A csehek számára csalódás, hogy lassan megy a Nyugathoz való felzárkózás

Csalódást jelent Bohuslav Sobotka cseh kormányfő és a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) számára, hogy a kelet-, illetve nyugat-európai országok életszínvonala közti különbségek csak nagyon lassan csökkennek.

„Csehország olyan ország, amely igyekezett, és ma is igyekszik, csökkenteni az Európa keleti és nyugati felének életszínvonala közti különbségeket, amelyek a kommunista rendszer idején keletkeztek. Azzal számoltunk, hogy a felzárkózás gyorsabb lesz. Számomra és a szociáldemokrácia számára is csalódás, hogy még 25 évvel 1989 novembere után is olyan nagyok a különbségek Németország és Ausztria, illetve a Cseh Köztársaság életszínvonala között” – jelentette ki Bohuslav Sobotka a cseh szociáldemokraták országos konferenciáján szombaton Prágában.

A cseh kormánykoalíció legerősebb pártja ezért szorgalmazni fogja, hogy a minimálbér egy éven belül a jelenlegi 9000 koronáról 11 000 koronára emelkedjen, és a közszférában is emelkedjenek tovább a bérek.

Amennyiben a gazdaság és a bérek nem fognak gyorsabban növekedni, Csehországnak soha nem sikerül utolérnie a nyugati életszínvonalat – vélekedett a kormányfő-pártelnök a választási ciklus közepén megtartott konferencián. Sobotka közölte, hogy a nagyobb mértékű béremelésekről tárgyalásokat kezdenek a munkaadókkal és a szakszervezetekkel is. 

A munkaadók a gyorsabb bérnövekedést elutasítják. Álláspontjuk szerint a béreket nem lehet populista módon választási témává tenni, hanem a gazdasági eredmények alapján kell meghatározni bizonyos szabályokat, és azokat következetesen be is kell tartani.

A szakszervezetek az érdekegyeztető tanácsban már legutóbb is azt követelték, hogy a minimálbér legyen legalább 11 500 korona. 

A közszférában tavaly átlagban 3-5 százalékkal emelkedtek a bérek. A szociáldemokraták szerint elsősorban az egészségügyben és az oktatásügyben kellene felgyorsítani a bérnövekedést. Az oktatásügyi tárca bejelentette, hogy a közeljövőben 10 százalékos béremelést fog javasolni a kormánynak.

Az egészségügyben komoly probléma, hogy az évente végző mintegy 1000-1100 orvostanhallgató közül 10-20 százalék azonnal Nyugatra távozik, ahol a hazainál jóval magasabb fizetéseket kapnak. Ez a helyzet a nővéreknél is. 

A cseh egészségügyben mutatkozó orvos- és nővérhiányt egyelőre döntően szlovák orvosokkal és nővérekkel töltik be, akik Csehországban többet keresnek mint a Szlovákiában.