Theresa May leváltásáról tárgyaltak a keményvonalas Brexit-pártiak

Theresa May miniszterelnök elmozdításának lehetséges módozatairól tárgyalt a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-párti csoportja, de döntés ennek kezdeményezéséről nem született.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság szerda reggel közölt értesülése szerint az előző esti megbeszélésen a European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport „mintegy 50 tagja” arról tanácskozott, hogy miként lehetne „a legjobban megjátszani” a vezetőváltás folyamatára kidolgozott szabályrendszert.

Az ERG az általa túlzottnak tartott kompromisszumok miatt rendkívül elégedetlen May kormányának Brexit-stratégiájával, és már korábbi, egybehangzó brit sajtóértesülések is arról szóltak, hogy a frakción belül terjed egy levél a vezetőváltási folyamat elindításáról. A Konzervatív Párt szabályai szerint ehhez a frakció legalább 15 százalékának csatlakozása szükséges. Ez azt jelenti, hogy minimum 48 képviselőnek kellene aláírását adnia egy ilyen kezdeményezéshez.

Ha e minimális támogatás meglenne, a bizalmatlansági indítványt az úgynevezett 1922 Bizottságnak teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátania, és a frakció egyszerű többségének – a jelenlegi létszám alapján 159 tory képviselőnek – támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.

Az 1922 bizottságot – olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van – azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, illetve hatáskörébe tartozik az esetleges vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.

A BBC szerdai beszámolója szerint az ERG előző esti értekezletén olyan kijelentések hangzottak el, hogy Theresa May tevékenysége „katasztrofális”, és „mindenki tisztában van vele”, hogy a miniszterelnöknek „távoznia kell”. Az ERG azonban konkrét vezetőváltási lépésekről nem döntött, és a BBC szerint ez mindaddig nem is valószínű, amíg nincs olyan utódjelölt, akit a siker biztos esélyével indítani lehetne.

A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint jelenleg Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere táplálja a legerőteljesebb miniszterelnöki ambíciókat. Kérdés azonban, hogy a sokak által rendkívül megosztónak tartott Johnson – aki rendszeresen, éles hangvételű cikkekben támadja saját egykori kormányának Brexit-stratégiáját – az alsóházi frakció egészén belül és a Konzervatív Párt választásra jogosult, teljes jogú tagjainak körében megszerezhetné-e az utódláshoz szükséges többséget.

  • Előzmények
Theresa May és kabinetjének tagjai július első hetében, a chequersi kormányfői rezidencián elfogadtak egy javaslatcsomagot, amely az Európai Unióval a Brexit után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról szóló brit elképzeléseket tartalmazza. A javaslatok jóval szorosabb kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyet a keményvonalas tory Brexit-tábor látni szeretett volna.

A brit indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Johnson mindezek után lemondott, azzal a véleményével indokolva döntését, hogy a chequersi javaslatcsomaggal az Egyesült Királyság „a gyarmati státus felé vette az irányt”. A volt külügyminiszter azóta is folyamatosan kampányol a párton belül a chequersi javaslatok elvetéséért, azt azonban eddig hivatalosan nem jelezte, hogy indulna-e a miniszterelnöki tisztségért, ha valóban elkezdődne a vezetőváltási folyamat.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »