Az EU elhappolta Ukrajnát, Moldovát és Grúziát

Ukrajna, Grúzia és Moldova társulási és szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az Európai Unióval. Az egyezmények gazdasági szempontból minimális hatással lesznek az orosz gazdaságra, ám politikai jelentőségük fajsúlyos.

Aláírták a brüsszeli csúcson az Európai Unió Grúziával és Moldovával megkötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodásokat, és az Ukrajnával kötendő egyezmény gazdasági részét. A paktum gazdasági és politikai értelemben is nagy előrelépést jelent a három posztszovjet tagállam számára az európai integráció felé vezető úton.   

Petro Porosenko ukrán elnök a csúcs második napjának sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az egyezmény gazdasági részének aláírása az ukrán függetlenség legfontosabb momentuma, amely nem csak egy hétéves tárgyalási folyamat lezárását, hanem Ukrajna modernizációs, reformizációs és korrupció ellenes harcának kezdetét is jelenti. (Az EU és Ukrajna márciusban írta alá a megállapodás politikai részét.) Az elnök megmutatta a tollat, amellyel aláírta a megállapodást, ezt használta volna tavaly novemberben Viktor Janukovics is, ha a vilniusi csúcson nem rúgta volna fel a megállapodást. (A brüsszeli aláíráshoz a tollat egyébként Dalia Grybauskaitė litván elnök adta át Porosenkónak.) Az ukrán politikus a szabadkereskedelmi megállapodás várható előnyei mellett további gazdasági-pénzügyi támogatást vár az uniótól, és ezzel összefüggésben várakozással tekint az adományozók július 8-ára  Brüsszelbe tervezett, Ukrajnával foglalkozó koordinációs ülésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba a paktumokkal kapcsolatban, tanácsadója, Szergej Glazjev pedig lenácizta az ukrán államfőt, amit Petro Porosenko a péntek délutáni tájékoztatóján magyar újságírói kérdésre nem kívánt kommentálni. A Kelet-Ukrajnában meghirdetett tűzszünet eredetileg péntek este 10-kor járt volna le, de brüsszeli diplomáciai források szerint az ukrán elnök beleegyezett abba, hogy hétfő estig kitolják. Porosenko ezt Brüsszelben nem erősítette meg, mindössze annyit mondott, hogy a tűzszünet késő esti lejártáig még egyeztetni fog az ukrán védelmi minisztériummal. Az Európai Tanács pénteki nyilatkozatában erősítette meg, hogy támogatja Porosenko múlt héten bejelentett béketervét, és egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy bár az ukrán hatóságok betartották a fegyvernyugvást, az nem vezetett a katonai erőszak teljes beszüntetéséhez.

Grúzia társulása új kezdetet jelent a kétoldalú kapcsolatokban, az ország európai integrációja ezzel visszafordíthatatlanná vált – mondta ugyancsak Brüsszelben Iraki Garibasvili grúz miniszterelnök, aki szerint országa belépése 5-10 év múlva, az EU által támasztott feltételek teljesítését követően lehet reális. Garibasvili következő lépcsőfokként a vízummentességet jelölte meg, hangsúlyozván, hogy a megállapodásból eredő előnyöket és lehetőségeket a szakadár Abháziával és Dél-Osztétiával is szívesen megosztanák. (A két szakadár terület függetlenségét 2008 augusztusában ismerte el Oroszország.)

Elemzők szerint a szabadkereskedelmi egyezmények minimális hatással lesznek az orosz gazdaságra, a Moszkva az EU-Ukrajna paktum következtében is legfeljebb 1 milliárd euró kiesést szenvedhet el a következő években. Grúzia és Moldova társulása még ennyi „kárt” sem okozna az orosz nemzetgazdaságnak: egyenként kevesebb, mint 0,25 százalékkal rövidítenék meg az orosz exportot és importot, vagyis a két ország betagozódása gazdasági szempontból majdnem hogy jelentéktelen Moszkva számára.  

Fajsúlya a szerződések politikai jelentőségének van, mivel tovább erodálhatják Oroszországnak a posztszovjet térségre gyakorolt informális befolyását. A társulás ugyanis tényleges alternatívát nyújt a térség tagállamainak a Moszkva által felkínált Eurázsiai Gazdasági Unióval szemben. A megállapodások tartalmáról és részleteiről bővebben itt olvashat.