Merkel és Macron rendbe tennék a nyugat-balkáni régiót

Németország és Franciaország együtt dolgozik a nyugat-balkáni régió egész Európa érdekében álló stabilitásáért és fejlődéséért – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a térségbeli országok vezetőinek részvételével rendezett német-francia szervezésű csúcstalálkozó előtt.

A kancellár Emmanuel Macron francia államfő társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy a találkozón informális megbeszélést folytatnak, amely nem helyettesíti az EU-csatlakozási tárgyalásokat és nem irányul konkrét döntések meghozatalára.

A cél egy „őszinte, nyílt vita” arról, hogy mely ügyek előmozdításához lehetne új lendületet adni. A fő témák között lesz Szerbia és Koszovó viszonya, amelyben törekedni kell arra, hogy „a problémák ne tűnjenek még kevésbé megoldhatónak” – mondta Merkel, hozzátéve, hogy a szerb-koszovói kapcsolatokban vannak fejlemények, például az adózás területén, amelyek „nem éppen a jó irányba mutatnak”. Hangsúlyozta, hogy nem szabad olyan megállapodásokat kötni, amelynek kárt okozhatnak más szereplőknek.

Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország Németországgal együttműködve az eddiginél nagyobb szerepet vállal a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítését és fejlődését célzó erőfeszítésekből. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán helyzete egész Európa stabilitását befolyásolja, ezért Franciaországnak ismét fokoznia kell aktivitását. A kilencvenes években jelentős szerepet vállalt, csaknem száz francia katona vesztette életét a régióban folytatott műveletekben, az ezredforduló után pedig „visszahúzódott”.

Most Németországgal együttműködve négy területre összpontosít:

• az első a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása,
• a második az illegális fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az irreguláris migráció elleni küzdelem,
• a harmadik az EU bosznia-hercegovinai békefenntartó művelete (EUFOR Althea), amely március óta francia parancsnoksággal működik,
• a negyedik pedig az igazságügyi rendszer fejlesztése és a gazdasági bűnözés elleni fellépés.

Macron elmondta, hogy a berlini kancellári hivatalban rendezett tanácskozáson részletesen ismerteti elképzeléseit. A csúcstalálkozó másik fő témája Szerbia és Koszovó viszonya, amellyel kapcsolatban „nem az a szándékunk, hogy előírjuk a megoldást Belgrádnak és Pristinának” – fogalmazott. Először is minden lehetséges megoldási módozatot meg kell vizsgálni, és törekedni kell a vita hevességének csökkentésére, valamint arra, hogy ne keletkezzenek az egész térségre kisugárzó feszültségek – fejtette ki a francia államfő.

A német kancellár és a francia elnök egyaránt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán gondjainak megoldása nem lehetetlen vállalkozás, ezt jelzi, hogy Észak-Macedónia és Görögország 27 évig tartó vita után megállapodott az egykori jugoszláv tagköztársaság hivatalos nevéről.

Berlin, 2019. április 29.
Angela Merkel német kancellár (kékben, k) és Emmanuel Macron francia elnök (Merkel jobbján) a Nyugat-Balkán-konferencián a berlini kancellári hivatalban 2019. április 29-én. A tanácskozást Merkel és Macron meghívására tartják a nyugat-balkáni országok vezetői.
MTI/AP/Michael Sohn

Angela Merkel az estére egy közös vacsora keretében tervezett csúcstalálkozó előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Zaev észak-macedóniai kormányfővel, Edi Rama albán miniszterelnökkel és Emmanuel Macronnal. Mellettük Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia állam-, illetve kormányfője és az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője vesz részt a találkozón.

A tanácskozásról a német sajtóban megjelent elemzések egyik közös pontja, hogy Angela Merkel a „hagyatékáért”, a végéhez közeledő politikusi pályafutása nyugat-balkáni eredményeinek megőrzéséért küzd.

A 2005 óta hivatalban lévő német kancellár mindig is kiemelt figyelmet fordított a térségre, és egyik fő elve a balkáni háborúk végeztével meghúzott határok sérthetetlensége. Az elv érvényesülését fenyegeti az a felvetés, hogy a Szerbia és a belgrádi vezetés által független országként el nem ismert Koszovó közötti feszültséget területcserével vagy határmódosítással lehetne enyhíteni. Ez Merkel szerint túlságosan kockázatos megoldás volna, újabb területi vitákhoz, a konfliktusok elmérgesedéséhez és akár újabb háborúkhoz is vezethetne az egész régióban.

Folytatódik a párbeszéd Szerbia és Koszovó között

Szerbia és Koszovó megállapodott, hogy folytatják a viszonyuk rendezését célzó tárgyalásokat – jelentette be a német kormány hétfőn éjjel, a nyugat-balkáni országok Berlinben megtartott német-francia szervezésű csúcstalálkozója után.

Az éjjel kiadott kormánynyilatkozat szerint a felek megállapodtak, hogy további erőfeszítéseket tesznek eddigi megállapodásaik megvalósítása érdekében. Belgrád és Pristina ígéretet tett arra is, hogy konstruktív szerepet vállalnak az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini közvetítésével folytatódó tárgyalásokban, amelyek tavaly megfeneklettek.

Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói elnök – akik Angela Merkel, valamint Emmanuel Macron meghívására vettek részt a berlini konferencián – hétfőn este elfogadták, hogy július 1-2-án Párizsban újabb találkozót tartsanak, továbbra is francia-német védnökséggel – mondta el a konferencia több résztvevője.

A két vezető mindazonáltal nem tágított eddigi álláspontjától. Vucic Berlinben a sajtó képviselői előtt megerősítette, hogy szerb árukra kirótt vámok eltörlését minden párbeszéd előfeltételének tekinti. Koszovói kollégája, Thaci pedig azt szorgalmazta, hogy a májusi európai parlamenti választásokat követően az EU szüntesse meg a koszovóiak vízumkötelezettségét, s hogy a Szerbiával kötendő megállapodás nyissa meg az utat Koszovó ENSZ-, EU- és NATO-tagsága előtt.

Forrás: MTI/dpa/AFP