Merkel ragaszkodik a menekültek elosztásához

  • Angela Merkel német kancellár szerint a Görögországba érkezett menekülteket el kell osztani az európai uniós tagországok között.
  • Merkel: A menekülteknek tudomásul kell venniük, hogy nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet.
  • A német kancellár figyelmeztetett, hogy új migrációs útvonalak alakulhatnak ki.

Angela Merkel német kancellár szerint a Görögországba érkezett menekülteket el kell osztani az európai uniós tagországok között.

A kancellár kedden Berlinben Tihomir Oreskovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón a tavaly szeptemberi magyarországi és a jelenlegi görögországi helyzet hasonlóságára vonatkozó kérdésre elmondta: nem lehet összehasonlítani a két helyzetet, és „nagyon világos”, hogy szükség van az „elosztási mechanizmusra”, amely Görögországból mint az EU külső határán fekvő tagországból „indul ki”.

Hozzátette, hogy időközben kiépült a görögországi uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) egy része, és vannak más szálláslehetőségek is, amelyeket a menekülteknek igénybe kell venniük. Továbbá tudomásul kell venniük, hogy nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet.

Hangsúlyozta: a görög-macedón határról érkező képek azt mutatják, hogy a március 7-ei uniós csúcson bőven lesz mit megbeszélni.

„Sajnálom, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdtük”, hiszen így sok ember gyűlt össze Görögországban – jegyezte meg a német kancellár. Kiemelte, hogy támogatni kell Görögországot, és elmondta, hogy állandó kapcsolatban áll a görög kormányfővel.

Nemcsak Macedóniának, hanem Görögországnak is gondoskodnia kell határának védelméről, és miután ez megvalósul, hozzá lehet kezdeni a korábban már meghozott közös döntés alapján a 160 ezer menekült tagállamok közötti szétosztásához – mondta Angela Merkel, hozzáfűzve, hogy Németország teljesíti a menekült-elosztási programból fakadó kötelezettségét.

Hangoztatta, hogy teljes egészében helyre kell állítani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszert, és figyelmeztetett, hogy új migrációs útvonalak alakulhatnak ki.

A görögországi helyzet megmutatta, hogy az egyoldalú intézkedések nem segítenek. A huszonnyolcaknak közösen kell lépéseket tenniük a válság enyhítéséért. Az uniós-török akciótervvel együtt „ha nagyon lassan is, de megtehetjük a szükséges lépéseket” – fogalmazott a kancellár.

A március 7-ei uniós csúcsról azt mondta, hogy a tanácskozás első részében a török miniszterelnökkel együtt áttekintik az EU-Törökország akcióterv végrehajtásának alakulását és mérleget készítenek az eddigi eredményekről. A tanácskozás második részében a „nagyon nehéz” görögországi helyzettel is foglalkoznak és tárgyalnak arról, miként lehet véget vetni a menekültek „továbbterelése politikájának” és visszatérni a schengeni rendszer előírásaihoz. Ezt az ügyet biztosan nem lehet lezárni rögtön az uniós csúcson, de „kell tenni egy lépést a helyes irányba” – mondta Angela Merkel.

Hozzátette, hogy majd csak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nyugat-balkáni országokat, Görögországot és Törökországot érintő körútja után lehet tudni, hogy pontosan miről tárgyalnak még a rendkívüli csúcstalálkozón.

Tihomir Oreskovic a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy kormánya szorosan egyeztet a szomszédos országokkal, hogy időben reagálhassanak a balkáni migrációs útvonalon történő fejleményekre.

Hozzátette, hogy Horvátország továbbra is a menekültválság közös európai megoldását szorgalmazza és „emberségesen lép fel a menekültekkel szemben”, de szükség esetén bevetik a határon a rendőrséget, és „talán” a katonaságot is – mondta a politikus.   

Kiemelte: arra számít, hogy „nagyon jó diskurzus” alakul majd ki a március 7-ei uniós csúcson, amelyen Törökország részvétele révén remélhetőleg sikerül egy „tartósabb, vagy állandóbb megoldást” kidolgozni.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »