Ganz is elbukott, megint új választás jöhet Izraelben

Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke visszaadta kormányalakítási megbízását Reuven Rivlin államelnöknek – jelentette a tizenhármas kereskedelmi televízió szerda este.

Ganz telefonon jelentette be Rivlinnek, hogy nem sikerült kormányt alakítania a rendelkezésére álló huszonnyolc nap alatt. Erre szóló mandátuma szerda éjfélkor járt le. Csütörtöktől olyan huszonegy napos időszak következik, amikor a kneszet százhúsz képviselője közül bárki maga mellé állíthat legalább hatvanegy törvényhozót, és kormányt alakíthat. Ehhez hasonló jogi helyzet még soha nem volt eddig Izraelben.

Ganz csütörtök esti beszédében hangsúlyozta, hogy noha minden követ megmozgatott a kabinet megteremtése érdekében, egy ember személyes érdekében olyan tömb állt vele szemben, amely megakadályozta erőfeszítéseit. Szavaival Benjámin Netanjahura, az átmeneti kormány vezetőjére utalt, akivel nem sikerült megállapodnia arról, hogy az esetleges vádemelés esetén visszavonuljon a politikai élettől.

Tel-Aviv, 2019. november 20.
Beni Ganz, a centrista Kék-fehér párt elnöke sajtótájékoztatót tart Tel-Avivban 2019. november 20-án, ahol bejelentette, hogy visszaadta kormányalakítási megbízását Reuven Rivlin államelnöknek, miután nem sikerült kormányt alakítania a rendelkezésére álló huszonnyolc nap alatt.
MTI/EPA/Abir Szultan

A televízió híradása szerint a jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér párt azért nem tudott megegyezni az egységkormányról, mert nem sikerült dűlőre jutniuk abban, hogy Netanjahu távozzon a közéletből. A Likud ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is a kormány tagja maradjon. A két párt közti vitatott kérdések a tévé szakértői szerint voltaképpen áthidalhatók lettek volna, azonban a Kék-fehér párt élén állók rendkívül bizalmatlanok Netanjahuval szemben, és ez lehetetlenné tette a magállapodást.

Ha a következő három hétben egy politikusnak sem sikerül kormányt alakítania, akkor – a Háárec című újság honlapja szerint – március 17-e lehet az új választások legvalószínűbb időpontja.

A katonai rádió szakértői szerint a Likud számára kedvezőtlen lehet az új választás, mert Netanjahu az elmúlt napokban tett heves kirohanásai az arab pártok vezetői ellen arra sarkallhatják az arab kisebbség tagjait, hogy az eddiginél nagyobb arányban vegyenek részt a választásokon, ami megerősítené a jobboldali-ultraortodox blokk ellenzékét a kneszetben.

A 13-as tévé közvélemény-kutatása szerint az izraeliek elsősorban Benjámin Netanjahut okolják a kormányalakítás kudarcáért, ami szintén árthat a Likud párt szereplésének a tavaszi választásokon.

Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű jobboldali-nacionalista pártja számára is hátrányos lehet az új választás, mert választóinak egy liberális egységkormány létrehozását és az újabb választások elkerülését ígérte, de ezeket a vállalásokat nem tudta teljesíteni.

A közvélemény-kutatások szerint a Kék-fehér párt vezetőjét jóval kisebb arányban teszik felelőssé a politikai patthelyzetért az ország polgárai, de nem világos, hogy kormányalakítási kudarca miként befolyásolja szereplésüket a következő voksoláson.

Annak, hogy most sem sikerült feloldani a tavasz óta fennálló politikai patthelyzetet, az a közvetlen előzménye, hogy Avigdor Liberman szerdai sajtótájékoztatóján Ganzot és Netanjahut egyaránt hibáztatta, amiért nem alakítanak nagykoalíciós kormányt, ami a politikus követelése volt. Netanjahut azzal vádolta, hogy az egész Likudot az ultraortodox vallásos pártok túszává tette, Ganzot pedig azért ostorozta, mert nem fogadta el Reuven Rivlin elnök hatalommegosztási javaslatát a közös kormányzásra Netanjahuval.

A gond csak az, hogy a Liberman vezette Izrael a Hazánk nevű párt játssza a mérleg nyelvét mindössze nyolc képviselőből álló frakciójával. Így, hogy egyik oldalhoz sem csatlakozott, gyakorlatilag borítékolható, hogy megint új választásokat kell tartani.

Idén kétszer rendeztek előrehozott választásokat Izraelben. Először április 9-én, amely után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani, mert Liberman akkor is megtagadta részvételét kabinetjében, és nélküle mindössze hatvan képviselő támogatását sikerült megszereznie.

Ekkor Netanjahu – a felkérés visszaadása helyett – új választások kiírását szorgalmazta a kneszetben, mégpedig annak reményében, hogy eggyel több, hatvanegy mandátumot szerezve létrehozhatja majd újabb jobboldali-vallásos kabinetjét. A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a Netanjahu mellett álló pártok csak ötvenöt mandátumot szereztek.

A kormányfő támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést Rivlin elnöktől a kormányalakításra, Ganz pedig másodikként próbálkozhatott.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »