Az USA bekeményített Törökországgal szemben

Washington hétfőn két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára.

Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint szankciókkal sújtják a török védelmi minisztériumot, illetve az energiaügyi és természeti források minisztériumát, továbbá e tárcák vezetőit, Akar Hulusit és Fatih Dönmezt. Emellett a büntetőintézkedések hatálya alá esik Süleyman Soylu belügyminiszter is. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat – áll a dokumentumban.

Donald Trump amerikai elnök röviddel a közlemény megjelenése előtt harangozta be a Twitteren, hogy hamarosan aláírja a rendeletet a szankciók bevezetéséről. Megismételte, hogy teljes mértékben “kész gyorsan tönkretenni” a török gazdaságot, ha a török vezetők “folytatják veszélyes és destruktív útjukat”. Trump azt is kilátásba helyezte, hogy Washington újra ötven százalékra emeli a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.

Az amerikai elnök szerint rendelete lehetővé teszi a “pótlólagos, erőteljes” szankciók bevezetését azok ellen, akik súlyos emberijog-sértéseket követnek el, akadályozzák a tűzszünet betartását és a menekültek hazatérését, erőszakkal küldik haza a menekülteket vagy veszélyeztetik a békét, a biztonságot és a stabilitást Szíriában. Trump leszögezte, hogy a török katonai offenzíva kockára teszi a polgári lakosok életét, továbbá veszélyezteti a térség békéjét. Az amerikai elnök megismételte, hogy kivonja az Északkelet-Szíriában maradt amerikai katonákat, és csak egy kis létszámú kontingens maradt Dél-Szíriában, hogy folytassa az Iszlám Állam maradványainak felszámolását.

Időközben az amerikai elnök alá is írta a rendeletet, Mike Pence alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy Trump beszélt telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és felszólította őt, hogy haladéktalanul vessen véget a hadműveleteknek Szíriában. “Az Egyesült Államok nem adott zöld jelzést a szíriai behatolásra” – szögezte le Pence, aki szerint Erdogan ígéretet tett arra, hogy a török erők nem fogják támadni a kurdok térségbeli fellegvárát, Kobane városát.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben bejelentette, hogy a jövő héten felkeresi a NATO brüsszeli központját. Nyomást fog gyakorolni a tömbbeli szövetségesekre, hogy kollektív és egyoldalú diplomáciai, illetve gazdasági intézkedéseket foganatosítsanak Törökország ellen. Esper szerint a török hadművelet szükségtelen és megfontolatlan volt, és az Iszlám Állam feléledéséhez vezethet.

A Financial Times című brit üzleti-politikai napilap azt írta keddre virradóra, hogy a török hadművelet miatt Nagy-Britannia felülvizsgálja a török fegyverszállításokra adott engedélyeket, és leállítja az új engedélyek kiadását. A lap úgy tudja, hogy – bár ezt hivatalosan nem jelentették be – a kormány már utasítást adott erre. Az újság felhívja a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia az elmúlt öt évben 1,4 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket – többek között harci repülőgépeket, helikoptereket, drónokat, páncélozott járműveket és rakétákat – Törökországnak.

Az EU fegyverembargót hirdetett Törökországgal szemben

Egyre több uniós ország állítja le törökországi fegyverexportját

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn luxembourgi tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították Törökországot, hogy azonnal hagyjon fel hat napja kezdett offenzívájával, és vonja vissza haderejét. Miközben több uniós ország már betiltotta a fegyverszállításokat Törökországnak, a luxembourgi ülésen erről egységes döntés nem született.

Recep Tayyip Erdogan török elnök október 9-én jelentette be, hogy a török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török offenzíva azután vette kezdetét, hogy az amerikai hadsereg kivonult a térségből, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban. Trumpot mind a republikánusok, mint a demokraták keményen bírálták, mondván, cserbenhagyta a kurd szövetségeseket.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

A font már nem fél a Brexittől

A brit font 2019 folyamán rendkívül volatilis volt, nyár végéig csökkenő trendben mozgott és a rendezetlen Brexit miatti félelmek nyomán a dollárral szemben szeptember elejére elérte az 1,20-as szintet. Azóta viszont drasztikusan csökkent a megállapodás nélküli kilépés esélye, így a font is menetelésbe kezdett.

Read More »

16 hónapja tartanak a konstruktív megbeszélések Kína és az USA között

A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló, az év végéig aláírandó első részmegállapodásban az Egyesült Államok vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre - köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra - ígért 10 százalékos pótvámot. Trump véleménye azonban bármikor változhat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás