Klímaváltozás és Észak-Korea helyzete Kerry programján

John Kerry amerikai külügyminiszter ázsiai körútjának második állomására, Kínába érkezett. A két állam kapcsolata gazdasági alapokon nyugszik. A mostani látogatás célja a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítése, valamint kulturális eltéréseinek csökkentése, egymás jobb megértése. A kétoldalú egyeztetéseken túl regionális és globális kérdések is napirendre kerültek a tárgyalásokon, melyek érintették az észak-koreai helyzetet, valamint Kína bel- és külpolitikai kérdéseit, valamint a klímaváltozást és a közel-keleti helyzetet.

Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy mind Kínának, mind pedig az Amerikai Egyesült Államoknak komoly felelőssége van a világgazdasági mutatók alakításában, mivel mindkét állam komoly felvevőpiaccal rendelkezik. Mindazonáltal a világ egyik két legnagyobb, és legerősebb gazdaságaként nagyban befolyásolni tudják a világ gazdaságának stabilitását. Továbbá a két ország együttműködése nemcsak példaértékű, hanem együtt több eredményt képesek elérni nemcsak gazdasági, de politikai és biztonságpolitikai aspektusból is.

Az észak-koreai helyzet

Kerry első állomásán, Dél-Koreában is szerepet kapott az észak-koreai események megbeszélése, azonban a körútjának kínai állomásán a kérdés jobban előtérbe került. Kim Dzsong-un beiktatása óta vannak problémák az észak-koreai vezetéssel, valamint az új elnök kül- és biztonságpolitikai gyakorlatával. Az atomkísérletek nemcsak a térség, a régió, de a világ minden államára is kihatnak, mivel destabilizációt és bizonytalanságot okoznak. A világ számos állama elítélte Észak-Korea atomkísérleteit, azonban a kérdés mindeddig rendezetlen maradt, hiszen az új észak-koreai elnök nem figyelt a világ külpolitikai aktoraira.

Azonban, azzal, hogy Kína is szerepet vállalt a kérdés megoldásában, új lendületet adott a helyzet megoldásában – emelte ki az amerikai külügyminiszter. Ugyanis Kínának komoly kapcsolatai vannak Észak-Koreával – melyek a koreai háborútól datálódnak. A hidegháború idején az észak-koreai kormányzatra Kína és Oroszország gyakorolta a legnagyobb hatást, azonban a bipoláris világrend felbomlásával, és az oroszok politikai váltásával befolyásuk csökkent az észak-koreai kormányzatra. Azonban lévén, hogy Kínában nem történt rendszerváltozás, a két állam kialakult kapcsolatrendszere nem szűnt meg.

Kínának fontos szerepe volt abban, hogy a két Korea családegyesítési politikája egyáltalán napirendre kerülhetett, és megvalósulhatott a gyakorlatban. Az még a jövő kérdése, hogy a családegyesítés kivitelezése mennyire alapja a két Korea kapcsolatának rendezésében, azonban az mindenképpen kijelenthető, hogy a békülés egyik első lépése.

Kínai bel- és külpolitika

Kína esetében azonban vannak rendezetlen kérdések bel- és külpolitikájában egyaránt. Belpolitikailag a kisebbségeivel van problémája – Tibet és az ujgurok. Mindkét esetben a problémát az eltérő kulturális hagyományok, az eltérő világszemlélet és az eltérő politikafelfogás adja. Időről-időre fellángolnak az ellentétek a kínai kormányzat és a kisebbségek képviselői között, mely komoly visszhangot vált ki a nemzetközi médiában, és a nemzetközi közvéleményben egyaránt. A kérdés rendezése így nemcsak felelőssége, hanem érdeke is a kínai államnak, ha el akarja érni, hogy jobb legyen a nemzetközi megítélése.

A belpolitikai konfrontációkon túl azonban egy másik, ez idáig írott joganyagként nem rendezett külpolitikai probléma a Kínai-tenger használatának kérdése. A 2. világháborút lezáró békeokmányokban foglaltaknak megfelelően Japánban amerikai katonák állomásoznak, így katonai gyakorlataik során ők is használják a térség légtereit, és tengereit. A kialakult gyakorlat szerint területekre szabdalták, hogy melyik térséget, ki használhatja. Azonban ennek szabályait, és tájékoztatási lehetőségeit mind ezidáig nem szabályozták, és foglalták írásba, így időről-időre konfrontációkra adnak okot a hadgyakorlatok. Ennek a kérdésnek a szabályozása is napirendje volt az amerikai külügyminiszteri látogatásnak.

Klímaváltozás

Mint a világ két legnagyobb környezetszennyező országának, komoly felelőssége van Kínának és az Egyesült Államoknak a tisztább környezet kialakításában. Kettejük széndioxid kibocsátása ugyanis a világ teljes széndioxid kibocsátásának 40%-át teszik ki. Ez az arány magas népesség számuknak, és gazdasági fejlettségüknek tudható be. A két államban a széndioxid kibocsátás legnagyobb részét a magas arányú autóhasználat adja. Ezért létfontosságú a környezetbarát üzemanyagok előállításának elősegítése, valamint a minél nagyobb arányú hibrid autók használatának elterjedése.

A két ország közös klímaváltozási csoportot hozott létre annak érdekében, hogy egyeztessék fejlesztéseiket, és álláspontjukat a klímapolitikát illetően. A csoport feladata az egyeztetésen túl egy közös tervezet előkészítése a 2015-ös ENSZ Klímakonferenciára. Mindazonáltal nemcsak kormányzati szinten működnek együtt ebben a kérdésben, hanem vállalati szinten is, mellyel gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, és munkahelyeket teremtenek. Így a közös klímapolitika nemcsak a megújuló energiaforrások fejlesztésében, és a tisztább környezet kialakításában ér el sikereket, hanem a gazdasági stabilitás megteremtésében is.

A közel-keleti helyzet

Mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamainak mindkét országnak komoly felelőssége van a kialakult konfliktusok rendezésében. A közel-keleti helyzet nemcsak humanitárius szempontból jelent problémát a térségben, hanem gazdasági aspektusból is. Ugyanis a szíriai menekültek kérdése a szomszédos államokra nem csupán humanitárius problémákat ró, hanem gazdasági és társadalmi konfliktusokat is gerjeszt. Ezért nem pusztán a humanitárius helyzet orvoslása a cél, hanem a szomszédos országok terheinek csökkentése is. Azonban mindez ENSZ felhatalmazás nélkül nem kivitelezhető. Ezért fontos, hogy Kína és az Egyesült Államok egyetértésre jusson a kérdést érintően, hiszen a szíriai helyzet csupán így oldható meg.

Az amerikai külpolitika másik lényeges pontja a közel-keleti térséget érintően az afganisztáni kivonulás kérdése. A korábbiakban az afganisztáni misszió tekintetében sikerült megállapodásra jutniuk Kínával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A kivonulást követően is felelősségük van az új, független, szuverén állam stabilitásának és békéjének megtartásában. Erről is tárgyaltak a kínai és amerikai delegációk.

A harmadik kulcskérdés a térség tekintetében az iráni atomprogram helyzete. Ebben a kérdésben előrelépés történt, ugyanis az új iráni elnök átalakította atomkísérleteinek minőségét, figyelembe véve a kérdést szabályozó nemzetközi joganyagban foglalt szabályokat, valamint engedélyezte a nemzetközi megfigyelők jelenlétét az atomreaktoroknál.