grönlandi lelőhelyek kevesebb mint 16 km-re vannak egymástól, a sziget déli csücskében, egy UNESCO Világörökség közelében.

Grönland, Tasiilaq – Forrás: Pixabay

Az első tervezett bánya – amely egy ausztrál geológus magánkezdeményezése – nem foglalkozna nukleáris anyagok kitermelésével. A projekt előzetes környezetvédelmi jóváhagyást is nyert, de pénzre és feldolgozási tervre van szüksége. A másik cég már több mint 100 millió dollárt költött előkészületekre, kínai partnerén keresztül bizonyította a feldolgozási technológiát és elnyerte a grönlandi koalíciós kormány kezdeti politikai támogatását. Tervei között szerepel azonban az urán – nukleáris üzemanyag – Kínába történő exportálása is, ami a közelmúltban erős ellentétbe ütközött többek között a közeli Narsaq város lakói részéről.

A vita politikai válságot váltott ki a fővárosban, Nuukban, ahol emiatt áprilisra általános választásokat írtak ki. Sok grönlandi – bár aggódik a szennyezés miatt – úgy érzi, hogy a bányászat kulcsfontosságú törékeny gazdaságuk fejlesztéséhez. Egy 2013-as közvélemény-kutatásban az 56.000 lakos kicsivel több mint a fele azt szerette volna, hogy a nyersanyagok váljanak az ország fő bevételi forrásává.

Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, ez alapján államformája alkotmányos monarchia, bruttó hazai terméke pedig körülbelül 3 milliárd dollár. Mivel lakosai leginkább halászatból és a Koppenhága által nyújtott támogatásokból élnek, kormánya szívesen fogadja a külföldi befektetéseket. Az országnak egyelőre nincs becslése az első projekt jogdíjairól, de évente körülbelül 1,5 milliárd dán koronát (245 millió dollárt) vár a kínai kapcsolattól – ami az állami kiadások nagyjából 15%-ának felel meg.

Stratégiai források

Grönland ritkaföldfémei Amerikának és Európának is esélyt jelentenének arra, hogy visszanyerjék az irányítást a stratégiai erőforrások felett. A sziget potenciálja, mint a megújuló energiák technológiáihoz szükséges alapanyagok forrása, 2010-ben új lendületet kapott, amikor Kína azzal fenyegetett, hogy megszünteti a ritkaföldfémek Japánba történő szállítását, és szigorította a kvótákat a nemzetközi vásárlók számára.

Néhány fém ára az elmúlt hónapokban megugrott, amit az elektromos járművek iránti növekvő kereslet, valamint az az aggodalom okozott, hogy Peking korlátozhatja az értékesítést.

Grönland földrajzi helyzete az Egyesült Államok keleti szárnya közelében érzékeny helyszíné teszi a szigetet. Donald Trump volt amerikai elnök felajánlotta 2019-ben, hogy megvásárolja a szigetet, de nem ő volt az első, aki így tett: 1946-ban Harry S. Truman 100 millió dollárt ajánlott fel Grönlandért Dániának.

Friedbert Pflüger, az Atlantic Council vezető munkatársa szerint egy nagy bánya által generált bevétel a tulajdonosa számára befolyást jelenthet a grönlandi politikába, és egy erős kínai jelenlét stratégiai fenyegetésekkel is járhat. Kína a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tagja, ezért importálhat Grönlandról uránt – de mivel az üzemanyagot nukleáris fegyverekben használnák, ezért ez egy igen érzékeny téma.

A végső döntéssel bíró Koppenhága nem nyilatkozott még az ügyben.

  • Ez is érdekes lehet:

Forrás: Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek