Hivatalosan is Putyin a legmenőbb

Európából kapta az NSA azokat a hívásadatokat, amik miatt Franciaország, Spanyolország és Olaszország is bekérette az amerikai nagyköveteket. Merkel lehallgatásáról sok újdonságot nem tudtunk meg, viszont most már hivatalos információ, hogy az Egyesült Államok vezetőinek titkos beszélgetéseit is többen ki akarják fürkészni. Vlagyimir Putyin közben a világ legbefolyásosabb embere lett, régi barátja, Silvio Berlusconi viszont egyre inkább a politikai öngyilkosság felé halad. Kínában hivatalosan is terrorcselekménynek minősítették a hétfői autós robbantást, reméljük nem az ujgurokon akar majd bosszút állni a Központi Bizottság.

Európától kapta az NSA a botrányos hívásadatokat

Az amerikai kémektől volt hangos a múlt héten Nyugat-Európa, azonban egy tegnapi kongresszusi meghallgatáson Keith Alexander tábornok, az NSA vezetője, valamint James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató elmondta: az a több tízmillió hívás, ami miatt Franciaország, Spanyolország és Olaszország olyan látványosan felháborodott, nem is amerikai gyűjtésből származik. Merkelt persze lehallgatták, de hát ki nem kémkedik más országok ellen.

A The Wall Street Journal cikkéből megtudhatjuk, valójában az európai hírszerző ügynökségek adták át annak a több tízmillió hívásnak az adatait, amit miatt több nagy nyugat-európai ország is látványosan megsértődött az amerikaiakra az elmúlt napokban. A bejelentés elsősorban azoknak az európai vezetőknek a hitelességét kérdőjelezi meg, akik sietve ítélték el az amerikaiakat a lehallgatási ügyek miatt. Ahogy a WSJ James Lewist, a washingtoni Center for Strategic and International Studies szakértőjét idézi: „Az, hogy a gonosz NSA és az bűnös Egyesült Államok egyedül sértette meg a nemzetközi normákat – az csak egy tündérmese”. És valóban: elsősorban 2001. szeptember 11. óta a NATO-n belüli hírszerzői együttműködés olyan szintre fejlődött, hogy az ilyen adatokat is megosztják egymással a szövetségesek, hogy megóvják saját katonáik és a baráti országok állampolgárainak életét. A kongresszusi meghallgatáson az amerikai hírszerzés vezetői megerősítették, hogy a kérdéses híváslistákat régóta érvényben lévő nemzetközi megállapodások alapján kapták meg az európai szövetségesektől.

A külföldi vezetők lehallgatása szintén szóba került a meghallgatáson: Clapper és Alexander is megerősítette: valóban tájékozódnak egyes külföldi vezetők kapcsán. Arra a kérdésre, hogy külföldiek vajon kémkednek-e az amerikai vezetők iránt Clapper azonnal rávágta: „természetesen”. A hírszerzés igazgatója ezen kívül kifejtette: bár az egyes lehallgatásokat nem feltétlenül az elnök rendeli meg, a fontosabb eredményekről természetesen tájékoztatják Barack Obamát is. Ennek ellenére bevett gyakorlatnak számít az Egyesült Államokban, hogy szerezzenek információkat egyes vezető politikusok terveiről és szándékairól, és ennek legjobb módja a kérdéses vezető beszélgetéseinek lehallgatása.

Putyin legyőzte Obamát

Immár nem az Egyesült Államok elnöke a világ legbefolyásosabb embere: a Forbes évente összeállított listájának tetején ugyanis megelőzte Vlagyimir Putyin. A lap értékelése szerint az orosz elnök konszolidálta hatalmát hazájában, miközben nemzetközi téren Edward Snowden befogadásával, illetve az amerikaiak sorozatos öngóljainak kihasználásával ért el komoly eredményeket. A listát 2009 óta állítja össze a gazdasági lap, és eddig 2010 kivételével minden évben Obama volt a legbefolyásosabb ember. Három évvel ezelőtt a Kínai Kommunista Párt , Hu Csin-tao orozta el a dicsőséget az amerikai elnök elől.

Berlusconi itt, Berlusconi ott

Egy uborkaszezonnak semmiféleképpen sem nevezhető nyár után forró az ősz az olasz belpolitikai életben: pörögnek a Silvio Berlusconi elleni bírósági eljárások, tetőfokon a belső pártkonfliktusok. A következő hetekben eldőlhet Silvio Berlusconi, az olasz jobboldal és ezáltal az Enrico Letta vezette nagykoalíciós kormány sorsa is.

Az október 2-i bizalmi szavazáson az Enrico Letta vezette kormány csatát nyert, Silvio Berlusconi ugyanakkor csatát vesztett, de nem a kormánnyal, vagy a baloldali Demokrata Párttal szemben, hanem saját pártján belül. Az elmúlt húsz évben egyszer sem fordult elő, hogy pártja „fellázadt” volna ellene. A Szabadság Népe frakcióinak egy része jelentős nyomást gyakorolva rákényszerítette Berlusconit, hogy támogassa a kormányt, aki a nyilvános pártszakadás elkerülése érdekében bizalmat szavazott a Letta-kabinetnek.

Végre egy jó kis kémbotrány Magyarországon!

Végre! Egy hétig tartott, de végre Budapestet is elérte a kémbotrány: egy tisztázatlan eredetű, rossz minőségben megrajzolt állítólagos NSA-térképen ugyanis Magyarország fővárosát is felsorolják, mint azon helyek egyikét, ahol az amerikai hírszerzés megfigyelő-állomást működtetett.

Véleménycikkünket itt olvashatja.

Hivatalosan is terrortámadás a hétfői pekingi robbantás

Terrortámadásnak minősítette a kínai rendőrség a halálos áldozatokkal járó hétfői Tienanmen téri autós incidenst. Öt gyanúsítottat azonosítottak és őrizetbe vettek – jelentette a főváros közbiztonsági hivatalának tájékoztatása nyomán a kínai központi állami média szerdán.

Hétfőn egy hszincsiangi rendszámú terepjáró a járdára hajtott, s mintegy ötszáz méter hosszan haladva, a gyalogosokat elsodorva közelítette meg a főváros központjában lévő tér északi oldalán található kapubástyát, amelyen Mao Ce-tung néhai államelnök portréja is látható. Az autó a Tiltott város bejáratához közeli Csinshuj kőhíd korlátjának ütközött és miután a benne ülők benzint gyújtottak meg, kigyulladt – közölték a hatóságok. A sofőr, egy ujgur férfi, Usmen Hasan, valamit két utasa, a felesége és az anyja bennégtek. Két turista szintén életét vesztette, csaknem negyven ember pedig megsérült.

Kitekintő összeállítás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »