Cameron egyedül marad a csónakban?

Személyzeti politikai kérdések, az EU jövője és ukrajnai társulás: ezek tartják izgalomban a ma kezdődött uniós csúcsot nyomon követőket. A Kitekintő helyszíni hangulatjelentést ad a brüsszeli buborékból.

Herman Van Rompuy a minap kőbe véste, hogy az Európai Tanács (EiT) állam és kormányfői a csütörtök-pénteki uniós csúcson szavazni fognak arról, kit jelölnek az Európai Bizottság elnökének, aki minden kétséget kizáróan Jean-Claude Juncker lesz. A rendhagyó szavazást David Cameron brit miniszterelnök kezdeményezte, aki kezdettől ellenezte a volt luxemburgi kormányfő ajánlását és mindent megtett, hogy blokkoló kisebbséget állítson maga mögé Juncker jelölésének megakadályozására. 

Csodában reménykedik a brit kormányfő

A brit kormányfő túlságosan föderalistának és lejárt szavatosságú politikusnak tartja az eurócsoport korábbi elnökét, kinevezésével kapcsolatban pedig azzal fenyegetőzött, hogy Nagy-Britannia mindennél közelebb kerülhet az unió hátsó kijáratához. A svédországi csónakázós csúcstalálkozó résztvevői közül Angela Merkel német kancellár kitart a spitzenkandidat (csúcsjelölt) mellett, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a svéd Fredrik Reinfeldt és a holland Mark Rutte kormányfők végül szintén beállnak a luxemburgi mögé. David Cameron feltehetően abban bízik, hogy mégis sikerül szövetséget kovácsolnia a színfalak mögött mozgó, Junckert fél szívvel támogató tagállamokból, máskülönben ritkán alkalmazott vétót kellene bedobnia. A „luxemburgi kompromisszum” értelmében ugyanis bármelyik tagállam sárga lapot mutathat fel amennyiben úgy érzi, hogy a nemzeti érdekeit súlyosan veszélyeztető döntésről van szó. Brüsszeli megfigyelők szerint nem valószínű, hogy Cameron elmerészkedne a szokatlan mechanizmusig, amelyet egyébként is tanácsi törvényalkotási folyamatokra szabtak, így szakjogászok lennének hivatottak eldönteni, hogyan tovább.

Brüsszeli magyar nagykövet: tiszteletben fogjuk tartani a döntést

Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is többször jelezte, hogy nem támogatja a luxemburgi jelöltet, de nem tudni pontosan, hogy végül miként szavaz majd. Györkös Péter brüsszeli nagykövet ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar miniszterelnök elsősorban magát az eljárást kifogásolja, miszerint az Európai Parlament azzal, hogy maga állított csúcsjelöltet a Bizottság elnöki tisztségére, kiragadta a jelölés jogát a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács kezéből, vagyis lopakodó szerződésmódosítást próbál végrehajtani. Györkös hozzátette: akárki is lesz végül a Bizottság elnöke, a döntést minden tagállam, köztük Magyarország is tiszteletben fogja tartani.

Junckert elfogadná a Parlament

A Tanács támogatásának megszerzését követően a jelöltnek meg kell nyernie az Európai Parlament többségét is (a 751 főből minimum 376-ot), vagyis párhuzamos egyeztetések zajlanak a háttérben, arról nem is beszélve, hogy idén további uniós csúcspozíciókról (az Európai Tanács elnökéről, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselőről) is dönteni fognak. Nem látszik sok esély arra, hogy a csúcson „személyi csomagról” fognak szavazni, Györkös Péter szerint a július 16-i strasbourgi plenáris EP-ülés után, de még a nyári szabadság megkezdése előtt dönthetnek a függőben lévő kérdésekről. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az EP elnöki pozícióját újra a szocialista csúcsjelölt, Martin Schulz kapja. Brüsszeli irodákban pillanatnyilag lázas számolgatás zajlik, de Juncker nagy valószínűséggel akkor is megkapná az EP támogatását, ha a jobbközép soraiból többen kiszavaznának: a Néppárt és a szocialisták együtt összesen 411 szavazattal rendelkeznek, de számíthatnak további liberális, zöld, de akár baloldali voksokra is.

Magyar alelnöke lehet az EP-nek

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz néppárti EP-képviselője egy, a brüsszeli csúcs előtti sajtóbeszélgetésen Juncker jelölésével kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: a válság rámutatott, hogy személyi kérdések helyett problémákban kellene gondolkozni. A politikus szerint az Európai Tanács és az EP közötti „erőharcról” van szó, amelyben a bizottsági elnöki poszt valójában másodlagos. A Fidesz egyébként eredetileg Michel Barnier szabadpiacért felelős biztost támogatta a posztra, akit szakmailag rátermettebbnek tituláltak. A magyar újságíróknak tartott brüsszeli beszélgetésen kiderült az is, hogy a Néppárt Pelczné Gáll Ildikót jelölte az EP egyik alelnök-jelöltjének. A politikus fontosnak tartotta kiemelni: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz nagy létszámú delegációval van jelen a néppárti frakcióban.

A tagállamok vezetői csütörtökön Ypres-ben találkoztak, hogy megemlékezzenek az első világháború kitörésének 100-ik évfordulójáról, ezt követően Brüsszelben folytatták a tanácskozást, ahol a személyzeti kérdéseken felül az Európai Unió következő 5 évének prioritásairól, és az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával megkötendő társulási és szabadkereskedelmi tárgyalásokról egyeztettek, a Kijevvel megkötendő szerződés különösen nagy hangsúlyt kap a csúcstalálkozón.

Felkerült az energiaunió a közös étlapra

Az EU-t az emberekhez közelebb hozni kívánó négyoldalas stratégiai tervezet a közösség jövőjét meghatározó húsbavágó kérdéseket vázolja fel, öt területre bontva. Elsőként említi a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fellendítésének fontosságát, amely a válságot követő megszorító intézkedések tükrében vált kiemelten fontossá. Ezt követi a szorosan ezzel összefüggő szociális dimenzió (mobilitás, oktatás), majd az energiapolitika, amely a csúcson egyébként is hangsúlyos szerepet kap. Ez utóbbi előzményének tekinthető Donald Tusk lengyel miniszterelnök közelmúltban megfuttatott energiaunió-koncepciója, amit Berlinben mérsékelt lelkesedéssel fogadtak, de amelynek egyes elemei visszaköszönnek a stratégiai tervezetben. Györkös Péter ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar-lengyel oldalon egyetértés van, és az energiauniót csakis az alapszerződés módosításának elkerülésével szeretnék megvalósítani. A tervezet érinti még a bevándorlás és menekültpolitika érzékeny dimenzióit, és szól az unió globális szerepvállalásának, egységes külpolitikai fellépésének fontosságáról is. A Herman Van Rompuy által megszövegezett dokumentumról várhatóan pénteken fognak szavazni, és a homályos megfogalmazás ellenére már most látszik, hogy a tervezet ötvözni igyekszik a különböző tagállami igényeket: a szoros gazdasági ellenőrzést fenntartani kívánó német, a több szolidaritásban bízó francia és olasz, illetve az eurózónán kívüli fragmentált (brit, lengyel és magyar) érdekeket.  

Zgut Edit/Brüsszel

Felkapott hírek

Friss hírek

Országos járványügyi szabályozásra váltana Németország

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé az új rendszert leíró jogszabályt. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

Read More »

Aggasztó az indiai járványgörbe

Indiát is elérték a koronavírus erősebb mutációi, ami a járványgörbe brutálisan meredek emelkedésével járt. Az 1,39 milliárd lakosú ázsiai országban az új azonosított esetek száma szinte napok alatt ugrott a napi 30-50 ezres tartományból 150 ezer fölé, egy hónapja pedig még csak napi 10-20 ezer közötti fertőzöttet regisztráltak.

Read More »