Propagandaháborút robbantott ki a hongkongi tüntetéshullám

A Twitter csaknem ezer olyan fiókot blokkolt hétfőn, amely mögött a közösségi portált működtető cég szerint a kínai kormányzati szervek állnak, és amely összehangoltan ömlesztett hamis információkat a hongkongi kormányellenes megmozdulások résztvevőinek lejáratására. Ezután a Facebook is hasonlóan cselekedett, a két portál számos felhasználót törölt.

A Twitter 936 működő fiókot blokkolt, és megelőző jelleggel ugyancsak felfüggesztett további 200 ezer már létrehozott, de még nem aktív fiókot, amelynek az lett volna a feladata, hogy az említett információs kampányt kiterjessze.

A San Franciscó-i székhelyű közösségi háló vezetése közleményben adott tájékoztatást arról, hogy „állami támogatással zajló információs műveletet” sikerült lelepleznie, amelynek keretében a kínai kormány támogatásával számos fiók a hongkongi belpolitikai megosztottságot próbálja felerősíteni – hamis információkkal, kommentárokkal és képanyagokkal akarja lejáratni a hongkongi tiltakozókat.

Egyebek között olyan képeket tettek fel a hálóra, amelyeken a tüntetőknek tulajdonított erőszakos cselekmények láthatóak, és olyan állítások olvashatóak, amelyek szerint a hongkongi demonstrálók jelentős anyagi károkat okoznak és nyugati érdekeket szolgálnak.

A Twitter használatát egyébként tiltják Kínában. A csaknem ezer fiók nagy része VPN-t használt, azaz más országban lévőnek álcázta magát vagy Peking által „engedélyezett” kínai IP-címekről küldték a propagandaanyagokat. A Twitter kínai állami és biztonsági szervek háttérbeli tevékenységét azonosította.

A Twitter példáját követte a Facebook is, amely jelezte, hogy törölt hét oldalt, három csoportot és öt felhasználót, amely ugyanazt a kínai eredetű propagandaoffenzívát folytatta.
„Folyamatosan dolgozunk, hogy azonosítsuk és megakadályozzuk ezt a tevékenységet, mert nem szeretnénk, ha a mi szolgáltatásunkat emberek manipulálására használnák” – fogalmazott közleményében a portál.
„Még ha az e tevékenység mögött álló személyek el is akarták rejteni identitásukat, sikerült feltárnunk, hogy a kínai kormánnyal kapcsolatban állókról van szó” – olvasható a közleményben.

Ezúttal sokan, de békésen tüntettek

Tiltakozók százezrei – a szervezők szerint 1,7 millióan – tüntettek vasárnap a szakadó esőben, immár tizenegyedik hete. Korábban a megmozdulások néha erőszakba fordultak, de ezúttal békésen zajlott a rendezvény.

Kormányellenes hongkongi tüntetők vonulnak szélesebb körű demokráciát, a kínai hatalomtól való függés lazítását, a hongkongi vezető, Carrie Lam távozását és a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelve Hongkongban 2019. augusztus 18-án. MTI/EPA/Vivek Prakash

Reményét fejezte ki Carrie Lam, Hongkong főkormányzója kedden, hogy a hét végi békés kormányellenes tüntetések a béke helyreállítására irányuló erőfeszítésnek és a tüntetők tárgyalási szándékának a jele, amely kivezeti a kínai ellenőrzés alatt lévő várost a káoszból.

„Őszintén remélem, hogy ez annak a kezdete volt, hogy a társadalom a békét választja és elfordul az erőszaktól” – jelentette ki Carrie Lam.

„Azonnal megkezdjük a munkát a párbeszéd kereteinek megteremtése érdekében. Remélem, hogy a párbeszéd a kölcsönös megértésen és tiszteleten alapul majd, és megteremti a kiutat a jelenlegi hongkongi helyzetből” – tette hozzá a főkormányzó.

A tüntetéshullám idén júniusban indult el, amikor megszavaztak egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az egykori brit gyarmat bűnözőit kiadják Kínának. A törvényjavaslatot azóta a tüntetések hatására felfüggesztették, de véglegesen nem vonták vissza, a megmozdulások sorozata pedig fokozatosan általános kormányellenes tiltakozássá alakult. A demonstrálók a törvénytervezet visszavonása mellett már a többi között Carrie Lam kormányzó lemondását, valamint a tüntetőkkel szembeni rendőrségi akciók kivizsgálását követelik.

A hongkongiak az 1997-ben, a Kínához történt visszacsatoláskor ígért „egy ország, két rendszer” elv alapján garantált szabadságjogok – így a független igazságszolgáltatáshoz és a tüntetéshez való jog – megnyirbálásától tartanak.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/EFE/ANSA/TASZSZ

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »