Szíria: segítséget kapnak a kurdok a törökök ellen

A szíriai kurdok megállapodtak vasárnap Damaszkusszal a szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) a török offenzíva megállításához.

A megállapodás megkötéséről a kurd adminisztráció – az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációjaként ismert félautonóm kurd intézmény – tájékoztatott vasárnap este. Közleménye szerint a szíriai hadsereg támogatni fogja az SDF-et a „török agresszió elleni harcban és azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová a török hadsereg a zsoldosaival együtt behatolt”.

A megállapodás értelmében már hétfőn megkezdődik a szíriai kormányerők telepítése. A kormánykatonák az SDF-fel együtt ellenőrzésük alá vonják a Kobani városhoz közeli határszakaszt. A közlemény szerint az elmúlt öt napban a Szíria északi részébe behatoló török erők számos bűncselekményt követtek el a polgári lakosság ellen.

„Az agresszorral szembeni közös ellenállás érdekében megállapodást kötöttünk a szíriai kormánnyal, hogy megvédjük a nemzeti szuverenitást és a határt” – áll a közleményben, amely szerint a megállapodás révén lehetővé válik a török csapatok és az oldalukon harcoló zsoldosok (szíriai lázadók) által megszállt minden terület – köztük Afrín – felszabadítása.

Rász el-Ajn, 2019. október 13.
A török hadsereg által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki csoport fegyveresei bevonulnak a szíriai Rász el-Ajnba 2019. október 12-én. Törökország október 9-én offenzívát indított Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen.
MTI/AP

Egy-két órával a megállapodás közzététele előtt nyugati hírügynökségek arról adtak hírt, hogy a szíriai hadsereg már megkezdte csapatok telepítését az ország északkeleti részébe, és közben tárgyalások kezdődtek a szíriai kormány és az SDF között egy szíriai orosz légitámaszponton.

Az al-Majadín szíriai állami televízió közlése szerint a szíriai katonák vasárnap már be is léptek az Aleppótól 85 kilométerre északkeletre lévő Manbídzs területére, és az elkövetkező órákban megérkeznek Kobaniba. Hasonló híreket közölt a SANA szíriai hírügynökség is.

  • Előzmények
Recep Tayyip Erdogan török elnök október 9-én jelentette be, hogy a török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen.

Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török offenzíva azután vette kezdetét, hogy az amerikai hadsereg kivonult a térségből, amely a török bírálatok ellenére kiképezte és modern fegyverekkel látta az SDF gerincét adó YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.

Már több mint százezren menekültek el a térségből

Százharmincezernél is többen kényszerültek otthonuk elhagyására Szíria északkeleti részén a török hadsereg és a velük szövetséges milíciák által a héten indított offenzíva miatt – jelentette be az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) vasárnap. A szervezet szerint elsősorban a török határhoz közeli Tell-Abjad és Rász el-Ajn településekről menekülnek az emberek, becslések szerint pedig további mintegy 400 ezer civil szorul segítségre az összecsapások miatt.

Ugyanekkor az SDF vasárnap azt közölte, hogy a török hadsereg ágyúzása következtében csaknem 800-an szöktek meg az észak-szíriai Ajn Íszában lévő táborból, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet családtagjait őrzik. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns civil szervezet értesülései szerint a táborban káosz uralkodik. A kurd hatóságok leszögezték, hogy a központ ágyúzása a terroristák támogatását jelenti.

Merkel és Macron a harcok azonnali beszüntetését sürgeti

Angela Merkel német kancellár vasárnap Törökország szíriai katonai műveletének azonnali leállítását sürgette a Recep Tayyip Erdogan török államfővel telefonon folytatott megbeszélésén – közölte a német szövetségi kormány helyettes szóvivője. Ulrike Demmer közleménye szerint a megbeszélést a török államfő kérésére folytatták.

Angela Merkel kifejtette: Törökország szíriai művelete „a jogos török biztonsági érdekektől függetlenül” azzal fenyeget, hogy a helyi lakosság jelentős része menekülésre kényszerül, destabilizálódik a régió, és ismét megerősödik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet.

Ugyancsak vasárnap Manfed Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője egy beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország hadseregének bevonulása Szíriába ellentétes a nemzetközi joggal, az Európai Unió reakciója pedig egyelőre elégtelen. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa pártja és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös ifjúsági szervezetének (Junge Union) Saarbrückenben tartott éves kongresszusán kiemelte, hogy miközben a török csapatok a nemzetközi jog előírásait megsértve bevonulnak a szomszédos Szíriába és támadják a kurdokat, akik az IÁ elleni hősies küzdelmükkel nagy szolgálatot tettek Európának, az EU helytelen módon, egyhangúlagos döntésekre épülő külpolitikája révén csupán annyit tud mondani, hogy megrendüléssel szemléli a folyamatot. Hozzátette: ha az EU nem alkalmas és nem áll készen arra, hogy megfelelő külpolitikai választ adjon, akkor fel kell használnia a gazdasági erejét.

Az EPP frakcióvezetője kiemelte, hogy Törökország gazdaságilag 70-80 százalékban az EU-tól függ, ezért a jövő heti EU-csúcson azt a választ kell megfogalmazni a szíriai műveletre és arra, hogy Ankara 3,8 millió menekült Európa felé indításával fenyeget, hogy „Kedves Erdogan, készen állunk tárgyalni megoldásokról és partneri kapcsolatot akarunk, de nem tűrjük a zsarolást, és gazdasági következményeket von maga után, ha továbbra is ezen az agresszív úton jársz”.

  • Erdogan csak blöfföl?
A török elnök azt simán megteheti, hogy busszal menekülteket szállít a szír határhoz – ahogyan ezt már meg is tette azokkal, akiknek nem fogadták el a menedékkérelmét -, és a török csapatok által elfoglalt szíriai területeken tarthatja őket. Azonban nem teheti őket hajókra, és nem küldheti őket Görögországba. A török kormány ilyen nyíltan ellenséges fellépése valószínűleg – legalábbis ideiglenesen biztosan – véget vetne Törökország vámuniójának az EU-val, súlyosbítva ezáltal ország amúgy sem rózsás gazdasági helyzetét. Ráadásul Európa ettől függetlenül úgyis visszaküldené a hajókat.

A „kapuk megnyitása” – ahogy Erdogan fogalmazott – elsősorban leginkább annyit tesz, hogy nem akadályozzák meg a menekültek önkéntes átkelését Európába, illetve az emberkereskedelmet. Törökország azonban az utóbbi időben amúgy sem sokat tett a migránsáradat megállítására: nyár óta havi szinten több menedékkérőt regisztráltak az égei-tengeri szigeteken, mint az elmúlt két évben bármikor.

A görögök több menekültet küldenének vissza Törökországba

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap – az Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatóján – szintén az észak-szíriai török támadás azonnali leállítását szorgalmazta. Elmondása szerint ezt telefonon közölte Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Donald Trump amerikai elnökkel. „Közös akaratunk, hogy az offenzívának legyen vége” – jelentette ki.

„A támadás humanitárius válságot szabadíthat el, és segíthet újjáéleszteni a térségben az Iszlám Állam terrorszervezetet” – fogalmazott Macron, aki vasárnap estére rendkívüli kormányülést hívott össze, amelyen a török hadművelet a téma. Hozzátette, hogy Németországgal új kezdeményezések kidolgozásán munkálkodnak az offenzíva befejezése érdekében.

Németország és Franciaország egyaránt felfüggesztette fegyvereladásait Törökország felé.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/TASZSZ/Bloomberg/Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »