Egyre inkább csak papíron létezik Schengen

A migrációs válság hatására Svédország és Dánia által bevezetett kivételes intézkedések időtartama ne legyen hosszabb a minimálisan szükségesnél. Ebben értettek egyet szerdán a svéd, a dán és a német bel- és igazságügyi tárca vezetői, akik Dimitrisz Avramopulosz bel- és menekültügyi biztos meghívására tartottak „válságtanácskozást” Brüsszelben.

„Valamennyien egyetértettünk abban, hogy Schengent és a személyek szabad mozgását meg kell őrizni, politikai és gazdasági értelemben egyaránt. A kivételes intézkedések körét minimálisra kell szabni és minél előbb vissza kell térni a normális kerékvágásba” – közölte a találkozót követően Avramopulosz.

„Az intézkedések csak addig maradnak hatályban, ameddig szükséges” – csatlakozott a biztos szavaihoz Morgan Johansson, svéd igazságügyi és bevándorlásügyi miniszter, aki ugyanakkor semmi bíztatót nem tudott mondani arról, meddig maradnak hatályban a belső határellenőrzés visszaállítását célzó novemberi, illetve a közlekedési cégeket a belépők papírjainak szisztematikus ellenőrzésére kötelező, január 4-én bevezetett intézkedések.

Inger Stojberg dán miniszter – aki tájékoztatta kollégáit a svéd intézkedésekre válaszul Koppenhága által bevezetett intézkedésekről – hangsúlyozta, hogy a dán kormány egyelőre csak a határátkelőhelyeken, praktikusan a dán-német határon állította vissza az ellenőrzést, a közlekedési cégeket viszont eddig még nem kötelezték az utasok papírjainak ellenőrzésére. Ha ugyanakkor a helyzet szükségessé teszi, Dánia is a svédekhez hasonlóan fog eljárni – tette hozzá.

A svéd-dán határon ötven éve nem volt példa hasonló korlátozásokra a határmenti utasforgalomban, ami számos ingázó helyzetét megnehezíti.

„Nem akarunk menedékkérők ezreinek és ezreinek a végleges célállomásává válni” – jelentette ki a dán miniszter, akinek országa alapvetően tranzitország szerepet játszik a tömegeket befogadó Németország és Svédország között a menekültválságban.

Svéd kollégája emlékeztetett rá, hogy a skandináv államba 2015-ben 160 ezer menedékkérő érkezett, csak a tavalyi év utolsó 4 hónapjában 150 ezren. Közülük 26 ezer szülői kíséret nélküli fiatalkorú menekült érkezett Svédországba. „Nem szeretnénk visszatérni ehhez a helyzethez” – indokolta a svéd kormány bekeményítését a miniszter, aki szerint országa – amely a legtöbb egy főre jutó menekültet fogadta be a 28 tagú EU-ban – „sok mindent kész megtenni, de egyedül nem boldogul”.

A svéd miniszter és a német szövetségi belügyi parlamenti államtitkár egyaránt bírálták a jelenlegi menekültügyi és határőrizeti uniós szabályok, és EU-szinten született megállapodások nem megfelelő végrehajtását.

„Az a fő problémánk Európában, hogy nem működik a határőrizeti rendszer, különösen nem a görög-török határon. A menekültek tagállamok közötti áthelyezése sem működik, és az Eurodac (az EU-ba érkező migránsok regisztráció céljából történő ujjlenyomatvételére szolgáló elektronikus rendszer) szabályait sem alkalmazzák megfelelően” – sorolta Ole Schröder a problémákat.

A német államtitkár ugyanakkor eddig nem lát nagyobb fennakadásokat a határátkelésnél Schleswig-Holstein tartomány és Dánia között, bár arra felhívta a figyelmet, hogy a forgalmas nyári turisztikai szezonban már komoly gondok keletkezhetnek, ha fennmaradnak az ellenőrzések.

Arra is emlékeztetett, hogy Németország szeptember 13-a óta állította vissza ideiglenes jelleggel az ellenőrzéseket a határain, mégpedig a menedékkérők rendkívül nagy napi 3200 fős létszáma miatt. Az államtitkár a napi 3200 fős létszám azóta is tartja magát és az utóbbi napokban sem változott.

Németországban sajtójelentések szerint a korábban becsült 800 ezer helyett több mint egymillió menedékkérőt regisztráltak 2015-ben, egyedül decemberben 127 320 fő érkezett.

Jelenleg hat Schengen-ország függesztette fel ideiglenesen a szabad, útlevél nélküli mozgást biztosító szabályokat: Ausztria, Németország, Franciaország, Norvégia, Svédország és Dánia. Olasz sajtójelentések szerint ugyanakkor Szlovéniával közös határán Olaszország is a határellenőrzés visszaállítását fontolgatja. Mindez megfigyelők szerint azt jelenti, hogy Schengen főszabály helyett lassan már kivétellé válik.

A Bizottság legfrissebb adatai szerint eddig mindössze 272 menedékkérőt helyeztek át Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Összehasonlításképpen: az ideiglenes áthelyezési mechanizmus keretében 2015-ben és 2016-ban 160 ezer menekültet kellene szétosztani a tagállamok között. A vontatott végrehajtás fő oka a migránsok regisztrálására szolgáló befogadóállomások (hotspotok) késői felállása. A tervbe vett hat olaszországi állomásból mostanáig csak kettő vált teljesen működőképessé, a lampeduzai és a trabani, míg további kettő is rövid időn belül (még az év elején) megkezdheti tevékenységét.

Görögországban azonban mostanáig csak egyetlen hotspotot üzemeltek be, Leszbosz szigetén, ahová a legtöbb menekült érkezik.