EP: Eredmények az Arany Hajnaltól Le Penig

Az Európai Parlament a szavazás napján 21 órakor közzéteszi az első, európai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést a tagállami exit pollok alapján. A lényeg azonban már sejthető: körképünket az MTI tudósításai alapján alább találják. 

Bár bezártak a magyarországi szavazókörök a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a nem hivatalos választási eredményekre 23 óráig várni kell. Erre azért van szükség, mert meg kell várni, amíg az Európai Unió valamennyi tagállamában véget ér a választás, és bezárnak a szavazókörök, Olaszországban azonban ez csak este 11 órakor történik meg. 

Öt évvel ezelőtt csak este 10 óráig kellett várni az eredmények nyilvánosságra hozatalával, mivel akkor zártak be a szavazókörök Lengyelországban és a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken. Az uniós tiltás ugyanakkor nem vonatkozik a közvélemény-kutatásokra, azokat korlátozás nélkül közzé lehet tenni.

Berlini medve

Németországban konzervatív győzelmet jeleznek a vasárnapi  európai parlamenti (EP-) választás után megjelent első nem hivatalos becslések. Az előrejelzések alapján az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerez képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében.

Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók megbízásából végzett felmérések szerint az első helyen végzett CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szavazatok 36 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékos visszaesés 2009-hez  képest. A CDU megőrizte szavazóit, a bajor CSU-tól viszont sokan elpártoltak a mérések szerint. A szociáldemokraták (SPD) jelentősen javítottak 2009-hez viszonyítva, az ARD vizsgálata szerint 27,6 százalékot, a ZDF szerint 27,5 százalékot szereztek, ami 6,8, illetve 6,7 százalékpontos emelkedés. 

A Zöldek 10,6-10,9 százalék közötti eredményt érhettek el a két felmérés szerint, 1,2-1,5 százalékpont közötti veszteséget szenvedtek el. A Baloldal kismértékben javított, 7,6-7,8 százalék körül végzett, ami 0,1-0,3 százalékpont körüli mértékű növekedés.

A tavaly alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét előrejelzés szerint 6,5 százalékot ért el , ami azt jelenti, hogy egyben tartotta a nagyjából kétmilliós szavazótáborát, amelyet a tavaly őszi német parlamenti (Bundestag-) választásra összegyűjtött, de nem növelte támogatóinak számát.

A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP gyengülése tovább tart, a párt az első becslések szerint 2,9-3,1 százalék körüli eredményt ért el, ami egymilliónál is kevesebb szavazatot jelent. A liberálisok az előző EP-választáson még a szavazatok 11 százalékát szerezte meg.

A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így az előrejelzések szerint hat további kisebb párt is szerez képviseletet az EP-ben. A neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), a Szabad Választók, a Német Kalózpárt, a Német Családpárt, az Ökológiai-demokratikus párt (ÖDP) és az Állatvédők Pártja egyaránt 1 százalék körüli eredményt ért el, és így várhatóan 1-1 képviselőt delegálhat az EP-be.

A részvételi arány emelkedett, az előrejelzések alapján 47-48 százalékra nőtt a legutóbbi, 2009-es EP-választásokon regisztrált 43,3 százalékról. Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntöttek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka.

A gall kakas

Franciaországban a választásra jogosult közel 46 millió állampolgár 35,07 százaléka járult az urnákhoz vasárnap késő délutánig az európai parlamenti (EP) választáson. Ez majdnem két százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt, amikor a választók 33,2 százaléka szavazott 5 óráig – közölte a francia belügyminisztérium.  

A választás egyik tétje, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak (FN) sikerül-e az élen végeznie. Az első helyért az euroszkeptikus FN és az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) várható szoros küzdelem, mindkét pártnak sokáig 22-23 százalékos eredményt jeleztek előre a felmérések, a Marine Le Pen vezette FN az utolsó héten viszont már minden közvélemény-kutatás szerint az élen állt csaknem 25 százalékkal. 

A Nemzeti Front napközben azzal vádolta meg a kormányt, hogy „a legaljasabb eszközökkel próbálja megváltoztatni a franciák szavazatát”. A párt állítása szerint egyes szavazókörzetekben nem lehetett hozzáférni a Nemzeti Front listájához. Franciaországban a választópolgárok 31 listára szavazhatnak, s az előre kinyomtatott pártlisták közül az egyiket kell a borítékba helyezniük. Más pártok is jelezték egyébként, hogy egyes körzetekben a választók nem találják az ő listájukat. 

A belügyminisztérium – amely a választások lebonyolításáért felelős – jelezte, hogy „ellenőrzések” után megállapították, hogy az FN állításai nem sértik a választások érvényességét, miután azok „vagyok nem bizonyultak be, vagy pedig a problémát már kezelték” (a prefektusok), azaz pótolták a hiányzó listákat. 

A szavazóhelyiségek többségét 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban este 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.

A szomszéd

Ausztriában ismét a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot a szavazatszámlálás részeredményei alapján végzett becslések szerint. A SORA közvélemény-kutató intézet és az osztrák közszolgálati televízió (ORF) által készített becslés szerint az ÖVP-re a választáson részt vevők 27,1 százaléka szavazott.

A második helyen – akárcsak 2009-ben – az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett a becslés szerint, 23,8 százalékkal. Az előző európai parlamenti választáson az ÖVP-t a szavazók 29,98 százaléka támogatta, az SPÖ-re 23,74 százalék adta a voksát.

Erősödött 2009-hez képest a két legnagyobb ellenzéki párt, a populista, euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a baloldali Zöldek támogatottsága. Az FPÖ-re 20,1 százalék adta a szavazatát, 7,4 százalékkal többen, mint 2009-ben. A Zöldek 14,6 százalékot kaptak, mintegy négy és fél százalékkal többen, mint a legutóbbi EP-választáson.

Először küldhet az EP-be képviselőt a 2013-ban alakult liberális konzervatív párt, a NEOS, amely 8,3 százalékos támogatottságot ért el. A 2009-es választással ellentétben ezúttal nem indított listát a Hans-Peter Martin Listája nevű – legutóbb 17,67 százalékkal a 3. helyen végző – euroszkeptikus tömörülés.

Az arany hajnalt lenyomták a szélsőbalosok

A szavazóurnát elhagyók megkérdezésével készített előrejelzések szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerte a vasárnap tartott európai parlamenti választást Görögországban. A kampányát a gazdasági szigort elítélő jelmondatokra építő párt a voksok 26-30 százalékát szerezhette meg, és ezzel megelőzte a második helyen befutó kormánypártot, az Új Demokráciát (ND), amely 23-27 százalékot szerzett. A felmérés szerint – amelyet több közvélemény-kutató intézet közösen készített – a harmadik legnagyobb európai parlamenti görög erő a szélsőjobboldali Arany Hajnal lehet 8-10 százalékkal.