Külföldi címlapokra került az internetadó és Magyarország

A külföldi sajtótermékek szerkesztőit sem hagyta partvonalon kívül a magyarországi internetadó ötlete. Többen közülük keményen kritizálták az Orbán-kormány egyik legfrissebb elgondolását, illetve teljes gazdaságpolitikáját.

A magyar kormány gazdaságpolitikájáról közölt elemzést kedden a Financial Times. A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a „Magyarország az Orbanomics költségeivel küszködik” címet viselő írásában úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államokkal vívott durva diplomáciai ütésváltás és a világ első internethasználati adója ellen kibontakozó tömeges lázongás nyomán most már kezdenek megjelenni a repedések az Orbán Viktor miniszterelnök által kialakított politikai felépítményen.

Az internetadó terve (az elemzők által csak „Orbanomics”-ként emlegetett unortodox gazdaságpolitika legújabb deficitcsökkentő kísérlete, amely a bírálók szerint az 1990-es évekbe rúgná vissza a magyar digitális gazdaságot) példátlan ellenállást szított a Fidesszel szemben. Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a magyar kormány számára milyen kevés adópolitikai lehetőség maradt négyévnyi „radikális Orbanomics után”, amelynek nem sikerült csökkentenie a hazai össztermék (GDP) 80 százalékának megfelelő közadósság-rátát – áll a Financial Times írásában.

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) „A kormány el akarja vágni a világtól Magyarországot” címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy az internetadó tervezete ellen tiltakozók számára „a pénznél sokkal többről van szó”, és az új adó terve „ismét mozgásba lendítette a megbénult ellenzéket”.

Kifejtette, hogy amíg más „vitatott témák”, mint például a német megszállás áldozatainak emlékműve „nemzetközileg nagyobb hullámokat vert, mint Magyarországon”, az internetadó ügye rögtön nagy tiltakozást váltott ki még kormánybarát médiumok részéről is, az interneten pedig „olyan vihart kavart, amely szinte pillanatok alatt több mint 200 ezer tiltakozó szavazatot söpört össze”.

Hozzátette, hogy a Milla csoport is hasonlóan indult, sorsa pedig megmutatja a kormánnyal szembeni online kezdeményezések révén indított politikai mozgósítás határait, hiszen a Millából kifejlődött Együtt-PM párt „kifejezetten rosszul” szerepelt az idei választásokon. Ugyanakkor a Fidesz reakciói azt jelzik, hogy „komolyan veszik” a tiltakozást – tette hozzá a FAZ tudósítója.

A Die Welt című konzervatív lap „Az internetadó dühíti a magyarokat” címmel közölte keddi számában Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a magyar politikában „a nagy művészet megérteni, hogy mi mozgatja meg az embereket, és hogyan lehet megszólítani őket”, ez pedig eddig a Fidesz „nagy erőssége” volt, de úgy tűnik, „fordul a kocka” és lehet, hogy „Orbán elveszti érzékét a nép rezdülései iránt”.

Az internetadó „rákényszerítése az +internet nemzedékére+ talán azt is mutatja, hogy a párt, amely Fiatal Demokraták Szövetségének nevezi magát, öregszik” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz kezdeményezése „érdekes kettős erkölcsről” tanúskodik, hiszen korábban elutasította az internetadót.

Kálnoky az amerikai beutazási tilalom ügyével kapcsolatban egyebek között kifejtette, hogy „súlyos válság” jellemzi a magyar-amerikai kapcsolatokat. Úgy vélte, „a kormány jól tenné, ha felismerné a válságot és mérlegelné, hogy miként lehet azt megoldani”, erre azonban „eddig semmiféle jel nem utal”, és a kormány inkább „kísértést érezhet arra, hogy az amerikai bírálatot +külső beavatkozásnak+ bélyegezze, és ezzel mozgósítsa híveit”.

A Die Zeit című liberális hetilap online kiadásában „Orbán tovább építi tekintélyelvű államát” címmel jelent meg Michal Kokot írása, amely szerint Magyarországon „erjedés” kezdődött. A kormány bírálói és emberi jogi aktivisták attól tartanak, hogy az internetadó „a szabad véleménynyilvánítás utolsó területét hivatott meggyengíteni”, a kormány legfőbb célja azonban az államháztartási bevételek bővítése – fejtette ki.

A Die Zeit szerzője elemzőket is idézve ismertette egyebek között az amerikai beutazási tilalom, a Norvég Alapok és a trafikpályázatok ügyét, írt Orbán Viktor és Simicska Lajos viszonyáról, és hangsúlyozta: „minden arra utal, hogy Orbán tovább építi tekintélyelvű államát”, és e tevékenység közepette „belső ellenzéktől nem kell tartania, az EU pedig azt teszi, amit már hosszú ideje: hallgat”.

Orbán Viktor maga ellen fordította a fiatalságot – írja a Der Standard című liberális osztrák lap kedden. A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer  úgy véli, a fiatal magyar internet-felhasználók a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, és szembehelyezkedtek az Orbán Viktor által képviselt politikával, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a tekintélyelvű Oroszországgal.

A Rzeczpospolita lengyel napilapban Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen  foglalkozó szerkesztője úgy véli, hogy az internetadóval kapcsolatos tiltakozások „a Fidesz vezetőinek szánt komoly figyelmeztetést jelentenek”. A vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban rámutat: a pártokban tömörült ellenzéknél sikeresebbek a tiltakozás „politikától független” szervezői. Gizinski úgy véli, a kormánynak nem érdeke a belső konfliktusok és a „külső kritika” által okozott feszültség növelése, ezért alkalmat keres, hogy visszavonja az internetadó bevezetésére irányuló tervezetet.

Élesen bírálta az adó tervét Neelie Kroes uniós biztos szóvivője is

Élesen bírálta az internetadó magyarországi tervét Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője is kedden Brüsszelben.

Ryan Heath az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: Magyarország ma is elmarad az uniós átlagtól a digitális szektor mutatóit illetően, és rossz irány lenne, ha az internetadó bevezetésével még inkább elbátortalanítanák az internetes adatforgalom használatát.

Európát a digitális gazdaság húzhatja ki a válságból – hangsúlyozta Ryan Heath.

Kroes vasárnap Twitter-üzenetben biztosította támogatásáról a tervezett adónem elleni tiltakozó tüntetést.