Nem szolgálnak fel neveket a keddi csúcsvacsorán

Nem fognak még nevekről tárgyalni az állam- és kormányfők kedden este, amikor informális vacsorán tekintik át a vasárnapi EP-választások eredményeit, amelyeket figyelembe kell majd venniük a bizottsági elnöki posztra történő jelölésnél. Cikkünkben az európai választások után várható történésekkel foglalkozunk.

Nem száll majd fel a „fehér füst” a kéményből május 27-én este, amikor az EU28 tagállamának vezetői vacsoraasztalnál megvitatják a vasárnapi EP-választások eredményeit, illetve az azokból levonható konzekvenciákat.

Két nappal a voksolás után még konkrét jelöltek neveiről sem ejtenek majd szót az állam- és kormányfők, akiknek az EU-szerződés által biztosított joguk és egyben kötelességük, hogy kétharmados többséggel jelöltet javasoljanak az Európai Bizottság élére. Ezt egyébként Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is megerősítette abban a meghívólevélben, amit az informális vacsora előtt küldött a 28 tagállam vezetőjének.

Miről egyeztetnek akkor kedden este az EU28-ak? EU-források szerint először is áttekintik a csütörtök és vasárnap között rendezett európai voksolás eredményeit és az azokból levonható tanulságokat.

Másodszor: az új ötéves politikai ciklust felvezető EP-választás utáni első találkozó kedvező alkalmat kínál a vezetőknek az EU következő évekre vonatkozó politikai prioritásainak a megvitatására.

A stratégiai kérdések megvitatása két okból is indokolt. Először is kapcsolatban áll az Európai Bizottság következő elnökének politikai profiljával, így azzal, hogy ki lehet a vezetők szerint az a jelölt, aki az egyezményes prioritásokat a leginkább képes lesz megvalósítani a gyakorlatban. Másfelől az európai projektnél érezhető egyfajta elbizonytalanodás, ami miatt már nem csupán az euroszkeptikus, hanem a hagyományos pártokból álló kormányok is szorgalmazzák az EU-s hatáskörök felülvizsgálatát és egy új konszenzus kialakítását.

A kedd esti összejövetel harmadik célja pedig annak megvitatása, hogy a választásokat követően hogyan, milyen szellemben folyjanak a konzultációk az Európai Tanács elnöke és az Európai Parlament között. Vélhetően ez lesz a találkozó legfontosabb témája, amelynek végén Herman Van Rompuy mandátumot kap majd az állam- és kormányfőktől a a konzultációk lefolytatására a másik uniós intézménnyel a leendő bizottsági elnök személyéről a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel összhangban.

„De, egyetlen névről sem lesz megállapodás, de még csak eszmecsere sem a vacsorán” – hangsúlyozták tanácsi források, hozzátéve, hogy előbb látni kell, hogy milyen összkép rajzolódik majd ki az EP-választás után.

Arról ugyanakkor nincs szó, hogy az Európai Tanács előre megegyezne egy ötéves jogalkotási programban, amivel aztán előre megkötnék a Bizottság következő elnökének a kezét. Tanácsi források szerint erről nincs szó, ehelyett arról, hogy a vezetők stratégiai orientációt szabjanak meg a következő Bizottság számára.

A voksolás után a kezdőrúgást egyébként nem is az Európai Tanács végzi majd el, hanem az Európai Parlament pártcsoportjai, amelyeknek vezetői már kedd késő délelőtt összeülnek, hogy egyeztessék a követendő stratégiát. Üzenetüket aztán kora délután Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke (mellesleg az Európai Szocialisták és Demokraták bizottsági elnökjelöltje) kézbesíti majd az Európai Tanács elnökének, mielőtt még az állam- és kormányfők a vacsoraasztalhoz ülnének.

A meghatározó pártcsaládok úgy értelmezik az EU-szerződést, hogy a tagállamok vezetői az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelölhetnek valakit, mégpedig annak a pártnak a hivatalos jelöltjét, amely a legtöbb képviselői mandátumot szerzi a választásokon és képes lesz egy parlamenti többséget maga mögé állítani. Az állam- és kormányfőknek annál nehezebb lesz eltérni valamelyik hivatalos jelölt felkarolásától, minél nyilvánvalóbb eredmény születik, vagyis minél egyértelműbb győzelmet arat valamelyik párt az európai választásokon.

Szoros eredmény esetén ugyanakkor – amire sokkal nagyobb az esély – már kevésbé egyértelmű a helyzet, és megnyílhat az út a háttéralkudozások előtt, ami adott esetben akár oda vezethet, hogy az állam- és kormányfők mégsem a hivatalos jelöltek közül javasolnak majd bizottsági elnököt. Addig azonban még sok víz lefolyik majd a Dunán, hiszen az Európai Tanács jelöltjének a nevét legkorábban a június 26-27-i EU-csúcstalálkozón ismerhetjük csak meg.

Szoros eredmény esetén még az sem biztos, hogy végül az a párt lesz a hivatalos győztes, amelyik hétfő reggel annak tűnik. Az esetleges átülések és egy csomó új, szándékait előzetesen nem közlő párt bekerülése ugyanis átírhatja a végeredményt is a következő napokban. Június 23. az utolsó határidő, ameddig a pártoknak és a személyeknek dönteniük kell, hogy melyik frakcióhoz csatlakoznak, ha egyáltalán (ebben az esetben függetlenek maradnak).

Könnyen előállhat tehát egy olyan helyzet, hogy június végéig semmi sem lesz még lefutva.

Ha az EiT-nek június 27-én mégis sikerülne megállapodnia egy személyről (ehhez elvileg a szavazatok kétharmada kell, de megbízható források szerint konszenzus elérése lesz a cél), akkor a július 1-jén hivatalba lépő Európai Parlament július 17-én szavazhat először az EiT jelöltjéről. Akinek az elfogadásához a 751 fős képviselőtestületben 376 szavazat, vagyis 50% +1 szavazat szükséges. Ha a tagállamok nem a pártcsaládok hivatalos jelöltjei közül választanak, illetve a konzultációk során a két intézmény álláspontja jottányit sem közeledik egymáshoz, akkor az EP könnyen leszavazhatja az állam- és kormányfők jelöltjét, akiknek ezt követően 1 hónapjuk lesz arra, hogy új jelölt után nézzenek. A szavazási szabályok változatlanok.

Korántsem kizárt tehát, hogy a Bizottság következő elnökének megválasztása akár őszig is elhúzódhat, és ebben az esetben a biztosi testület is csak később állhat majd fel. Úgy ahogy, 2010-ben is, amikor november helyett csak februárban tudta letenni az esküt a biztosi testület. A jelenlegi kollégium mandátuma 2014. október 31-ig tart, addig kellene elvileg tisztázni minden nyitott kérdést.

Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a bizottsági elnök személyének kiválasztását követően (és nem azzal együtt, azzal egy csomagban) döntenének a többi kiadó uniós poszt betöltéséről. Az év végéig két fontos pozíció is megüresedik. Az egyik az Európai Tanács elnöke, a másik pedig a kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az Európai Parlament következő elnökéről már július 1. előtt dönteni kell, ez ezért inkább a bizottsági elnökkel függhet össze valahol.

Az év második felében kiadó két illusztris poszt betöltése során a tagállamoknak már több tényezőt is figyelembe kell majd venniük, így a politikai, a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyt is.

A 28 tagállam vezetői egy másik választás kimenetelét és az utána kialakult helyzetet is megvitatják majd kedd este. Az ukrán elnökválasztásról van szó, amelyek esetleges megzavarásától tették függővé további uniós szankciók elfogadását Oroszországgal szemben.