Tovább folyik az idegháború Schengen körül

Május 12-én az utolsó határidő is lejár, ameddig Németország szabályosan fenntarthatja a még szeptemberben bevezetett határellenőrzéseket a belső határain. Ha Berlin a szabályok tiszteletben tartásával kívánná fenntartani a belső határellenőrzést (ami a jelek szerint a szándékában áll), akkor azt csak egy módon teheti meg. A schengeni kódex azon cikkének az aktiválásával, amely a külső határok őrizetében meglévő „tartós és súlyos hiányosságok” esetén maximum további két éves korlátozást tesz lehetővé a belső határok egészén vagy egy részén.

A schengeni határkódex 19-ik cikke lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy értékelő jelentést készítsen a külső határellenőrzés hatékonyságáról. Amennyiben ez a jelentés tartós és súlyos hiányosságokat állapít meg egy vagy több tagállam esetén, akkor a Bizottság három hónapot adhat a tagállamnak a hiányosságok kiküszöbölésére. Ha 3 hónap után sem változna kedvező irányban a helyzet, akkor a testület a kódex 26-ik cikke alapján javaslatot tehet arra, hogy egy vagy több tagállam újra bevezesse a belső határain az ellenőrzést. A javaslatról minősített többséggel a Tanácsnak kellene dönteni.

„A Tanács utolsó mentsvárként és a belső határellenőrzés nélküli térségben a közös érdekek megóvására irányuló intézkedésként ajánlást tehet arra, hogy egy vagy több tagállam döntést hozzon a határellenőrzés visszaállításáról belső határaik egészén vagy azoknak egy részén. A tanácsi ajánlás a Bizottság javaslatán alapulna” – áll a schengeni határkódex 26-ik, eddig még soha nem alkalmazott cikkében.

Úgy tudjuk, hogy a németek és a hollandok a közép- és kelet-európai országoknál is komolyan lobbiztak a Bizottság felkérése érdekében. Miközben első pillantásra vonzó perspektíváról lehet szó – hiszen egy ilyen értékelés nyilvánvalóan a görög külső határőrizetben mutatna ki alapvető hiányosságokat -, a döntés komoly dilemma elé állíthatja „Schengen barátait”, köztük Magyarországot is. Ennek oka, hogy ebben az esetben jogszerűen akár két évre is fel lehetne függeszteni a schengeni szabályok alkalmazását „Ha ezt megszavazzák, Schengennek utána harangoztak” – jegyezte meg egy nevének mellőzését kérő diplomáciai forrás.

„Schengen felfüggesztése nincs az asztalon” – közölte pénteken Natasha Bertaud, a Bizottság illetékes szóvivője.

Ahhoz, hogy május 12. után is fennmaradhasson a német (és az osztrák) belső harárellenőrzés, a Bizottság javaslatának a három hónapos időszakot figyelembe véve legkésőbb február 10. körül kellene kijönnie.

Brüsszel egyelőre óvatos és levette a napirendről a görögországi helyzetről még decemberben készült értékelő jelentésének a vitáját, amiről elvileg pénteken kellett volna szavazniuk a tagállamok szakértőinek. A lépést valószínűleg az indokolta, hogy a Bizottság ki akarta várni a belügyminiszterek hétfői vitájának az eredményét.

A közép- és kelet-európai országokra érezhetően fokozódó nyomás nehezedik a hollandok, a németek és mások részéről, hogy álljanak be a sorba és vegyenek például részt a menekültek tagállamok közötti elosztásában. Diplomáciai források részben ennek tudják be Mark Rutte holland miniszterelnök minapi parlamenti beszédét, amelyben 6-8 hetet adott a menedékkérők számának számottevő csökkentésére és arra, hogy az EU úrrá legyen a helyzeten. Arról nem beszélt, hogy ha ez nem sikerülne, akkor mi következhet. De időről-időre elhangzik, hogy amennyiben nem sikerül uniós szinten közösen előrehaladni, akkor a tagállamok szűkebb csoportja saját kezébe veheti a dolgok irányítását. Ez pedig lehetne egyfajta mini-Schengen is, amit póttervként a holland menekültügyi miniszter sem zárt ki teljesen.

Magyarország és néhány más tagállam ehelyett inkább a macedón és a bolgár határ megerősítésére fókuszálna (a görög-macedón határon már épül is egy kerítés), ám emögé meg láthatóan a többiek nem sorakoztak fel, legalábbis egyelőre.